Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-78

•Az országgyűlés képviselőházának \ közül a bizottság* elnökének és helyettes elnö­kének kinevezésére az illetékes főispán jogo­sult. Éppen ezért nem osztozom azokban az aggodalmakban, amelyeket egyesek az elnök személyét illetőleg táplálnak. A törvényes mezőgazdasági érdekképviselet, amely egy­aránt képviseli mind a munkaadók, mind a munkavállalók egyetemes érdekeit, bizonyosan meg fogja találni vármegyénként azt az öt férfiút, akinek függetlenségében és pártatlan­ságában az érdekelt felek meg fognak bízni. (Ügy van! Ügy van! Taps jobbfelől és közé­pen.) Az országos munkabérmegállapító bizott­ság létesítésével nemcsak a vármegyei mező­gazdasági bizottság határozatai elleni előter­jesztések másodfokú elbírálására van lehető­ség, hanem a vármegyei munkabérmegállapító bizottságok magasabb szempontokból való or­szágos irányításara is. Intézményesíti az előttünk fekvő javaslat az ellenőrzést is és ebben a tekintetben széles­körű jogokat biztosít a gazdasági felügyelősé­geknek, azonkívül megerősíti a gazdasági fel­ügyelőségek személyzetét az úgynevezett gazda­sági munkafelügyelőkkel. E célra az 1939/40. évi költségvetés biztosít is fedezetet és 16 ilyen munkafelügyelői állás rendszeresítését teszi lehetővé. (Piukovich József: Kevés!) Én hiszem és meg vagyok győződve arról, hogy ez az intézmény be fog válni és akkor szükséges lesz a következő költségvetésekben erre a célra további fedezetet biztosítani. (Piukovich Jó­zsef: Feltétlenül!) 16 ilyen munkafelügyelői állás helyett legaláb 35-re van szükség orszá­gos vonatkozásban. Helyeslem a törvényjavaslat megtorló in­tézkedéseit és azt a rendelkezését is, hogy a munkavállaló a legkisebb munkabérre való jogáról sem előre, sem utólag le nem mond­hat. (Helyeslés jobbfelől és a középen.) T. Képviselőház! Most néhány olyan észre­vétellel kívánnék foglalkozni, amelyet a vitá­ban felszólalt képviselőtársaim részéről hallot­tam. (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Boér Ágos­ton igen t. képviselőtársam felszólalásában megemlítette, hogy vannak egyes gazdaságok, különösen borgazdaságok, ahol a gazdasági cseléd- és munkáslakások igen rossz, sőt egyes helyeken talán rozoga állapotban vámnak. Ezeket az állapotokat mindnyájan isimerjük, ezek részletes taglalására tehát nem kell ki­térnem, csak keresem a segítség, az orvoslás módját és felvetem azt a gondolatot, nem volna-e lehetséges az OMBI tartalékaiból hosszúlejáratú kölcsönt nyújtani azoknak a gazdáknak, akik ebből a kölcsönből megfelelő, modern és egészséges cseléd- és munkásilakáso­kat építenek. (Helyeslés jobbfelől és középen.) A tegnapi vita során Tóth János képviselő úr kifogásolta, hogy nem a törvényhozás tap jai, hanem a munikabérmegál lapító bizottságok fogják a törvényt végrehajtani és a munka­béreket megáll api tani. A kénviselőktől nem sztaíbad lehetetlent kívánni. A képviselőknek nem az a hivatásuk, hogy a törvényt végre­hajtsák, hanem hosrv törvényt hozzanak, tör­vén vt alkossanak. (Ügy van! Ügy van! jobb­felől.) Nézetem szerint a képviselő úrnak az a kifogása sem helvtálló. hocrv a munkások­nalk nem -lesz lehetőségük befolyni <a munka­bérmegállapító bizottság alakulásaiba, mert hiszen a törvénvjavaslat 3. ^-ának (2) bekez­dése szerint a vármegyei munkabérmegállapító bizottság négy munka vál 1 aló tagját à várme­gyei mezőgazdasági bizottság első kúriabeli, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ TV f. ülése 194-0 január 31-én, szerdán. 