Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-78

'Az' országgyűlés képviselőházának Ï kes taps a Ház minden oldalán.) mert azt az ellenfél úgysem tartotta be! Nem érdekelhet minket az oláh búza és a petróleum, nem érdekelhet Dobrudzsa és Besszarábia. (Hosszantartó, lelkes éljenzés és taps a Ház miden oldalán.) Ezeket a kérdéseket elintézik majd a németek, az oroszok és a bulgárok! Minket t. Ház, ma csak egy érdekelhet és ez a székelységnek a kérdése. (Elénk helyeslés, lelkes éljenzés. A Ház tagjai felállva tapsolnak.) Várhatjuk-e ezután, hogy Románia húsz év eltelte után jóvátegyen valamit? Azt hiszem, hogy nem. (Incze Antal: Majd mi tesszük jóvá! — Egy hang a középen: Majd rákényszerűjük!) Nagyon sajnálom, hogy a külügyminiszter úr nem tartotta szükségesnek itt megjelenni (Felkiáltások a jobboldalon és a középen: Beteg!) és a magyarság és székelység egyetemességét megnyugtatni, (Közi Horváth József: Higyje el, ugyanezt gondolja!) de tisztelettel kérdem a külügyminiszter urat, meg tudja-e nyugtatni a csonka haza magyarságát és székelységét afelől, bogy a székely kérdés rövidesen közmegelégedésre, végérvényesen, de könyörtelenül rendezve lesz? (Hosszantartó, lelkes éljenzés és taps. — A szónokot tömegesen üdvözlik a Ház minden oldaláról. — Bajniss Ferenc: Látjátok, ez az egyetértés! — Közi Horváth József: Ez a nemzeti egység!) Elnök: Az interpelláció kia'diatik a külügyminiszter úrnak. Következik Budinszky László képviselő úr interpellációja a tárcanélküli miniszter úrhoz és a miniszterelnök úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Spák Iván jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. tárcanélküli f miniszter úrhoz és a m. kir. miniszterelnök lírhoz. Hajlandó-e a miniszter úr és a miniszterelnök úr a visszacsatolt felvidéki és a visszatért kárpátaljai területeken a magánalkalmazottak nyugdíjigényeit sértő rendelkezéseket megváltoztatni? Hajlandók-e különösen a 11.770/1939. M. E. sz. rendeletnek szerzett jogokat sértő rendelkezése helyébe megfelelő szociális intézkedéseket tenni? — Budinszky László s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. (Állandó mozgás.) Kérem a képviselő urakat szíveskedjenek helyeiket elfoglalni. Csendet kérek, képviselő urak! Budinszky László: T. Ház! Mai liberális állami berendezkedésünk mellett a társadalombiztosításnak szavakkal ki nem fejezhető óriási jelentősége van. A társadalombiztosítás ugyanis a legelesettebb és legszegényebb néprétegeken van hivatva segíteni, akiknek nincsen külön összeköttetésük, akik előtt az ajtók nincsenek nyitva, mégpedig segíteni^ különösen a betegség, a baleset, az öregség és a rokkantság szomorú eseteiben. Sőt— helyesebben mondva — a társadalombiztosítás ezeket a bajokat megelőzni hivatott. Liheráljis berendezkedésű államunkban sem a közigazgatási jogunkba, sem a közjogunkba az úgynevezett szociális törvényhozás és törvényalkotás nem vegyülhetett bele kellőképpen, ezért van az úgynevezett szociális törvényalkotásnak óriási jelentősége. Pártpolitikai szempontok teljes félretételével és pártállásra való tekintet nélkül ennek a Háznak minden tagja át van hatva attól a meggyőződéstől, hogy az egész magyar nemzet tagjait minél magasabb színvonalra kell gazdaságilag és kulturálisan felemelni; az a célja a Ház mindegyik tagjának, hogy ennek a nemzetnek valamennyi taggá ?. ülése 194-0 január 31-én, szerdán. 