Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-78

Àz országgyűlés képviselőházának tJülviteléről, a parlamentnek a népképviseleti elvnek megfelelő összeállításáról legutóbbi vonatkozó törvényünk, az 1938:XIX. te. gondoskodig. Ez szabatos és pontosan körülírt törvény, amely meghatározza elsősorban azt, hogy kik a választók, kik azok, akiknek joguk van a parlamenti képviselőket a parlament életében való működésire szóló megbízással beküldeni a parlamentbe. -, Az 1938:XIX. to. 33. f-a úgy [rendelkezik. hogy azokban az években, amelyek nem egyes és hatos számokkal végződnek, a választói névjegyzék kiigazíttassék és pedig oly módon, hogy ezekben az években nem a teljes lajstromot kell megváltoztatni és újból összeállítani, hanem kiigazítás útján biztosíttatik, hogy azok, akik valami módon közben éiriik el a választói jogosultságot, ezt megszerezhessék és a lajstromba, a választói névjegyzékbe felvétessenek. A kiigazítás különleges módjait a törvénynek 47—50. §-ai szabályozzák; ebben a részben pontosan és szabatosan körül vannak írva azok a módok, amelyekkel ezt a kiigazítást a megfelelő irányító szerveknek, hatóságoknak keresztül kell vinniök. Annak ellenére, hogy félreérthetetlenül szabatos ennek a törvénynek minden paragrafusa és minden sora, azt tapasztaljuk és azt tapasztaltam egyes helyeken, hogy különös módon nem veszik figyelembe a törvény rendelkezéseit, sőt éppen hatósági személyek ezekkel szembehelyezkedve olyan helyzetet te

: remtenek, hogy igen sok választásra jogosult polgár, akinek a választói joga nemcsakhogy most lenne érvényesíthető, hanem akinek már a múltban is választójogának kellett volna lennie, elüttetik attól a jogától, hogy a választói névjegyzékbe való felvételét kérhesse. (Rapcsányi László: Különösen, ha nyilas!) Ez az igen súlyos büntetőrendelkezésekkel szankcionált törvényparagrafus, amennyiben hivatalos személyek követik el, súlyos büntetéssel sújtja azt, ha akadályt gördítenek a törvényes rendelkezések következtében jelentkező felek számára a választói névjegyzékbe való felvétel elé. Meg kellett állapítanom konkrét esetekből, hogy ennek ellenére, mindezzel dacolva, ilyen esetek mégis megtörténtek. Ennek a törvénynek, az 1938 :XIX. tc-nek 48. §-a azt írja elő, hogy minden év január 1-től 3tí-ig terjedő időben fel kell fektetni az összeírólapokat, amelyeknek útján jelentkezhetnek mindazok, akiknek újból megnyílt a választói joguk vagy pedig, akik valamely okból kimaradtak eddig a választói névjegyzékből. Ezeknek az összeíróíveknek a kiállítását a hatósági szerveknek, elsősorban vidéken a községi elöljáróságoknak teszi a törvény kötelességükké. Mindazonáltal egyes .elöljáróságokon az összeíróíveket nem hajlandók kitölteni és a törvényes rendelkezések megszegésével olyan helyzetet teremtenek, hogy a választójogesult polgárok nem jelentkezhetnek szavazó joguk megszerzésére. Történik ez olyan módon, hogy egyes községekben a községi jegyzők sajátmaguk! önhastalmúlag elutasítják a jelentkezőket, holott az említett törvény rendelkezései világosan kimondják, hogy az összeíróívet minden esetben ki kell tölteni, akár szóbeli, akár írásbeli jelentkezés útján történik is a választójogosultnak a névjegyzékbe való feljegyzés iránti kérelme. Az a jegyző, aki ezt megteszi, kétfelé módón hágja át a törvényt és. kerül szembe á törvényes rendelkezésekkel. Az egyik az, Irogy á jegyzőnek egymagának nincs joga KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ IV. 78. ülése 194-0 január 31-én, szerdán. 