Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-91

90 Az országgyűlés képviselőházának 91. ülése 19íO március 12-én, kedden. el, ahol tenyészállatok nincsenek. így a megfelelő tenyészapaállatokkal rendelkező közületeknél most átmenetileg tenyészállataik fenntartása és pótlása s egyidejűleg a tenyészdíj fizetése külön megterhelést fog jelenteni. (Csoór Lajos: Ezt teljesen r lehetetlen fenntartani!) Bár ez a megterhelés nem túlságosan nagy, azt hiszem, hV)gy különösen azok a közületek, amelyek már eddig is megfelelő tenyészállatokat szereztek be, be fogják látni, hogy a tenyészállatok r pótlása sokkal többe kerül, mintha ajándékképpen a törvényhatósági állattenyésztési alapnak adják meglévő tenyészállataikat avval r a kikötéssel, hogy a tenyészállatok pótlásáról a törvényhatóság állattenyésztési alapja gondoskodik. (Csoór Lajos: Ez csak forgatása a dolgoknak!) T. Ház! Az indokolás szakszerűsége bizto sítékot nyújt arra, hogy a végrehajtási utasí tásban megfelelő intézkedések szabályozzák majd a tenyészapaállat és tenyészanyaállat — jobban mondva a bikák és tehenek számszerű arányát. Félő és aggasztó ugyanis, hogy különösen az első időben, amikor valószínűleg nem lesz elegendő mennyiségben rendelkezési'*

1 tenyészapaállat. túlságosan ki lesznek ezek használva, úgyhogy a köztenyésztésből éppen a túlságos kihasználás miatt idő előtt ki kellene őket vonni. Ugyanakkor szükségesnek lát szik az az intézkedés is, hogy egy községben az összes tenyészállatok a törvényhatósági állattenyésztési alap tulajdonát képezzék, mert ugyancsak túlságos kihasználásnak lenne kitéve a törvényhatóság tulajdonát képező kitűnő minőségű apaállat akkor, ha például két közületi bika mellett egy törvényhatósági tulajdont képező kitűnő minőségű bika lenne beállítva. A tenyészállatok beszerzésének módjára a bizottsági beszerzés és elbírálás bizonyára ^a legmeerfelelő'bb lesz. A több szem többet Iát elvének gyakorlati megvalósítása, bár nagyon kitűnő, én az állatbeszerziéisnél és a tenyészállat elbírálásánál azt tapasztaltam, hogy nem annyira a több szem, mint a jó szem volt a megfelelő a tenyészállatbeszerzésnél.

r (Csoór Lajos: A több szem csak több útiköltséget jelent!) Hiszem, hogy az egyes vidékeknek és községeknek indokolt kívánságai teljes mértékben figyelembe lesznek véve és valószínűnek látszik itt, hogy az egyes törvényhatóságok éppen állattenyésztésük fejlesztése aéljából anaállatokat saját törvényhatóságuk területéről igyekeznek majd beszerezni. Itt # aggasztó a jövőre az, hogy valószínűleg ilyen módon kevés friss vér kerül a köztenyésztésbe. Helyesnek vélném, hoe-v ha a törvényjavaslat â. §-a már most apodiktice kimondaná azt, hogy a földmívelésügyi minisztertől csak abban az esetben részesülnek anyagi juttatásban és segélyben a törvényhatósági állat beszerzésekor az egyes törvényhatóságok, ha idegén törvényhatóság területéről vasry pedig külföldről szereznek be megfelelő tenyészállatot. Ezzel elérnők azt, hogy idegen vérnek megfelelő mennyiségben való biztosítása most már minden esetben és minden további huzavona nélkül biztosítható lesz. T. Ház! Egy bizottsági tárgyaláson szó esett a kisgazdák által tenyész-apaállatoiknak fokozottabb mérvű felvásárlásáról. Szerény nézetem szerint a tenyészállatnál igazán nem a tenyésztőt, hanemi a tenyészállatot kell elsősorban tekinteni. Minden elismerés megilleti a kisgazda-tenyészeteinket, amelyek a legkülönfélébb állatdíjazásokon és (kiállításokon bemutatják igyekezetüket, hozzáértésüket, szakértelmüket, azonban a külföldi tapasztalatok a hazaiakkal együtt azt mutatják, hogy sokkal konnyeblb jó tenyészállatot kiválasztani és nevelni több tenyészállat-szaporulatából, mint esetleg egy vagy két akármilyen kiváló

