Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-78

Az országgyűlés képviselőházának a jobboldalon és a középen.) és ebből nem tud százezreket szerezni a többségi párt. Hátra vannak még azok a politikai termé­szetű pénzforrások, (Halljuk! Halljuk! a szélső­baloldalon.) amelyek ismereteseik voltak külö­nösen az elmúlt két évtized alatt, amelyekről lehetne beszélni, (Folytonos zaj-) azonban vá­dolni nem kívánok senkit és elitélni sem kí­vánjuk a többségi pártot, mert bízunk az őszinte miniszterelnöki válaszban. (Matolcsy Mátyás: Azt várhatjuk! Geológiai válasz lesz! — Zaj. — Matolcsy Mátyás: Gyűrődik a föld és azután jön a válasz!) Nem hihetjük el, hogy esetleg hivatalos alapokat, rendelkezési alapo­kat is igénybevennének pártpolitikai célokra. (Nagy zaj. — Elnök csenget.) A magyar állani nem téveszthető össze sem az egyik, sem a má­sik politikai párttal és az állam kasszája bár­mely politikai párt kasszájával. (Folytonos" zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Ké­rem az interpelláló képviselő urat, méltóztas­sék interpellációja anyagával olyaténképpen foglalkozni, hogy az a Ház tagjai részéről an­nak nyugodt meghallgatását lehetővé tegye. (Zaj.) Csendet kérek minden oldalon, (Kap­csán y i László: Müfelháborodás! — Felkiáltások jobbfelől: Ne gyanúsítson! — Krúdy Ferenc: Miért gyanúsít? — Matolcsy Mátyás: Nem gyanúsított meg senkit! — Rapcsányi László: Müfelháborodás! — Állandó zaj.) Paczolay György: Senkit nem gyanúsítottam. Elvi ellentétek ellenére is a többségi párt veze­tőjét teljesen tisztakezű, tisztalelkű, korrekt po­litikusnak ismerjük és tartjuk (Felkiáltások jobbfelől: Ügy is van! — Egy hang jobbfelől: Szép, hogy elismeri!) és nem tudjuk feltéte­lezni, hogy amikor a mezőgazdasági öregségi munkásbiztosításra, vagy a földbirtokpolitikai célok nagyobb mértékű kiterjesztésére, dotálá­sára, vagy a falu közegészségügyi viszonyainak rendezésére, (Matolcsy Mátyás: »Gyógyul a magyar falu!«) megjavításának megindítására elegendő anyagi eszköz nem áll a kormány ren­delkezésére, (Krúdy Ferenc: Nem a kormány vette a házat!) vagy amikor például egy eszten­dőn keresztül nem tudta kifizetni a kormány a felvidéki lelkipásztorok kongruáját, vagy ami­kor a visszatért területek kulturális ügyeinek rendezésére, a könyvtáraknak magyar könyvek­kel való pótlására és ellátására mindössze 15.000 pengő van benne az ez évi költségvetés­ben ... Elnök: Kérem az interpelláló képviselő urat, hogy ilyen sértő párhuzamok vonásától tartóz­kodjék. (Matolcsy Mátyás: Ehhez joga van! — Zaj.) Paczolay György: .. .amikor tehát legfonto­sabb anyagi exisztenciális ügyeink támogatá­sára nincs elegendő pénz... (Rapcsányi László: Hol a miniszterelnök? — Matolcsy Mátyás: Fe­leljen az interpellációra! — Nagy zaj — Köl­csey István közbeszól.) Elnök: Csendet kérek. Matolcsy Mátyás kép­viselő urat másodszor rendreutasítom. (Helyes­lés jobbfelől. — Rajniss Ferenc: Pénzbe kerül! — Zaj. — Felkiáltások jobbfelől: Lejár az idő!) Paczolay György: Kérdezem tehát a minisz­terelnök úrtól, honnan ez a dús anyagi megala­pozottsága ... (Nagy zaj a jobboldalon és a kö­zépen.) Elnök: Kérem, méltóztassanak nyugodtságu­kat és higgadtságukat megőrizni. (Felkiáltások jobbfelől: Nehéz! Nem lehet! — Rapcsányi László: örökké provokálnak! — Zaj.) Az inter­KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ IV. 78. ülése 194-0 január 31-én, szerdán. 