Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-66

Az országgyűlés képviselőházának 66. 1. Tudja-e a miniszterelnök úr és a földmi ve lésügyi miniszter úr, hogy a Kobur. termelő, niunkaértékesítő és áruforgalmi szövetkezetnek a rizstermesztés terén kifejtett működése elé mesterséges akadályokat gördítenek^és ezzel az ország javára irányuló mezőgazdasági fejlődést hátráltatják és valóságos gazdasági hazaárulást követnek el azok, akik ebben segédkezet nyújtottak és nyújtanak? 2. Tudja-e a miniszterelnök úr, hogy e szövetkezet még 1935 május 17-én az akkori kereskedelmi miniszterhez intézett kérvényében a magyarországi rizs szükséglet 20 százalékára rizsbeho/aíali engedélyt, továbbá egy rizshántoló malom berendezésére engedélyt kért esak azért, hogy egyidejűleg évente legalább 500 kat. holdnyi területtel növelhesse az országban a rizstermelő területet tehát, hogy idehaza megvalósulhasson a teljes rizsönellátás, aminek óriási jelentősége van, azonban e kérvény mind máig érdemleges elintézést nem nyert? 3. Tudja-e a miniszterelnök úr. hogy a szövetkezet akkori vezetőségét Bornemisza Géza volt miniszter úr személyi titkára valósággal beugratta a szövetkezet fenntartását jelentő költsés-es vállalkozásba azzal, hogy ' az előnyös ós közérdekű döntést a leghatározottabban kilátásba helyezte, sőt 1935 május 17-én azzal a kijelentéssel sürgette a kérvényt, hogy minisztere azt már várja? 4. Tudja-e a miniszterelnök ár, hogy a szövetkezet egyik igazgatósági tagja a szóbanfors'ó szövetkezet finanszírozására kis családi házát tízezrekkel megterhelte és amikor látta, hogy a szövetkezet kérvénye nem nyer az ígéretek ellenére sem elintézést, 1937 április 12-én a miniszterelnökségen ©$y nyilatkozat felolvasása és benyújtása mellett a felelős kormányzattól ebben az ügyben a bűnüeri vizsgálat megindítását kérte, ámde a vizsgálat megindítása helyett ezt az áldozatkész, lelkes magyar embert, a főváros volt tisztviselőjét a miniszterelnökségen történt meorjelenésétől számított kilencedik (9.) napon a lipótmezei tébolydába internálták'? Ráfogták, hogy bolond és közel öt hónapig ott fogva tartották és állásából nyugdíjazták. 5. Tudja-e az igazságügyi miniszter úr, hogy ebben az ügyben mind a szövetkezet, mind a vele kapcsolatban álló cégek még 1937. év \égén bűnvádi feljelentéseket tettek a szövetkezet másik igazgatója ellen, aki rövid néhány hónap alatt teljesen kifosztotta és tönkretette ezt a virágzó szövetkezetet, és ezek a bűnvádi feljelentések dr. Ringelhann Károly budapesti kir. ügyészségi alelnöknél hevernek és két év óta semmi érdemleges döntés ebben a bűnügyben nem történt? Kinek vagy kiknek áll érdekében a magyarországi rizstermesztés eme bűnügyi részének tussolása és a bűnvádi eljárások lefolytatásának elodázása? Hajlandó-e a miniszterelnök úr azonnal intézkedni, hogy a rizskoncessziós kérelem enynyi huzavona után végre valamilyen szabályszerű elintézést nyerjenl Hajlandó-e ez ügyben a vizsgálatot a legszélesebb mederben megindítani és a gátló akadályok elhárítására szükséges intézkedéseket foganatosítani? Hajlandó-e az igazságügyi miniszter úr a bűnügyi vizsgálat tussolóit és elgáncsolóit felelősségre vonni és ezzel a törvényes eljárásnak szabad utat nyitni? Hajlandó-e a miniszterelnök úr a szövetkezet lelkes és igaztalanul meghurcolt, megbélyegzett és teljesen tönkretett igazgatósági tagülése 1939 december 13-án, szerdán. 