Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-75

278 Az országgyűlés képviselőházának 75,. A munkabér megállapításakor nagyon sok körülményre • kell figyelemmel lennünk és bi­zonyos, hogy a bérek helyes magasságban való megállapítása nem egyszerű feladat. Általános alapelv az, hogy a munkabérek tartósan nem süllyedhetnek a munkás életfenntartási költ­sége alá, de nem stabilizálódhatnak olyan ma­gasságban sem, hogy a rentabilitást tartósan veszélyeztethessék. A mezőgazdaságban a mun­kabérek, mint termelési költségnek, összhang­ban kell állania a jövedelmezőséggel, mert agrárországokban különösen a mezőgazdaság nem képes a megnövekedett terheket a fogyasz­tóra áthárítani és így újból helyreállítani a "rentabilitást. A mezőgazdság, főkép pedig a nagyüzemi termelés nálunk sokat szenved a gépesítés hiánya folytán és nem nagyon talál méltány­lásra a munkaadóknak az a magatartása, hogy eltekintenek a gépesítéstől és például arató­gépeiket évek óta a pajtában hagyják rozsdá­sodni. Bizonyos azonban, hogy minél maga­sabbak lesznek a mnnkabérek, annál csábítóbb lesz megint a gépesítés bevezetése, ami pedig csökkentené a munkaalkalmakat. A munkabéreknek a lehetőség határán be­lül arányban kell állaniok azoknak az első­rendű közszükségleti cikkeknek áraival, ame­lyeket a munkás elsősorban vásárol meg kere­setéből. 1927-ben a mezőgazda 160 kilogramm Iníza árából vehetett egy rend ruhát, amiért 1937-ben már 375 kilogrammot kellett adnia. Aa Országos Mezőgazdasági Kamara közlése szerint ahhoz, hogy a munkás egy rend ruhát vehes­sen, 1928-ban 16 napot kellett dolgoznia; a gazdasági válság mélypontján, 1933/34-ben, ami­kor pedig a névleges munkabér alacsonyabb volt mint tavaly, 36 napot, 1938-ban pedig, ami­kor a névleges munkabér magasabb volt, mái 41 napot. Az agrárollónak ez a nagyobb nyí­lása azonban nemcsak a munkavállalót súj­totta, hanem ép úgy csökkentette a munka­adók rentabilitását is. A munkabérek helyes magasságának meg­állapítása különösen nehéz ott, ahol a kész­pénz bérfizetés mellett a naturáliák kerülnek előtérbe. (Folytonos mozgás.) Elnök: Csendet kérek! Németh Andor előadó: Itt a valóban fenn­álló mimkabérviszonyokat és az átlagokat is sokkal nehezebb megállapítani. A cselédbór értékelésekor például a legtöbb tételnél becs­lésekre vagyunk utalva és főként a cselédföld értékeléséhez sok szó fér és nem bizonyos, hogy ha valamely gazdaságban 1200 négyszögöl a konvenciós föld és a másikban 1600 négyszögöl, akkor az első ad kevesebb konvenciót, mert le­het, hogy az 1200 négyszögölön a termés sok­kal nagyobb, mint a másik helyen, 1600 négy­szögölön. Ugyanígy van a részesmunkánál is. Vannak vidékek, ahol tizenhármad részért való aratási munkával többet keres a munkás, mint más vidéken tizedrészért való aratással. A legzavaróbb azonban a munkabérek át­lagszámítása. A statisztika többféle átlagot ismer és az az aritmetikái átlag, amelyet úgy kapunk, hogy az adatokat összeadjuk és oszt­juk az adatok számával, a mezőgazdasági re unkabérátlagok kiszámítására semmiképpen sem alkalmas. Ilyen számításokkal kerülnek élő olyan adatok, amelyek egy vármegyének átlag-konvencióját (Matolcsy Mátyás: Például a földmívelésügyi minisztérium állapítja meg.) 6'2 métermázsa búzában ós 81 métermázsa rozsban