379 pellációs idő letelőben van, méltóztassék befe­jezni. Paczolay György: Szeretném befejezni. A magyar politikai élet belső békéjének és nyugalmának érdekében (Állandó zaj a jobb­oldalon.) tisztelettel kérem a miniszterelnök urat, mondja meg: honnan van ez a dús pénzforrása a többségi pártnak? (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon. — Nagy zaj a jobboldalon és a középen.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a miniszter­elnök úrnak. (Nagy zaj a jobboldalon. •— Paczo­lay György: Müfelháborodás! — Matolcsy Má­tyás: Választ! Választ kérünk! Oly egyszerű a kérdés! — Nagy zaj.) Csendet kérek! Következik Közi Horváth József képviselő úr jinterpeliációja az igazságügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annak szövegét felolvasni. Kováén Gyula jegyző (olvassa): »Interpel­láció az igazságügyminiszter úrhoz az Építő­takarékok körül történt visszaélések tár­gyában. Van-e tudomása az igazságügyminiszter úrnak a kisemberek százainak a különböző építőtakarékok (pl. Budapesti Ingatlanbank Rt., Saját Otthon Takarékház Rt.) által tör­tént súlyos anyagi megkárosításáról? Történt-e intézkedés abban az irányban, hogy a bűnösök elvegyék méltó büntetésüket, a nagyrészt szegény kisemberekből álló káro­sultaik pedig visszakapják, legalább részben, a befizetett- összegeket? Módjában van-e az igazságügyminiszter úrnak gondoskodni arról, hogy a jövőben hasonló vsszaéüések elő ne fordulhassanak?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. (Zaj.) Csendet kérek. Méltóztassanak helyeiket elfoglalni. Közi Horváth József: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) A magyar kisember a falusi é< városi egyformán vágyódik a saját családi otthon után. Nem érzi jól magát a bérkaszár­nyákban, s ezért a legutolsó fillérjét is haj­landó odaadni, ha fölcsillan a remény, hogy egv kis kertes asaládi házat szerezhet magá­nak A kisembereknek ezt a családi otthon utáni vágyát használják ki és használták ki az úgynevezett építőtakarékok egészen tisz­tességtelen módon. Ennek az építőtakarék­rendszernek lényege az, hó&y a propaganda szerint befizet a kisember hónaponkint négy­öt pengőt vagy más kisebb Összeget. Amikor befizette a 15%-át annak a kölcsönnek, amit igényelni akar, kamatmentesen megnyílik a jogigénye arra. hogy kamatmentes kölcsön! vegyen fel attól az építő takaréktól. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, kéoviselő urak! Közi Horváth József: Maga a gondolat nagyon csábító, mert hiszen négy-öt, vagy hat pengőnél havonként sokkal nagyobb összeget kell neki fizetnie lakbérben. Ezek a # propaganda iratok, amelyeket ezerszámra terjesztettek az országban és az az ügynökhad, amely elárasz­totta a kisembereket, elhitette velük azt, hogy ezekkel a havi négy-öt pengőkkel hamarosan családi otthonhoz juthatnak. A kisemberek százai igényeltek ilyen kamatmentes kölesönt a ' Saiát Otthon-nál, a Budapesti Ingatlanbariknál, a Takarékház Részvénytársaságnál és hasonló építőtakaréküzletekkel foglalkozó cégeknél. Az eredmény az lett, hogy közülük már néhány megbukott, a többi pedig meg fog bukni: ez a szakértők véleménye. (Maróthy Károly: Szé­delgés!) Egy darabig megy, a befizetők közül néhányan csakugyan osaládi otthonihoz jutnak, I a többi száz és száz kisember petdig sirathatja 58

Next

/
Thumbnails
Contents