393 magas, nívós kulturális életet élhessen. Az állami költségvetés tárgyalása alkalmával fúmondott beszedek is ilyen irányban hangzottak el a kormányzat részéről. A megtett nyilatkozatokból azt lehet leszögezni, hogy a honvédelem korszerű 'fejlesztése mellett amely az előttem interpelláló képviselőtestvérem kívánságának megvalósítását fogja majd hozni, mert végeredményben is a magyar honvédség fogja eldönteni és megoldani ezt a kérdést (Ügy van! Ügy van! Éljenzés a szélsőbaloldalon.), nem utolsó probléma * a visszacsatolt területek kulturális és szociális szükségleteinek a tökéletesedése felé haladó kielégítése. Nagyon sajnálom, hogy Jaross Andor tárcanélküli felvidéki miniszter úr nincs jelen. Ő költségvetési beszédéhen kijelentette, hogy a szerzett jogokat respektálja, szem előtt tartja a szociális haladás gondolatát és ezeknek a szem előtt tartásával akarta és akarja az unifikációt keresztülvinni. T. Ház! Sokáig semmi nevén nevezendő intézkedés a társadalombiztosítás terén a visszatért és visszacsatolt teriileteket illetően nem történt. Vártuk és nem történt semmi. A csehszlovák biztosítási szabályoknak megfelelően kellett fizetni a visszatért és visszacsatolt területen az erre szorulóknak á biztosítási díjakat. A szabályozás azonban nem történt meg. Végre 1939 december 31-én a Budapesti Közlönyben megjelent 11.770/1939. M. E. számú rendelei amely a visszatért és .visszacsatolt területek, társa dal omlbiztosítási jogszabályait rendezi. Örömmel olvastuk valamennyien és vártuk, hogy minő szociális gondoskodás fog történni a visszatért és visszacsatolt területek lakosai irányában Tudtuk, hogy a szerzett jogok respektáltatni fognak, azonban a legtárgyilagosabb, legszakszerűbb szemlélő előtt is ez a rendelet kellemetlen meglepetést keltett. Egészen tárgyilagosan fogom ennek a rendeletnek rendelkezéseit bonckés alá venni. T.. Ház! A betegségi biztosításnál meg kell állapítanunk, hogy itt az anyaországban a mezőgazdasági munkások betegségi biztosítása teljesen hiányzik. (Ügy van! a szélsőbaloldalon) Ez egy teljesen antiszociális állapot. Ugyanakkor meg kell állapítanunk, hogy a mezőgazdasági munkavállalók a visszatérj és visszacsatolt területen a 'betegségi biztosítás tekintetében nagyon helyesen az ipari munkavállalókkal, vagyis a munkásság tömegeivel egyenlő elbánásban részesülnek, mert nem lehet semmiféle különbséget tenni a betegségben elesett szerencsétlen mezőgazdasági, vagy ipari munkás közt anélkül, ho,gy egy teljesen antiszociális, retrográd képet ne mutatna az ország. (Úgy van! Ügy van! Taps a szélsőbaloldalon.) T. Ház! A baleseti biztosítás helyzetet vizsgálva, meg kell állapítanunk, hogy a visszatért és visszacsatolt területeken nagyon helyesen a 10%-on felüli keresőképesség csökkenése esetében is jár baleseti járadék. Ezzel szemben nálunk itt az anyaországban 15%-on felül, helyesebben 25%-on alul kétévi járadék folyósítása esetében utána automatice^ megszűnik a baleseti járadék további folyósítása. Ez egy tökéletesen és teljesen antiszociális intézkedés, tehát nekünk kötelességünk, hogy a felvidéki friss levegővel, szellemmel együtt azokat az intézkedéseket, amelyek helyesek, átvegyük. Ezek az intézkedések éppen annak a néprétegnek megsegítésére vannak hivatva,