67 jának erkölcsi és anyagi elégtételt szolgál-^ tatni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Palló Imre: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Egy francia tudós azt mondja, hogy az az ember, aki két kalászt tud termelni (Egy hang jobb felöl: Kimentek a testvérek!), ott ahol, eddig egy kalász termett, többet használ az emberiségnek és a világgazdaságnak, mint a poj tikusok együttvéve, [jjerültseg és taps. — Zaj,) Elnök: Csendet kerek! Palló Imre: Ne "politizáljunk mélyen t. Ház... (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek a jobboldalon, képviselő urak! Palló Imre: ... hanem iparkodjunk a lehetőségét megteremteni annak, hogy ahol eddig egy kalász termett, ott ezután kettő teremjen. A Kormányzó úr ő főméltósága híres szolnoki beszédében a következőket mondotta (olvassa): »Az a munka, amelyhez most fogunk hozzá, első részlete annak a nagy országos vállalkozásnak, amely az évtizedek során oda fog vezetni, hogy az Alföld törzsökös magyarságának során segítsen, a most terméketlen, vagy kevésbbé használható szikeseinek jórészét rendszeres művelésre alkalmassá tegye«. Egy másik helyen a következőket mondja (olvassa): »Gyermekeinkbe, ifjúságunkba belé kell nevelni a nagyobb érdeklődést a gazdasági érdek iránt, a vonzódást a szabadpályák felé, fel kell kelteni bennük az egyéni kezdeményezést, az önálló vállalkozások szellemét, hogy minél többen szerezzék meg maguknak azt a lehetőséget, hogy vagyont gyűjtsenek és ezáltal az ország gazdagodását is gyarapítsák«. (Br, Vay Miklós: Jól kezdi! — Egg hang a szélsőbaloldalon: Ne szóljon bele mindenbe!) T. Ház! Meggyőződésem, hogy ezeket a legmagasabb helyről származó irányelveket a t. Ház minden tagja és minden jóérzésű magyar magáévá teszi. (Ügy van! "Ügy van!) Sajnálattal kell azonban megállapítanom azt, hogy mégis akad egy olyan társaság, amely hamar elárulja faji jellegét és az ezekkel a legmagasabb irányelvekkel azonos törekvéseket nemcsak elgáncsolja, hanem ebben a nemzetgazdaság fejlődését akadályozó, pusztító, romboló munkában ez a törpe, de nagyhatalmú társaság, igen sokszor az állam segítségét is élvezi. (Felkiáltások a jobboldalon: Hallatlan!) T. Ház! Köztudomású, hogy Magyarországon másfélmillió katasztrális hold szikes terület hever parlagon. Komoly gazdasági körök foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogyan lehetne ezt a területet a mezőgazdasági munkába bekapcsolni, hogyan lehetne a szikes paszták magyarjait boldogabb megélhetéshez juttatni. Akkor általánossá vált a jelszó, hogy ezeken a steppés területeken, ahol semmiféle hasznos növényt termelni nem lehet, termeljünk rizst. Magyarországon a rizs meglehetősen gyakori élelmezési cikk, körülbelül 2600 vágón rizst szállítunk be külföldről, minteary 300.000 métermázsa mennyiségben. Ezt a 300,000 métermázsát Magyar oroszágon 50.000 holdon meg lehetne termelni. Ezért a rizsért, ha csak 30 fillért számítok kilójáért, körülbelül 6—8 millió pengőt juttatunk külföldre akkor, amikor mi is többletet tudnánk termelni. Egy hamburgi tudós megállapította, hogy a magyar rizs a híres márkás Karolina-rizsnél is jobb. mert míg az csak 2 és félszeresére duzzad, addig a magyar rizs köbtartalmának négyszeresére duzzad és sohasem fő széjjel. A terv