Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-75

Az országgyűlés képviselőházának 75, • Akkor ellenzéki ő is! — Mozgás.) Az aratómunTíásság kérdésében legyünk tisztában azzal, hogy a mezőgazdasági munkásságnak egy jórésze tömeges munkásszerződések kaücsán helyezkedik el és munkájuk gerincét legtöbb esetben az aratás, illetve a cséplés alkotja. (Ügy van! Ügy van! a bal- és szélsőhaloldalon.) Ezzel kapcsolatban jut számukra bizonyos részestengeri vagy egyéb kapásnövények mívelése. Az aratómunkásságnak, magának az aratási tevékenységnek rendezése azonban elmulaszthatatI

an. (Igaz! Ügy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) Egy évvel ezelőtt ide a képviselőház elé hoztam ezt a kérdést, éppen a földmívelésügyi miniszter úr elé terjesztettem és az ő közbelépésére számos esetben sikerült is siílyos sérelmeket korrigálnunk. Ilt említettem fel, hagy voltak olyan aratószerződések, amelyek szerint nem szemben és szalmában 10°/o-ot és a cséplőrésznél 4%-ott kaptak az aratók, hanem tizenkettedrészért arattak és 2'5%-ért csépeltek, (Igaz! Ügy van! a bal- és szélsőbaloldalon,) úgyhogy együttesen 10'8%-ot kaptak a 14% -kai szemben. Ez nem a kisgazdalkat sérti, mért a kisgazdatársadalom minden esetben megfizeti a rendes bért, hiszen a falvakban a bércséplők a 4%-ot mindig megadják a cséplőmunkásoknak. (Felkiáltások jobbfelől: A kisüzemek) Számtalan bérszerzŐdést hoztam ide, amelyekben ezek a visszásságok voltak és ezek a nagybirtokon vtagy a zsidó nagybérleteken voltak találhatók. (Ügy van! Ügy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) Kérdezem én, mi az akadálya annak, hogy a törvény szembenézzen a helyzettel (Helyeslés a szélsőbaloldalon-) és azt imondjta, hogy évtizedes tapasztalás az, hogy az aratás rendkívül nehéz munkájáért szemben és szalmában a 10°/o-ot ki kell adni. (Matolcsy Tamás: Miért nem leihet ezt megállapítani? — Csorba Sándor: Meglesz a bizottságban! —Megay Károly: Ennék semmi akadálya!) Elnök: Kérem Megay képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni! (Baky László: Purgly például nem állapítja meg!) Matolcsy Mátyás: A cséplőrésznél pedig semmi akadálya sem lehet annak, hogy a 4°/o-ot kiadják. Miért fordulhat elő az, hogy — mit tudom én — egy Csehországba kivándorolt magyarországi zsidó birtokán 2'5°/o cséplőrészt adtak a munkásságnak? Miért (kívánják, hogy mi ezt tűrjük, amikor a tisztességes gazdák a 4°/o-ot mindenütt megfizették. (Matolcsy Tamás: Kötelezzék őket!) Elnök: Kérem Matolcsy Tamás képviselő urat, méltóztassék a szónokot nyugodtan meghiallgaitni. Matolcsy Mátyás: Ezzel kapcsolatban kell megemlítenem még azt is, (hogy az aratómunkának, iaz aratás munkájának bérértékét nemcsak a százalékok lefaragásával sértik, hanem azzal is, — és itt van egy másik kardinális kérdés, amelyre az előadó úr szintén kitért — hogy az aratómiunka mellett, annak -fejében úgynevezett rdbotmunkákat is követelnek. (Ügy van Ügy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) Idehoztam a Ház elé a Pallavicini őrgróf birtokán tapasztalt állapotokat vagy a csepelszigeti királyi családi birtokon lévő állapotokat; intézkedést is kaptunk, amelyért hálás köszönetet mondtam. De Ikérdezem, t. Ház, mi az akadálya annak, hogy ezt a kérdést egyszer már véglegesen a törvényben rendezzük (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) és niondjuk ki, hogy az aratás és cséplés munkája minden ése 19 UO január 25-én, csütörtökön. 