Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.
Ülésnapok - 1939-75
278 Az országgyűlés képviselőházának 75,. A munkabér megállapításakor nagyon sok körülményre • kell figyelemmel lennünk és bizonyos, hogy a bérek helyes magasságban való megállapítása nem egyszerű feladat. Általános alapelv az, hogy a munkabérek tartósan nem süllyedhetnek a munkás életfenntartási költsége alá, de nem stabilizálódhatnak olyan magasságban sem, hogy a rentabilitást tartósan veszélyeztethessék. A mezőgazdaságban a munkabérek, mint termelési költségnek, összhangban kell állania a jövedelmezőséggel, mert agrárországokban különösen a mezőgazdaság nem képes a megnövekedett terheket a fogyasztóra áthárítani és így újból helyreállítani a "rentabilitást. A mezőgazdság, főkép pedig a nagyüzemi termelés nálunk sokat szenved a gépesítés hiánya folytán és nem nagyon talál méltánylásra a munkaadóknak az a magatartása, hogy eltekintenek a gépesítéstől és például aratógépeiket évek óta a pajtában hagyják rozsdásodni. Bizonyos azonban, hogy minél magasabbak lesznek a mnnkabérek, annál csábítóbb lesz megint a gépesítés bevezetése, ami pedig csökkentené a munkaalkalmakat. A munkabéreknek a lehetőség határán belül arányban kell állaniok azoknak az elsőrendű közszükségleti cikkeknek áraival, amelyeket a munkás elsősorban vásárol meg keresetéből. 1927-ben a mezőgazda 160 kilogramm Iníza árából vehetett egy rend ruhát, amiért 1937-ben már 375 kilogrammot kellett adnia. Aa Országos Mezőgazdasági Kamara közlése szerint ahhoz, hogy a munkás egy rend ruhát vehessen, 1928-ban 16 napot kellett dolgoznia; a gazdasági válság mélypontján, 1933/34-ben, amikor pedig a névleges munkabér alacsonyabb volt mint tavaly, 36 napot, 1938-ban pedig, amikor a névleges munkabér magasabb volt, mái 41 napot. Az agrárollónak ez a nagyobb nyílása azonban nemcsak a munkavállalót sújtotta, hanem ép úgy csökkentette a munkaadók rentabilitását is. A munkabérek helyes magasságának megállapítása különösen nehéz ott, ahol a készpénz bérfizetés mellett a naturáliák kerülnek előtérbe. (Folytonos mozgás.) Elnök: Csendet kérek! Németh Andor előadó: Itt a valóban fennálló mimkabérviszonyokat és az átlagokat is sokkal nehezebb megállapítani. A cselédbór értékelésekor például a legtöbb tételnél becslésekre vagyunk utalva és főként a cselédföld értékeléséhez sok szó fér és nem bizonyos, hogy ha valamely gazdaságban 1200 négyszögöl a konvenciós föld és a másikban 1600 négyszögöl, akkor az első ad kevesebb konvenciót, mert lehet, hogy az 1200 négyszögölön a termés sokkal nagyobb, mint a másik helyen, 1600 négyszögölön. Ugyanígy van a részesmunkánál is. Vannak vidékek, ahol tizenhármad részért való aratási munkával többet keres a munkás, mint más vidéken tizedrészért való aratással. A legzavaróbb azonban a munkabérek átlagszámítása. A statisztika többféle átlagot ismer és az az aritmetikái átlag, amelyet úgy kapunk, hogy az adatokat összeadjuk és osztjuk az adatok számával, a mezőgazdasági re unkabérátlagok kiszámítására semmiképpen sem alkalmas. Ilyen számításokkal kerülnek élő olyan adatok, amelyek egy vármegyének átlag-konvencióját (Matolcsy Mátyás: Például a földmívelésügyi minisztérium állapítja meg.) 6'2 métermázsa búzában