Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-81

462 Az országgyűlés képviselőházának 8 nem tudnának elhelyezkedni. De ez különben is lehetetlen, mert, mondjuk, egy háztulajdonos, akinek egymillió pengőt érő háza van, nem járulna hozzá ehhez a családi bérhez, míg egy eladósodott 30 holdas kisgazda, akinek már cselédet kell tartania, ezzel nagymértékben megvolna terhelve. Erre a célra adót kell kivetni és ebből az adóból az egész magyar társadalom terhére kell megoldani a családvédelmet. Matolesy Mátyás és még egynéhány képviselőtársam azt hangoztattak, hogy tulajdonképpen kontingentálni kellene a búzaterületet és gondoskodni kellene arról, hogy egy-egy aratóra minél nagycbbszámú hold jusson. Azoknak, akik itt a t. Ház előtt ilyesmit elmondanak, fogalmuk sincsen ezekről a kérdésekről. (Egy hang a baloldalon: Ügy van!) Anwak ugyanis, hogy a magyar búza a világpiacon elhelyezhető legyen, egyik előfeltétele, hogy nagy sikértartalma és nagy fajsúlya legyen. (Ügy vanl Ügy van!) Aki pedig ehhez ért, az tudja, hogy a búza aratásának kérdése órák kérdése, amikor a teljes érésből n. visszaérésbe átmegy. Tehát zölden kell vágni. Ha tehát nem ez alatt az egy-két nap alatt, mondhatnám úgy is, ha nem ezekben az órákban vágjuk le... (vitéz Hertelendy Miklós: Kipe reg!) Nemcsak az a fontos, hogy kipereg, hanem az, hogy beaszalódik, színét elveszti és másodrangú minőségű búza lesz belőle. Tehát arról, hogy az aratásnál a holdak számát kiterjeszszük, magyar közgazdasági érdekből szó sem lehet. T. Ház! Ki kell térnem arra is, amit 'Laky igen t. képviselőtársam mondott múltkori beszédében, hogy a magyar mezőgazdaságban a termésátlagok nagyon kis mértékben emelkedtek az utóbbi 50 évben. Ebben neki igaza van, de ennek oka is van. Egyik oka az, hogy 50 évvel ezelőtt csak olyan területen termeltünk gabonát főleg, amely úgynevezett elsőosztályú búzaterület volt és akkor nem is ábrándoztunk arról, hogy olyan területeken is búzát fogunk termelni, mint most, amelyeket akkor birkalegelőnek használtak. Ötven év alatt az ország lakossága szaporodott, tehát ezeket, a másodosztályú területeket is be kellett vonni a gabonatermelésbe. Ez is egyik oka annak, hogy az átlag romlott, de a következő ok az, hogy ötven évvel ezelőtt a nagybirtok még több mint 50%-át képviselte a magyar mezőgazdasági ingatlanoknak, azóta pedig a nagybirtok aránya kisebb lett, körülbelül csak 30%-át képezi az ingatlanoknak. Jól tudjuk, hogy különösen a gabonatermés a nagybirtokon mindig 25%-kal magasabb volt, mint a kisbirtokon, tehát ez a helyzet is okozza azt, hogy bizonyos tekintetben nem haladtunk a magyar mezőgazdaságban a búzatermelés termésátlagának emelésénél akkora mértékben előre, mint a külföldi államok. De meg kell mondanom, részben az is oka ennek, hogy Magyarországon a műtrágya-használatnak az éghajlat néni kedvez, mert nines elég csapadékunk, míg a nyugati állaimokban a műtrágya használata sokkal gazdaságosabb és gyümölcsözőbb. Ki kell még térnem e javaslatnál egy nagyon kényes pontra, még pedig arra, hogy a javaslat szerint elzárással büntetendő az, aki a legkisebb munkabéreket szabályozó törvény ellen vét, tehát az a munkaadó, aki hanyagságból egyszer esetleg ettől a szabályozástól eltért vagy a kellő felügyeletet nem gyako1. ülése 