Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-83

510 Az országgyűlés képviselőházának 83. ülése 19 hO február lh-én, szerdán. megindítaná az építkezést s főleg egyszobakonyhás munkásházakat építene. Elnök: Az interpelláció kiadatik az iparügyi miniszter úrnak. Következnék Keck Antal képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz, a képviselő úr azonban halasztást kért interpellációja előterjesztésére. Méltóztatnak a halasztást megadni? (Igen!) A Ház a halasztást nüegadja. Következik Csoór Lajos képviselő úr interpellációja a honvédelmi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző' urat, ' szíveskedjék felolvasni az interpelláció szövegét. Boczonádi Szabó Imre jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. honvédelmi miniszter úrhoz a végkielégített hadiözvegyek, hadirokkantak segélyezése tárgyában. Kérdezem a m. kir. honvédelmi miniszter urat, 1

; tud-e nyilatkozni arra nézve, hogy a végkielégített hadiözvegyek, hadirokkantak tekintetében a múlt évben foganatosított össze, számolás mind számbelileg, mind az érdekeltek anyagi helyzetét illetőleg mily eredményeket mutat 1 2. tud-e gondoskodni arról, hoey a rokkantadó bevételeiből az arra tényleg rászoruló hadiözvegyek, hadirokkantak a végkielégítés dacára is kegydí jóformájában rendszeres segélyezésben részesüljenek.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illetné a szó, a képviselő úr azonban — úgy látom — nincs jelen, ennélfogva interpellációja töröltetik. Következik Gürtler Dénes képviselő úr interpellációja a honvédelmi és a pénzügyminiszter urakhoz. Kérem az interpelláció szövegének felolvasását. Boczonádi Szabó Imre jegyző (olvassa): »Interpelláció a honvédelmi és a_ pénzügyminiszter urakhoz, az 1938-ban a visszacsatolt területeken elrendelt cseh mozgósítás okozta károk ügyében. Hailandó-e a m. kir. kormány < a csehek által 1938 őszén az akkor még hozzájuk tartozó s azóta az anyaországhoz visszatért magyar területeken elrendelt mozgósításkor okozott károkért és meg nem térített költségekért a rekvirálást szenvedett lakosságot valamilyen formában kártérítésben részesíteni.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illetné a szó, a képviselő úr azonban nincs jelén, ennélfogva interpellációja töröltetik. Következik Vásáry István képviselő úr interpellációja a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz. Kétretm a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni az interpelláció szövegét. Boczonádi Szabó Imre jegyző (olvassa): »Interpelláció a m.^ kir. kultuszminiszter úrhoz a kultuszminisztérium vállalt kötelezettségei teljesítése tárgyában. Hajlandó-e a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr a megfelelő lépéseket megtenni. hogy a Tisza István egyetemhez létesítendő internátus céljaira tett alapítványok a közalapítványi ügyigazgatóság felügyelete alá kerüljenek és azok érdekei így megóvassanak? Hajlandó-e a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr teljesíteni a Tisza István-tér csillagvizsgáló intézet és egyetemi internátus létesítése ügyében a kölcsönös megállapodásból folyó kötelezettségiéit, tekintve, hogy a másik fél teljesítését el is fogadta? Mikor szándékszik eleget tenni e kötelezettségeknek? Összeegyeztethetőnek tartja-e a . válás- és közoktatásügyi minisztr úr a kormány és az állam tekintélyével, hogy az említett kötelezettségek ne teljesíttessenek, dacára a másik fél teljesítésének és annak, hogy a lefolyt idő alatt legalább 200 millió pengő használtatott fel olyan közmunkákra, amelyeknél a kormány terhére ilyen kölcsönös jogi és erkölcsi kötelezettség nem állott fenn?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Vásáry István: T. Képviselőház! A kultuszminisztériumnak három -olyan ügyét kell a t. Képviselőház elé terjesztenem, amely három ügyben a kultuszminisztérium kötelezettségeket vállalt bizonyos teendők elvégzésére^amely kötelezettségvállalás másik féllel kötött megállapodás alapján történik. A másik fél egyrészt Debrecen városa, másrészt a Tiszántúli Városok Kulturális Egyesületében tömörült városok és vármegyék voltak. A vállalt kötelezettségeiknek az említett utóbbi felek eleget tettek, a kultuszminisztérium azonban 10 esztendő óta csak bizonyos részben tett eleget, más részben pedig egyáltalában nem tett eleget. 1929-ben történt, hogy a kultuszminisztérium ajánlat tiszántúli városok elvállalták, hogy a Tisza István Tudományegyetemmel kapcsolatosan létesítendő egyetemi internátus céljaira 500.000 pengős alapítványt létesítenek, amely alapítványi összeget a miniszter előírása szerint 10 évi egyenlő részletben voltak kötelesek befizetni, 500.000 pengőt pedig a kultuszminisztériumnak kellett volna az internátus létesítésére rendelkezésre bocsátania. Az állapotok az egyetemi hallgatóság elhelyezése tekintetében nagyban-egészben ugyanazok voltak, mint amilyen állapotok azóta állandósultak. Hogy ilyen internátus létesítésére szükség volt, mutatja az, hogy a kultuszminisztérium időközben egy teljesen alkalmatlan épületet többszázezer pengő értékkel meg is vásárolt erre a célra. Ez azonban sem elhelyezésénél, sem beosztásánál fogva erre a célra egyáltalán nem alkalmas. T. Képviselőház! A kötelezettséget vállalt városok és vármegyék erre vonatkozó határozatait a belügyi kormányzat még 1931-ben mind. kivétel nélkül jóváhagyta. így az alapítványok mint jogi személyek létrejöttek. Ezeket az alapítványokat ' át kellett volna utalni a közalapítványi ügyigazgatósághoz, amelynek kötelessége lett volna megfelelő értesítés után az alapítványok érdekeinek védelméről gondoskodni. T. Képviselőház! 1930 október havában a minisztertanács az akkori nagy munkanélküliség enyhítése érdekében 12 millió pengőt szavazott meg a városoknak közmunkák céljaira. Ebben a 12 millió, pengőben a debreceni egyetemi internátus céljaira 500.000 pengőt szavaztak meg, s bizonyos térrendezésre, amelyre később majd szintén kitérek, , 100.000 pengőt. Ennek az összegnek a folyósítására azonban még ekkor sem került sor, amikor tehát már kétszeres jogcíme is lett volna ehhez Debrecennek. A többi városok részére megállapított összegeket csaknem kivétel nélkül folyósították olyan célokra, ahol ezeknek az összegeknek a felhasználása a városok javára ajándék •vdlpsével bírt, ellenben Debrecen részére nem folyósították, ahol pedig nem Debrecen kapott volna ajándékot, hanem az állam épített volna magának és a maga. építményéhez kapott volna még a városoktól 500 000 pengő hozzája ml ást. 1931 őszéig húzódott a kérdés megoldása a kultuszminisztériumban és akkor a Teleszky-féle szanálási bizottság átmenetileg,