ós 81 métermázsa rozsban állapítják meg. (Matolcsy Mátyás: Én ülése 191*0 január 25-én, csütörtökön. j csak azért mondom, mert . Vay képviselő tír nagyon integet.) Elnök: Matolcsy képviselő úr a következő szónok, kérem, méltóztassék megjegyzéseit majd akkor megtenni, (Derültség.) Németh Andor előadó: Sokkal helyesebb a vármegyékben leggyakrabban előforduló konvenciónak a megállapítása, vagyis hogy statisztikai nyelven szóljak, a modust, a legsűrűbben előforduló értéket kell megállapítani (Matolcsy Mátyás: Ez helyes!) és így lehet átlagos képet kapni a munkabérekről. (Matolcsy Mátyás: Ez helyes, de Vay ezt nem tudja.) Különösen nem helyes a napszámbérek évi átlagát úgy kiszámítani, hogy egyszerűen eloszitjuk a négy évszak napszámlbérértókét néggyel, mert egészen természetes, hogy a téli munkabérek értéke, amikor pedig a gyakorlat ban egyáltalán nincs napszámbér, sokkal alacsonyabbra lenyomja az átlagot, úgyhogy a valóságos napszáiutórek sokkal magasabbak, mint ezek aa így kiszámított átlagok. Tekintettel kell lenni a munkaibérinetgállapításkor az egyes vidékek munkaviszonyaira - is, mert egészen világos, hogy intenzív (gazdaságban vagy intenzívebb vidéken, ahol a munkásság egész éven át keresethez jut, esetleg alacsonyabb bérek niellett is több jövedelemhez juthat a munkás, mint olyan helyen, ahol csak egy-két hétre szorítkozik az egész mezőgazdasági munkalehetőség. A munkabérmegállapításkor tehát nagyon sokféle szempontot kell mérlegelni és ezért is helyes az egyetemes nemzetgazdasági érdekeket képviselő államhatalom közreműködése. Ezt a célt kívánja elérni ez a törvényjavaslat. Mielőtt azonban ennek isimertetéséhez kezdenék, néhány szót kell szólnom aa 1923. évi XXV. tc.-ről, mert annak mintegy folytatása ez a törvényjavaslat és annak hiányait pótolja. Az 1923 : XXV. te. csak nagyon óvatosan nyúlt e kérdéshez, nem kívánt mélyebben belenyúlni a munkabérszabályozás kérdésébe; csupán az akkori pénzelértéktelenedés és ár zuhanás folytán előállott visszásságokat kívánta megszüntetni és csupán a részletes tárgyalásnál iktatták be azt a rendelkezést, hogy az eredetileg az 1923—24-es időszakra tervezett törvény hatályát a földmívelésügyi miniszter későbbre is meghosszabbíthatja. E törvény más vonatkozásokban is sok változtatáson ment keresztül, ennek folytán sokat vesztett az egységéből is és egyes helyeken homályossá vált a törvény intenciója is. Az 1923 : XXV. te. javarészben a legkisebb nap számbérekre vonatkozik. Egyik szakasza ugyan semmisnek jelenti ki az olyan szerződéses megállapodást, amelynél fogva a munkásnak arányos külön díjazás vagy meghatározott ellenszolgáltatás nélkül kellene valamely munkát vagy szogáltatást teljesítenie. Ez a szakász azonban, amely tehát a gazdasági munkásszerződéseknek sokat kifogásolt robotszerü mellékkikötéseit tilalmazza, a gyakorlatban nehezen nyert alakalmazást, (Matolcsy Mátyás: Egyáltalában nem nyert alkalmazást!) mert a továbbiakban semmiféle utasítás nem történt arra, hogy ezek ellenőrzése miképpen történjék ímeg. (Matolcsy Mátyás: így van!) Nem sokat változtatott a törvényen az sein, hogy a részletes tárgyaláskor egy helyen a »napszám« szó után beszúrták a »szakmán y« szót, mert a napszámbérmegállapítás hatálya
