Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-66

Az országgyűlés képviselőházának 66. ülése 19S9 december 13-án y szerdán. 51 Ugyancsak Veszprém megyében, Olaszfalu községben, a hírhedt Szávozd Riabárd zsidó birtok örökösei... Elnök: Kérem a képviselő urat, hogy Há­zon kívül álló személyekkel kapcsolatban ne méltóztassék ilyen sértő kijelentésekot tenni. Ezt a házszabályok tiltják. Matolesy Mátyás: Nagyon sajnálom, mi úgy tudtuk, hogy a Szávozd, Richárd-féle bir­tokon a legantiszoeiálisabb gazdálkodás folyik, amikor a legnagyobb munkanélküliség volt ebben az országban a mezőgazdaság terén, ak­kor is kihúzatta az aratógépeket, azt his?em tehát, hogy nyugodtan illethetem a legsúlyo­sabb kifejezésekkel és jelzőkkel. Elnök: Kérem, ne méltóztassék az elnöki kijelentésekkel vitába szállni. (Zaj a szélsőbal­oldalon.) Matolesy Mátyás: Itt pedig az történt, hogy a Szávozd-birtok örökösei — szintén 1500 hold jó földről van szó — a gazdasági felügyelőség­hez fordultak azzal a kéréssel, hogy az igény­lést 1939 december 31-ig függesszék fel. Tud­tommal erre semmi néven nevezendő lehetőség nincsen. Meg kell állapítanom, hogy a főjegyző — és itt van a tragédia, hogy a jegyzők jórésze bizony a birtokosok érdekében jár el — Olasz­falu községben egyenesen nem engedte meg az igénylés felvételét, mivel ilyen beadvány mént, pedig határozott miniszteri utasítás van arra, hogy az igénylést november 3ö-áig fel kellett venni. Isry menekülnek. így igyekeznek kibújni a birtokok átadása alól, mert nagyon jól tudják, hogy később, amikor a gazdasági albizottság­tól felkerül az ügy a minisztériumba, abban az óriási anyagkomplexumban, amely ide érke­zik, könnyen kicsúszhatnak ezek a főleg meg nem történt igénylések. Pedig nem azért ma­radtak el az igénylések, mert a falu r paraszt­sága nem akart igényelni, hanem azért, mert a legkülönbözőbb fogásokkal játsszák ki a tör­vény rendelkezéseit. Tovább foglalkozom még néhány, szintén súlyos sérelemmel és itt kérem az államtitkár urat, mint a miniszter úr megbízóttját, hogy méltóztassék intézkedni a következő ügyekben. Üllő községben, tehá,t itt Pest alatt, rendkívül súlyos sérelem éri a magyar gazdatársadalmat. Végre elérkeztünk egy körülbelül 1200 holdas zsidóbirtoknak az igényléséhez, be is jelentette az igényét 160 kisgazda, magyar ember és akkor, amikor a zsidótörvény már törvény volt, amikor kijátszani nem lett volna szabad, a 160 kisgazda jelentkezését félretéve, az utolsó pillanatban ^gy adásvételi szerződéssel báró Rudnyáuszky Gábor nevére akarták átíratni az egész birto­kot, (Zaj a szélsőbaloldalon.) annak a báró úr­nak a nevére, akinek a felesége Weisz Fülöp leánya. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ilyen birtok­politikából és a zsidótörvénynek ilyesféle vég­rehajtásából nem kérünk, t. Képviselőház! (Efjy hang bal felől: Jő Ids üzlet!) Azért említem ezt fel, hogy mégegyszer nyomatékosan felhívjam a miniszter urat: gon­doskodjék arról, hogy ilyen eset ne ismétlőd­hessék meg, mert a falu gazda társadalma el van keseredve az ilyen rendelkezések és ilyen kijátszások miatt. (Zaj a szélsőbaloldaton.) És arról is beszámolhatok az államtitkár úrnak, hogy amikor ezt tegnap Pest megye közgyű­lésén szóvátettem, egy bizalmas beszélgetés formájában megkaptam már rá a választ: a birtok felét azért majd odaadjuk a gazdáknak. T. Ház! Nem lehet 600 holdat átadni báró Itud­nyányszky úrnak, ha jelentkezés van rá, akkor tessék az egeszet a magyar gazdatársada! óm­nak adni. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Egy hang a szélsőbaloldalon; A szegény Weisz-csahid tönkremegy bele!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Matolesy Mátyás: Azt hiszem, nagyon is indokolt, hogy e konkrét sérelmek folytán az egész zsidótörvény végrehajtásának földvonat­kozásait nagyon szkeptikusan kezeljük. De itt van az én szülőfalumban, Farmoson, Györgyei Adolfnak (Felkiáltások a baloldalon: Taffler! Taffler!) azaz Taffler Adolfnak 1200 holdas birtoka. Az utolsó pillanatban jórészét parcel­lázták. Rendben van: a jobbmódúak meg tud­ták venni. Ami megmaradt, a lelkét — mert mindig a lelkét tartják meg a birtoknak — igényelni akartattam, hogy a falu szegényei bérbe kaphassák, és így csakugyan a fejlődés reális útjára állítsam ezt a már teljesen pro­letársorba csúszó magyar falut. Es ekkor az történt, hogy előttünk eddigelé határozott faj­védő zsidó cionistának ismert úr: Györgyei Adolf valami úton-módon megtalálta a. mód­ját annak, hogy igazolják és kisgyűlési hatá­rozattal visszaültették a képviselőtestületbe. Még ma délelőtt 10 órakor is felhívtam a köz­ség elöljáróságát, nehogy tévedjek: egyetlen­egy jelentkezőt sem fogadtak el Györgyei-Taff­ler cionista zsidó birtokára. (Zaj a szélsőbal­oldalon,) Azt hiszem, nem ez az a végrehajtás, amelyért küzdöttünk, amelyet akartunk. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Ma­tolesy Tamás: Kár törvényt hozni, ha így hajtják végre! — Egy hang bal felől: Akkor a grófoktól hogyan vegyék elf) Matolesy Mátyás: Számtalan példát említ­hetnék fel. Amikor a felhatalmazási vita so­rán is megemlítettem, hogy a zsidótörvény végrehajtásának a csődjét jelentik ezek az esetek. Hogy a zsidótörvény fogalmazása és a zsidó kritériumnak megállapítása milyen kö­vetkezményekkel^ jár, azt mutatja egy másik szomszédos község példája. Mondottam már, hogy a Hevesi-féle b'rtok, 3ÖC0 és néhányszáz hold, négy örökös kezén van. A törvény na­gyobb dicsőségére a négy örökösből kettő ke­reszténynek számít, kettő zsidónak, így a bir­toknak csak felét lehet igényelni. És itt van a baj: a birtok osztatlan és hol van előírva. hogy melyik lesz az a birtokrész, amelyet majd odaadnak? Ny'Iván megint csak nem a legjobb lesz, (Egy hang balfelől: A legrosz­szabb!) hanem azok a homokok és gödrök, amelyektől ők is szabadulni kívánnak. Elmon­dottam ugyanakkor és a földinívelésügyi mi­niszter úr figyelmét újra. felhívom arra, hogy Táp i óság községben az egész gazdatársadalom és a falu népe fel van háborodva és egészen a^ forradalomig feszült a hangulat, nem a lá­zítás miatt, hanem azon események következ­tében, amelyek a zsidótörvény végrehajtásával kapcsolatban lejátszódtak. Ott van az egri káptalan birtokából vásárolt föld. Már azért a körülményért is, hogy egy ilyen birtokot egy Fischer nevű bankigazgató potomáron megvehetett, — mert ő szerezte meg — a föld­mívelésügyi kormányzat felelős, mert ezt évekkel ezelőtt sem lett volna szabad megen­gedni. (Zaj. — Maróthy Károly közbeszól.) Ey'nÖk: Maróthy képviselő urat kérem. méltóztassék nyugodtan maradni. Matolesy Mátyás: Anrkor most végre a zsidótörvény alapján ezt a birtokot igényelni akarjuk, ugyanaz történt, vagyis jóelőre, még

Next

/
Thumbnails
Contents