Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.
Ülésnapok - 1939-77
340 Az országgyűlés képviselőházának 77. ülése 19 W január SO^án, kedden. A termelés költségeivel összhangban álló megfelelő és stabil terményár az alapja annak, hogy minden gazda eleget tudjon tenni kötelezettségének a mezőgazdasági munkássággal szemben úgy szociális, mint kulturális téren. így kerül összhangba a szociális szempont a köz- és magángazdasági szemponttal. Engedtessék meg, hogy ezen általánosságban mozgó fejtegetéseim után néhány részletkérdésre megtegyem szerény észrevételemet. Ez a javaslat jogot ad a földmívelésügyi miniszternek arra, hogy az országos bizottságnak kötelező irányelveit megszabó határozatát bármikor hatályon kívül is helyezze. Ez tényleg igen nagy jogkört biztosít a mindenkori földmívelésügyi miniszternek, azonban bízunk abban, hogy nemcsak a jelenlegi miniszter tír, hanem utódjai is szem előtt fogják tartani azt az arany középutat, amelyen haladva részben a termelés folytonossága biztosítva van, részben pedig a mezőgazdasági munkásság megkapja tisztességes munkájának tisztességes ellenértékét. Igen méltányos továbbá a javaslatnak az a rendelkezése, amely szerint a vármegyei bizottság munkavállaló tagjainak az ülésen való részvétellel kapcsolatban felmerült költségein felül az időmulasztás folytán elmaradt keresetét is biztosítja. A javaslat a vármegyei munkabérmegállapító bizottság összehívását minden év januárjában írja elő. Már, most tudjuk nagyon jól, hogy a korszerűen vezetett gazdaságokban a vetésforgó töblb évre előre van megállapítva, de ezen belül az egyes kultúrák területi nagysága' legkésőbb minden év őszén feltétlenül meg lesz állapítva. Ennél a beállításnál igen fontos szerepe, van a termelési költségek kiszámításának. Továbbá a dohánytermesztéssel kapcsolatban megemlítem, hogy a dohánykertészek felfogadásának határideje január 1-ében van megállapítva. Az említettek folytán a csak január havában összehívott ülésén hozott esetleges határozat kézbesítésének ideje tehát későinek látszik, ezért voltam bátor a miniszter úr ő nagyméltóságát arra kérni, hogy ezt a javaslatot oda módosítsa, hogy a bizottság olyan időbén hívassék Össze, hogy az ott hozott határozat az érdekelteknek legkésőbb január 1-én már tudomására is hozassék. Nagy jelentősége van a javaslatnak a A r ármegyei gazdasági felügyelőség ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseinek, ha azokat lelkiismeretesen és szakszerűen fogják keresztül is vinni. Igen nagy örömmel üdvözöltem volna a jax T aslat keretein belül egy olyan rendelkezést, amely a gazdasági cselédek családi pótlékát intézményesen 'biztosította volna többgyermekes cselédek, illetve családok részére. En mint gyakorlati gazda teljesen megérteim, hogy ehhez a kérdéshez csak igen nagy körültekintéssel szabad hozzányúlnunk, mert éppen erre az esetleges intézkedésre való tekintettel sok antiszociális gazda esetleg mellőzni fogja a többgyermekes családok megfogadását. Továbbá -megfontolandónak tartom a vármegyei munkabérinegállapító bizottság figyelmét felhívni arra, hogy különös körültekintéssel járjanak el a aminikaadók és munkavállalók közt létesített olyan megállapodásoknál, ahol a munkabér nem résziben, hanem egy hold más terményben van kikötve, például egy hold vagy bizonyos mennyiségű retek, paradicsom összes megmunkálási, here. Amikor ennek a javaslatnak keretein