Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.
Ülésnapok - 1939-66
52 Az országgyűlés képviselőházának 6 tavasszal, a birtok, rosszabb részét parcellázták. Hogy milyen áron, abba beleszólni alig volt módunk. Itt megint a birtoknak a lelke maradt meg a tulajdonosnak. Ezt át akartuk adni Tápióság szegény népének bérlet formájában, Fischer úr azonban kijelentette, hogy az Argnin részvénytársaság alapján működik a vállalat, a vállalatnak pedig nincsen vallása, mert megnyert bele keresztény főurakat, közöttük gróf Apponyi György képviselő urat is. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Egy hang jobtyfelők Együtt szoktak szavazni vele!) A zsidótörvénynek ez a megoldása semmilyen körülmények között sem az, amelyért mi harcoltunk és amelyért minden tisztességes magyar ember harcolt. T< Ház! Tekintettel arra, hogy beszédidőm lejárt, pedig még néhány esetet kellett volna felemlítenem Tápiógyörgye és Tas községekből, — hiszen számtalan esetet tudnék még megemlíteni ugyanilyen körülmények között, — csak arra kérem a miniszter urat, hogy mindenütt nagy szigorral nézzen utána a végrehajtásnak, mert annyi visszaélés lesz, hogy a zsidótörvény végrehajtásából nem áldás lesz, hanem a legnagyobb elkeseredés fog származni. (Úgy van! Ügy van! — Taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: A földmívelésügyi miniszter úr helyett a politikai államtitkár úr kíván válaszolni. (Halljuk! Halljuk!) vitéz Lukács Béla földmívelésügyi államtitkár: Ti Képviselőház! A házszabályok 134. §-a alapján a távollevő földmívelésügyi miniszter úr helyett vagyok szerencsés a választ az interpelláló képviselő úrnak megadni. Az interpelláló képviselő úr interpellációjában két kérdést intéz a földmívelésügyi miniszterhez. Az első kérdésben azt kérdi, van-e a földmívelésügyi miniszternek tudomása arról, hogy a zsidóbirtokok igénybevételével kapcsolatban súlyos visszaélések történnek. Errenézve határozott nemmel kell válaszolnom azért, mert ilyen hivatalos bejelentés a földmívelésügyi miniszterhez ezideig nem érkezett. (Matolcsy Mátyás: Az üllői esetet én magam adtam át személyesen! —Zaj.) Elnök: Csendet kérek! vitéz Lukács Béla földmívelésügyi államtitkár: Ezeket a konkrét eseteket, amelyeket a t. képviselő úr az imént interpellációja folyamán volt szíves elmondani, én magam is feljegyeztem, interpellációjának szövege egyébként is a miniszternek rendelkezésére fog állani. Megnyugtathatom a képviselő urat arról, hogy; ezekben a felsorolt esetekben, valamint mindazokban az esetekben, amelyeket később fognak a miniszter úr tudomására hozni és amelyek alkalmasak arra, hogy a miniszter úr azokban a legszigorúbban eljárjon, egy pillanatig sem fog késni a miniszter intézkedése. (Taps jobbfelől. — Egy hang a szélsőbaloldalon: Tapsolhatnak!) A második kérdés első részére is megadtam már ebben a választ. Ebben ugyanis azt kérdi a t. képviselő úr, hajlandó-e miniszter intézkedni. Tehát erre való válaszom is bennfoglaltatik az előbbiekben. (Matolcsy Mátyás: De gyorsan!) A további kérdés az: hajlandó-e a miniszter intézkedni, hogy a zsidótörvény végrehajtása folytan rendelkezésre álló földterületek az arra, érdemes kisemberek, igénylők kezébe juttattassanak? Erre leghatározottabban igennel kell felelnem. Nemcsak azért, mert erre a