; tenyészállat ivadékától várni az ilyen nagyszerű tenyészállattá való fejlődést, annál m inkább, meirt hiszen a tenyésztés és növekedés folyamán sokszor egy egészen kitűnően induló állatból a növekedés alatt egészen más állat fejlődik ki, mint amilyent az ember várhat tőle. Meg vagyok győződve arról, hogy bármennyire kitűnőek és jók legyenek is a kisgazda-tenyészetből származó apaállatok, de a sétáitatással nevelt — mert hiszen kifutójuk nines — tenyészbikák egészen bizonyosan sokkal puhábbak, mint a megfelelő kifutóval rendelkező középés nagybirtokok által nevelt, vérben kimutathatóan hosszabb időn át megfelelően tenyésztett apaállatok. (Ügy van! jobb felől.) Egyáltalában, szerény megítélésem szerint az állattenyésztéssel kapcsolatban minden bir toktíípusnál megvan az a bizonyos optimum, hogy mely hirtoktínuson milyen tenyészállatot, általában milyen állatot és mii ven tenyészetet kellene követelni. Azt hiszem, hogy a földmívelésügyi minisztériumnak az az osztálya, amelynek intézkedéseiben hála Istennek szakértelmet, gazdasági érzéket és mennél kevesebb jogi elgondolást tanasztalunk, tájékoztatást tudna adni és egy bizonyos tervgazdálkodást tudna bevezetni arra vonatkozólag, hogv milyen birtokkategórián, milyen nagyságú birtokon, milyen állattenyésztés lenne megfelelő. (Az elnöki széket Szinyei Merse Jenő foglalja el.) Szerény megítélésem szerint kisbirtoknak üszőnevelés, különösen tinónevelés kellene, hoey jövedelmező állattenyésztési formája legyen, különösen akkor, ha megfelelő intézkedésekkel a jelenlegi tűrhetetlen állatárakait megfelelő nívóra fogjuk emelni. Egyébként azt hiszem, hogy ennek a törvénynek eredményekénpen megfelelő mennyiségben fog maid tenyészállat rendelkezésre állni. A ten vészállatok megfelelő és bőséges létszáma máskával fogja hozni a tenyészállat ten vés zér tekének csökkenését. Ha ueryanis megfelelő sok bika van. akkor azt az állatot azért, mert bika és véletlenül nem ökör, nem fogiák oly mértékben túlfizetni, mint ajkkor, amikor a hiány miatt bizonyos ritkasági értéket is fizetünk mef a tenyészállí'

f

nál. Bátor va orvok ogvébként e helyről máris felhívni a földmívelésügyi miniszter úr figyelmét a parcellázás útján eddig is feloszlott és az idevonatkozó törvények szerint ezután^ felosztásra kerülő gazdaságok anyaállatainak, jobban mondva teheneinek jelenlegi értékesítésére. Ma az a belyzct, hos-y nagyon sokszor már hosszú idő óta megfelelő irányban tenyésztett és különösen az Alföldön — de a Dunántúl egyes részein is — mindenesetre a köztenyésztésnél magasabb nívón álló tehénállomány mészárosok kezébe kerül és levá.gatik. Jgy generációkat vesztünk a tenyészállat állomány ismét megfelelő nívóra való feltornászásában. Azt proponálnám, hozassék egy olyan rendelkezés, amelv szerint az ilyen vágásra eladott teheneknél a föMmívelésügyt minisztérium számára elővételi jog biztosittassék, amely elővételi joggal a minisztérium tetszés szerint élhessen. A törvényhatósági állattenyésztési alap bevételei közé felvehető lenne a törvényhatóság területén tartott állatvásárok tiszta jöye-