403 cizëii a téren intézkedni, mert hiszen a községi elöljáróságot jelöli meg az említett törvényhely a választói névjegyzékbe való felvétel iránti kérelem elbírálójának, már pedig a községi jegyző egymaga nem képviseli a községi elöljáróságot, hanem csak valamely elöljáró vagy a bíró vagy más funkcionárius közbejöttével, vagyis két személy. Amikor tehát a jegyző egyedül a saját iniciativájára elutasítja a kérelmet, máris szembekerült a törvénnyel. A másik mód az, hogy írásbeli kérésekre az összeíróívet egyáltalán nem hajlandó kiküldeni, személyes jelentkezés esetén pedig nemcsak hogy nem kérdezi meg és nem hallgatja meg az elöljáróságot, hanem a saját hatáskörében egyszerűen kijelenti, hogy az illetőnek van vagy nincs szavazati joga. Ez teljesen törvénytelen, ellenkezik a törvény említett szakaszával. A szabálytalanságokat elkövetik továbbá akkor, amikor a számlálólapokat nem töltik ki a községházán, amit pedig a törvény a leghatározottabban előír, kimondván, hogy a személyesen jelentkezők, a személyesen kérelmezők számára a községi elöljáróságoknak kell a számlálólapökát kitöltenie. Elkövetik továbbá akkor, amikor nem adnak módot arra, hogy az írásban kérvényezők számlálólapokat kapjanak kézhez, amelyeket azután vagy sajátmaguk töltenek ki személyesen, vagy a törvényszeriti megbízottjuk. Elkövetik a törvény megsértését akkor is, amikor a személyesen jelentkezőket elutasítják azzal, hogy az általuk felmutatott igazolványokat érvényteleneknek mondják. Ehhez semmi joguk nincs, mert — amint mondottam — nincs joguk saját maguknak elbírálni, hogy választójogosult-e az / illető vagy sem. Nincs joguk ezt elbírálni azért sem, mert hiszen a törvény módot ad arra, hogy bárki a saját jószántából, a saját elhatározásából február 15-ig megjelenjék a községházán és igazolhassa választói jogosultságát. Ezenkívül ninös joguk elutasítani a Kérelmet azért, mert az igazolások megtörténtét helytelenül bírálják el. A választói jogosultság Ugyanis nem egyféleképpen, hanem néha többféleképpen is biztosítva lehet a polgárok számára és ha egy felmutatott igazolványt esetleg érvénytelennek tartanak vagy tényleg érvénytelen is, ez nem jelenti azt, hogy az érvénytelen igazolvány mellett ne lehetne az illetőnek választójoga, mert esetleg más alapon is meglehet a szavazati joga. Például ha valaki nem tudja igazolni a hat elemi iskolai végzettséget, ha nem megfelelő az igazolványa, azért még meglehet neki a szava! zati joga más réven, például tíz évig dolgoi zott valamely mezőgazdasági alkalmazásban, i mint állandó alkalmazott és számos más mód is van rá, például tüzharcosi jogon vagy pedig azon az alapon, hogy mint altiszt szolgált a hadseregben. Ilyen mód körülbelül 6 vagy 7 van. Emiatt az elutasítás természetesen törvényellenes volna. Ezenkívül a törvény azt is előírja, hogy a községi elöljáróság köteles felvilágosítást adni arra vonatkozóan, hogy miképpen szerezheti meg á jelentkező a szavazati jogot, nem lehet tehát az illetőt elutasítani azzal, htogy egyszerűen kijelentik, hogy az Ön igazolványa érvénytelen vagy pedig, hogy. magának ezért és ezért nincs szavazati joga, hanem meg keíl neki mondani, hogy a szavazati jogot esetleg milyen más úton szerezheti meg. Ilyen esetek nagyszámmal fordultak elő a közeli napokbán a tolnamegyei Pálfa községben, ahol elsősorban a községi elöljáróság n»m együttesen, szóval nem mint testület bí61