miniszter hajlandó, hanem azért is, mert ezt a h ülése 1939 december 13-án, szerdán. törvény a miniszter kötelességévé teszi ( XI g y van! Ügy van! jobbfelől,) a végrehajtási rendelkezés értelmében. (Matolcsy Mátyás: Meglátjuk, mi lesz báró Rudnyánszkyval. Ez a lényeg!) Elnök: Kérem Matolcsy Mátyás képviselő urat, méltóztassék a választ nyugodtan meghallgatni. (Matolcsy Mátyás: Nincs nyugalom!) . vitéz Lukács Béla földmívelésügyi államtitkár: Folyó évi november 30-ig ezeket a zsidóbirtokokra vonatkozó bejelentéseket, valamint az ezzel kapcsolatos igénylőkről felvett kimutatásokat a községi elöljáróságok a gazdasági felügyelőségekhez megküldik. Ez az elöljáróságok részéről megtörtént, a gazdasági felügyelőségek pedig a minisztertől utasítást kaptak arranézve, hogy általában ezeket a kérdéseket soronkívül tárgyalják le, különösen azokban az esetekben, ahol a birtokmegoszlás szemmelláthatólag kívánni valót hagy hátra, minden egyéb dolgot félretéve, ' soronkívül tartsák meg a szükséges helyszíni eljá 1 rásokat, hogy a miniszternek megfelelő < időben jelentést tehessenek és hogy a törvény végrehajtása akként történjék meg, hogy 1940 október l-re ezeket az igénylőket a zsidóbirtor kokba be is vezethessék. (Matolcsy Tamás: Ezt a főjegyzők nem tudják!) Tisztelettel kérem a t. Házat, méltóztassék a választ tudomásul venni. (Éljenzés és taps jobbfelől és a középen. — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Felteszem a kérdést, méltózta tik-e az interpellációra adott választ tudomásul venni? (Igen! Nem!) A Ház a választ tudomásul veszi. (Matolcsy Mátyás: Nem vesszük, mert a gyakorlat rossz! — Br. Vay Miklós: A törvényt se maguk csinálták! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ez a baj! — Matolcsy Mátyás: Az a baj, hogy maguk csinálták, meg a felsőház csinálta!) Matolcsy Mátyás képviselő urat kérem, méltóztassék nyugodtan maradni. (Zaj. — Maróthy Károly: Azért lehet kijátszani!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a választ tudomásul veszik, méltóztassanak felállami. (Megtörténik. — Matolcsy Tamás; Tessék felállani, akik a zsidókat védik! — Zaj és felkiáltások a jobboldalon: Micsoda beszéd!?! Hogy lehet ilyet mondani?!) Kérem Matolcsy Tamás képviselő urat, tartózkodjak mindennemű sértő megjegyzésektől, mert különben rendre fogom utasítani. Megállapítom, hogy a Ház a választ tudomásul vette. (F r lytonos zaj.) Csendet kérek minden oldalon. (Matolcsy Mátyás: Mi tudjuk, hogy mi van odakint a falun. Fogalmuk sincs róla!— Zaj) Csendet kérek, képviselő urak! Méltóztassanak nyugalmukat és higgadtságukat megőrizni! (Matolcsy Mátyás: A földkérdés izgalmas nagyon!) Matolcsy Mátyás képviselő urat ismételten figyelmeztetem, méltóztassák nyugodtan maradni! (Egy hang jobbfelől: Nem tud!) Következik vitéz Faragó Ede képviselő' úr interpellációja a külügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annak szövegét felolvasni. Boczonádi Szabó Imre- jegyző (olvassa): »Interpelláció a külügyminiszter úrhoz külpolitikai ügyeknek nyilvánosság előtt való tárgyalásáról Helyesnek tartja-e a külügyminiszter úr, ha a parlamentben éles beállításban beszélnek külpolitikai vonatkozásokról 1 ? Nem lát-e veszélyt ezekben? Milyen intézkedéseket óhajt tenni az érzékeny természetű és külpolitikai vonatkozású