285 néven nevezendő más munkaszolgáltatástól teljesen független? (Helyeslés a szélsőbaloldalon. — Mozgás jobbfelől.) Ezt kell törvénybe iktatni, mert ez az egyetlen lehetőség arra, hogy a sérelmeket eleve kizárjuk és hogy minden visszaélést valóiban kiküszöböljünk. (Csorba Sándor közbeszól, — Fekiáltások a szélsőbaloldalon: Ismét Csorba!) Elnök: Csendet kérek! Matolcsy Mátyás: Itt ennél a kérdésnél ismételten egy szintén általánossá vált felfogást vagyok kénytelen megcáfolni. Az előadó úr erre nem tért ki beszédében, de azt hiszem, hogy szükséges ennek a kérdésnek tisztázása. Azt szokták ugyanis mondani, hogy vannak olyan jó földek, olyan vidékek, ahol szívesebben aratnak tizenkettedén is, mint másutt tizedén. Ez lehet ez kétségtelen, de ón itt nem azt mondom, t. Ház, hogy a bér százalékát, a részarányt kell leszállítani, nem, hanem az egy kaszásra eső aratási területet kell rendezni. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ennek a rendezetlensége is óriási sérelem, mert ez a következőket jelenti. Ma van ebben az országban 2*8 millió hold búzaterület, 12 millió hold rozsterület. — tízéves átlagokban beszélek — 08 millió hold árpa vetés és 0'4 millió hold zabvetés, összesen 5*2 millió hold vetés, ha tehát a kisgazdákat is kikapcsolom és az aratómunkások számával elosztom ezt a tételt, akkor az az eredmény adódik, hogy egy kaszásra átlagosan 12 hold kaszálni való vetésterület esik. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Br. Vay Miklós: Papíron, statisztikában! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Ne tessék ilyeneket mondani, ennek semmi értelme, tessék beszédben válaszolni, tessél* komolyan, érvekkel idejönni az országgyűlés ele, elég volt az ilyen közbeszólásokból. (Csorba Sándor: Országos érdek, hogy ki ne peregjen a gabona! — Zaj a szélsőbaloldalon. — Elnök csenget.) Ettől a területi átlagból nagyon jelentős eltéréseket tapasztalunk, (hiszen ismerünk olyan vidéket, ahol túlzsúfoltság van és ahonnan pillanatnyilag nem sikerült az aratómunkásokat másfelé vinni s ahol az átlagos aratási terület 12 holdról lemegy 7-re is, 6-ra is, ezt is ismerjük, másutt meg felmegy 15-re, 16-ra is. Éppen itt a mezőgazdasági munkásság kérdésének rendezésénél robban ki egy másik nagy kérdés és pedig az, hogy az elosztásról is gondoskodnunk kell, mert ahol több terem egy holdon, ahol jobb a termésátlag, ott valószínűleg kevesebb aratási területtel is megeléged'hetik egy kaszás s itt lehetne esetleg 6—8 vagy 10 holdat adni, másutt pedig, aíhol gyengébb a termés, 15, 16 hold is kellene, hogy az arató munkás megkapja a maga részét. (Csorba Sándor: Akkor nem lehet minőségi termelést folytatni. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Miért ne teltetne!) Elnök: Kéretni Csorba, Sándor képviselő urat, méltóztassék csendben maradni! Matolcsy Mátyás: És aki ez ellen tiltakozik, t. Ház, annak nincs fogalma az olasz mezőgazdasági munkáskérdés rendezéséről, (Ügy van! a szélső baloldalon!) mert ott a munkásszövetségekben pontosan elosztják, hogy egy birtok mennyi munkást tartozik foglalkoztatni és mennyi jut egy emberre. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbalöldalon.) Éppen ezzel a kérdés sel kapcsolatban robban ki az a kérdés, amelyre utalni kívánok, hogy igenis, itt az utolsó óra arra, hogy megalakuljon az állami 43