363 tehát munkavállaló tagjai a saját kebelükből választják. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől-) A vita során felmerült az a kifogás is, hogy élőfordulhat, hogy a munkabérmegálla­pító bizottságban egyidejűleg helyetfoglal a munkaadó és saját munkása vagy cselédje is és ez a tény az utóbbiakat feszélyezni fogja szabad és nyilt állásfoglalásukban. Nem való­színű ugyan, hogy ez megtörténhessék, de elvi­leg ennek a lehetősége nincs kizárva. Azt hi­szem, hogy ezen az aggályon a részletes tárgya­lás során könnyen lehet majd segíteni. Vásáry igen t. képviselőtársaimnak súlyos kifogása van a munkabértmegállapító bizott­ság összetétele ellen. Szerinte olyanok kerül­hetnek a bizottság tagjai sorába a munkaadói csoportban, akük a közhatalomtól függnek, a munkások közé pedig olyanok, akik tulajdon­képpen nem munkások. Én azt hiszem, t. Ház, hogy ezek az aggályok túlzottak, illetőleg téve­désen alapulnak. A mezőgazdasági kamarai érdekképviseleti törvény novellája, az 1937. évi XVII. te. szerint passzív választói joggal csak az bír, tehát az érdekképviseleti szervezet tag­jává esak az választható, akinek jövedelme nagyobb részben mezőgazdasági ingatlanból vagy mezőgazdasági munkavállalásból ered, ez pedig kizárja azt, hogy más érdekeltségek képviselői a törvényes érdekképviselet munka­adói vagy munkavállalói csoportjába beválasz­tathassanak. Vásáry,igen t. képviselőtársam súlyosan kifogásolja a törvényjavaslat 5. §-át, amelynek első bekezdése azt mondja, hogy (olvassa): »A r munkabérmegállapító bizottság tagjainak (póttagjainak) választását az alispán (polgár­mester) hivatalból felülvizsgálja s ha a vá­lasztás a törvény rendelkezéseinek nem felel meg. megsemmisíti.« Vásárv képviselőtársam szerint így nincs megadva a jogorvoslat lehe­tősége. Felhívom az igen t. képviselőtársam figyelmét az 1929 évi XXX. te. 46. §-ára, amely­ben az foglaltatik, hogv jogorvoslatnak van helye minden közigazgatási határozat vagy in­tézkedés ellen, kivéve, ha valamely^ jogszabály a jogorvoslatot kifejezetten kizárja. Miután ebben az előttünk fekvő javaslatban nincs ki­zárva a jogorvoslat lehetősége, az 1929. évi XXX. te 46. §-a alapján igenis, lehet jogorvo ­lattal élni. (Ügy van! Ügy van! a, 'obboldalon. — Váczy József: Kérdés, hogy közigazgatási intézkedésnek minősítik-e! Ezen fordul me?-! — Elnök csenget.) Ugyanennek a törvénynek egy későbbi szakasza pedig kimondja, hogy olyan esetben, amikor az alispán intézkedik első fokon, jogorvoslattal lehet fordulni az ille­tékes miniszterhez. (Ügy van! Ügy van! a jobb­oldalon] T. Képviselőház! Mielőtt felszólalásomat befejezném, szükségesnek tartom még, hogy kifejezést adjak annak a meggyőződésemnek. hogy nem elég a mezőgazdasági munkásságnak csupán az anyagi alátámasztásáról, megélhe­tési viszonyainak javításáról, életnívójának emeléséről gondoskodni. (Ügy van! Ügy van! a Jobboldalon.) A 7 igazi fai- és nemzet vélel­met akkor valósítjuk meg. ha az anyagiakon túlmenően a lelkiek- a szellemiek terén is gon­doskodunk róluk. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon. — vitéz Patacsi Dénes: Ez az oko^ •-eszed!) Templomra és iskolára a falun lakó hivatott faluve/etők együttes és összefogó, ál­dozatos és lelkes munkájára van szükség, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) hogy ezt az ér­tékes magyar népréteget, a mezőgazdasági 56

Next

/
Thumbnails
Contents