állapítják meg. (Matolcsy Mátyás: Én ülése 191*0 január 25-én, csütörtökön. j csak azért mondom, mert . Vay képviselő tír nagyon integet.) Elnök: Matolcsy képviselő úr a következő szónok, kérem, méltóztassék megjegyzéseit majd akkor megtenni, (Derültség.) Németh Andor előadó: Sokkal helyesebb a vármegyékben leggyakrabban előforduló kon­venciónak a megállapítása, vagyis hogy sta­tisztikai nyelven szóljak, a modust, a legsű­rűbben előforduló értéket kell megállapítani (Matolcsy Mátyás: Ez helyes!) és így lehet átlagos képet kapni a munkabérekről. (Ma­tolcsy Mátyás: Ez helyes, de Vay ezt nem tudja.) Különösen nem helyes a napszámbérek évi átlagát úgy kiszámítani, hogy egyszerűen el­oszitjuk a négy évszak napszámlbérértókét néggyel, mert egészen természetes, hogy a téli munkabérek értéke, amikor pedig a gyakorlat ­ban egyáltalán nincs napszámbér, sokkal ala­csonyabbra lenyomja az átlagot, úgyhogy a valóságos napszáiutórek sokkal magasabbak, mint ezek aa így kiszámított átlagok. Tekintettel kell lenni a munkaibérinetgálla­pításkor az egyes vidékek munkaviszonyaira - is, mert egészen világos, hogy intenzív (gazda­ságban vagy intenzívebb vidéken, ahol a mun­kásság egész éven át keresethez jut, esetleg alacsonyabb bérek niellett is több jövedelem­hez juthat a munkás, mint olyan helyen, ahol csak egy-két hétre szorítkozik az egész mező­gazdasági munkalehetőség. A munkabérmegállapításkor tehát nagyon sokféle szempontot kell mérlegelni és ezért is helyes az egyetemes nemzetgazdasági érdeke­ket képviselő államhatalom közreműködése. Ezt a célt kívánja elérni ez a törvényjavaslat. Mielőtt azonban ennek isimertetéséhez kezde­nék, néhány szót kell szólnom aa 1923. évi XXV. tc.-ről, mert annak mintegy folytatása ez a törvényjavaslat és annak hiányait pó­tolja. Az 1923 : XXV. te. csak nagyon óvatosan nyúlt e kérdéshez, nem kívánt mélyebben bele­nyúlni a munkabérszabályozás kérdésébe; csu­pán az akkori pénzelértéktelenedés és ár zuhanás folytán előállott visszásságokat kí­vánta megszüntetni és csupán a részletes tár­gyalásnál iktatták be azt a rendelkezést, hogy az eredetileg az 1923—24-es időszakra tervezett törvény hatályát a földmívelésügyi miniszter későbbre is meghosszabbíthatja. E törvény más vonatkozásokban is sok változtatáson ment keresztül, ennek folytán sokat vesztett az egységéből is és egyes he­lyeken homályossá vált a törvény intenciója is. Az 1923 : XXV. te. javarészben a legkisebb nap számbérekre vonatkozik. Egyik szakasza ugyan semmisnek jelenti ki az olyan szerződéses meg­állapodást, amelynél fogva a munkásnak ará­nyos külön díjazás vagy meghatározott ellen­szolgáltatás nélkül kellene valamely munkát vagy szogáltatást teljesítenie. Ez a szakász azonban, amely tehát a gazdasági munkásszer­ződéseknek sokat kifogásolt robotszerü mellék­kikötéseit tilalmazza, a gyakorlatban nehezen nyert alakalmazást, (Matolcsy Mátyás: Egy­általában nem nyert alkalmazást!) mert a to­vábbiakban semmiféle utasítás nem történt arra, hogy ezek ellenőrzése miképpen történ­jék ímeg. (Matolcsy Mátyás: így van!) Nem sokat változtatott a törvényen az sein, hogy a részletes tárgyaláskor egy helyen a »napszám« szó után beszúrták a »szakmán y« szót, mert a napszámbérmegállapítás hatálya

Next

/
Thumbnails
Contents