19UO február 9-én, pénteken. rolta, elzárással lesz büntetendő. Ezt túlságosnak találom. A magyar jog a kihágásnál nemi igen ismeri az elzárást ós ne felejtsük el azt,, hogy vannak dolgok, amelyeket bűnöknek tartok én is, az apám is, annak tartott a nagyapám is, szóval ami az örök emberi erkölcs szerint, mint bűnök vannak elkönyvelve, de lehetetlen most csak úgy egyszerre bűnnek tekinteni és ilyen erősen megbélyegezni azt, ami évszázadokon keresztül szabad volt, azt t. i. hogy én szabadon egyezkedjem. En azt tartom, hogy ebben a kérdésben helyesebb volna inkább 10 pengőtől akár 1000 pengőig menő pézbüntetést megszabni, mintsem szabadságvesztés-büntetést alkalmazni. Hiszen nem a nagy gazdaságoknál és uradalmaknál fognak itt esetleg visszaélések előfordulni, hanem —. megvallom őszintén — azt tartom, hogy inkább a kisgazda-munkavállalóknál. Miért 1 Azért, mert ha a kisgazda-munkaadó például •egy lucernást tör fel és azután kukoricát fog • oda rakni, ő nagyon jól tudia, hogy ez sokkal többet^ ér, mint gyengébb földben a harmados. Kérek 10 perc meghosszabbítást. Elnök: Méltóztatik a kért 10 perc meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a hoszszabbítást megadja. Csorba Antal: Ez azt is nagyon jól tudja, hogy az a munkavállaló nem fog rosszul járni akkor sem, ha negyedéből fogja vállalni azt a kukoricát, ezt a munkavállaló is tudja és el is fogja vállalni ilyen feltételek mellett és ez sok esetben fog előfordulni. Éppen ezért azt hiszem, nem volna helyes, hogy mi ennek a javaslatnak törvényerőre emelkedése után azokat, akik átlépik a törvény rendelkezéseit, mindjárt bezárással büntessük. Én azt tartom, hogy a pénzbüntetés inkább helyes, mert soha se feledjük, hogy ilyen esetekben kihágásról van szó, amit a törvény csak ritkán büntet elzárással. Sok szó esett a mezőgazdasági iparról is,, hogy miképpen lehetne télen foglalkoztatni ^ a magyar mezőgazdasági munkavállalókat. Kétségtelen, hogy. a háziipar elterjesztése és bevezetése egy olyan faktor lesz, amely bW.onyos tekintetben enyhíteni fogja a munkanélküliséget, óva intem azonban a magyar földímívelésügyi kormányzatot, hogy bevezessen olyan háziipart, amelynek termeivényeit a család nem tudja felhasználni, mert vagy nincs biztos piaca, ha a háziipart ilyen nagymértékben bevezetjük, ennek sok esetben az lesz a következménye, hogy az áru olyan nagy mennyiségben jön a piacra, hogy azt . nem lehet értékesíteni, ennek folyománya viszont az lenne, hogy az emberek felhagynának a háziiparral. (Fricke Valér: Export!) Akkor először biztosítani kell az exportot. Ha ez biztosítva van, akkor rendben van. Ezért azt mondhatom, hogy csak olyan háziipari termeivényeket szabad terjeszteni, amelyeknek elhelyezése biztosítva van. Ami a mezőgazdasági ipar fejlesztését illeti, ezt feltétlenül helyesnek és jónak tartom, azonban ne méltóztassanak ettől várni a^ téli munkanélküliség teljes megoldását, hiszen végtére mezőgazdasági gyárat minden faluban nem lehet alapítani, ennek határai vannak. És még egy előfeltétele az, hogy ezzel össze kell kötni a jó közlekedést, az autóbusz-járatokat és a jó útvonalakat, mert ha bizonyos koncentráltabb helyeken fogunk létesíteni ilyen I mezőgazdasági ipari gyárakat, ehhez szüksé' ges az, hogy a szomszéd falvak munkanélküliéi