belül a gazdasági cselédek jobb megélhetését biztosító munkabéréi kérdésével foglalkozunk, csaknem lehetetlen említést nem tenni a gazdasági cselédek lakásviszonyairól igen sok tőkeszegény, elhanyagolt gazdaságban, de különösen borgazdaságokban. Bizonyára lesznek képviselotársaiim között olyanok, akik mint közvetlenül érdekeltek, fel tudják fogni ennek a kérdésnek fontosságát és éppen ezért azt hiszem, egyek vagyunk abban, hogy ezt a lehetetlen állapotot a legsürgősebben meg kell szüntetni. Csupán a megoldás módja áll előttünk nagy kérdő jelképen. Éppen azért ez alkalommal legyen szabad csupán arra szorítkoznom, hogy a füldinívelésiügyi kormányzat ifigyeimét ennek a kérdésnek a tanulmányozására tisztelettel felhívjam. Rá kell mutatnom e javaslat tárgyalásánál a mezőgazdasági munkásközvetítés kérdésének igen nagy fontosságára. Tapasztaljuk, hogy néhány község gazdái — intenzívebb gazdálkodási rendszerűiknél fogva — sokíkal több napszámost foglalkoztatnak, 'mint a másik község gazdái. Továbbá a városba való özönlés, az úgynevezett Landflucht következtében igen sok helyen kevés a napszámos. Így előáll az a helyzet, még talán egyes (megyéken belül is, hogy amíg vidékenkint munkanélküliség van f addig* egyes községekben, különösen ú. n. »dologidőben«, kevés napszámos áll a gazdaság rendelkezésére. Ezeknek a differenciáknak a kiegyenlítésére úgy a termelés, mint a mezőgazdasági munkásság érdekében szabad legyen a* földmívelésügyi kormányzat szíves figyelmét felhívnom. Egyébként a (mezőgazdasági munkanélküliség nálunk strukturális jellegű, azaz termelési rendszerünk jelenlegi szerkezeti felépítettségéből sizármazik. Egy állandó munkanélküliség a (mezőgazdaságban^ alig van és éppen ezért talán helyesebb elégtelen munkalehetőségeikről beszélni, amin szerény vélcimcnyem szerint csak az intenzivitás fokozásával lehet és kell m segíteni. A mezőgazdasági munkanélküliség az utóbbi né(gy esztendőiben valamennyire csökkent a viszonyok általános javulása következtében, amint a statisztikai adatok ezt igazolják. De csökkentette ezt a munkanélküliségetekét más körülmény is. Az egyik az, hogy Németországba az utolsó esztendőkben meglehetősen^ nagyszámú úgynevezett idénymunkást szállítottunk ki, a másik pedig az J hogy a nemzetközi feszültség folytán több korosztályt katonai szolgálatra, hívtak be. Mindkét szektor, tényező csak ideiglenes, illetőleg átmeneti jellegű. Végül felvetem a kérdést, hogy általános megnyugtatás végett nem volna-e célszerű a vármegyei bizottságokat a végrehajtási utasításban felhívni arra, hogy a legfőbb gazdasági részesmunka, nevezetesen a cséplés és az aratási munka után járó legkisebb munkabért állapítsák meg olyan helyeken, ahol arra szükség van. Igen sok gazda, különösen azok, akik eddig aránytalanul kevesebb részt adtak ki cséplő-, aratórész címén, de nagyon sok munkás is most gyakorlati eredményt vár ennek a törvényjavaslatnak a végrehajtásától. Egy ilyen gyors intézkedésben rögtön jelentkezne a szopiális törvény áldásos hatása, de egyben elejét venné egyes gazdaságokban indokoltan felmerülő elégedetlenségnek. Matolcsy Mátyás t. képviselőtársam azt a gondolatot vetett fel, hogy nem lehetne-e a. napszám- vagy órabért búzában is megállapítani. En semmi akadályát nem látom annak, bogy egyik vagy másik vármegyei munkabérmegállapító bizottság ezt meg ne tehesse. T. Ház! Most előttünk fekszik a javaslat,
