Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-73

236 Az országgyűlés képviselőházának 73. ülése 19 W január 19-én, pénteken. bizottság lesz a mi ellenzésünk dacára? A döntőbizottságnak a törvényjavaslatban is szabályozott eljárási módja szerint^— de a tulajdonképpeni részletes szabályozást csak a beígért rendeletben fogjuk majd látni — szavazategyenlőség esetén az a vélemény döntő, amelyhez az elnök maga is csatlakozik. T. Ház! Ezek az alakulatok, amelyeket az előbb felsoroltunk, a kereskedelmi és iparkamarák, a TEBE, a GyOSz, egyáltalában nem olyan szervei a magyar gazdasági életnek, amelyekben keresztény és nemzeti és magyar gondolkozású emberek ülnének. (Ügy van! Ügy van a szélsőbaloldalon.) Az itt maradt régi liberális gazdasági rendszernek nemzetköziséggel telített gondolkozású egyénei vannak most is ott ezeknek a jogi személyeknek az intézőköreiben és meg vagyok róla győződve, hogy ezek az érdekképviseletek a döntőbizottságba éppen azokat a személyeket fogják delegálni, akik a kereskedelmi vállalatok érdekeit soha sem fogják szem elől téveszteni. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) De nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy a pénzügyi kormányzat az általa kiválasztott három személyben szintén nem fog találni semmi garanciát arra, hogy ezek a személyek kizárólag csak a nemzet egyetemes érdekeit, a kincstár érdekeit fogják szem előtt tartani. Ezek is közgazdasági és pénzügyi szakférfiak lesznek. Már pedig sajnos, közgazdasági és pénzügyi szakiéi fiaink között lámpával is alig találhatunk különösen a régiek között olyant, aki az új gazdasági rendszer hívei közé tartoznék, tehát az egész döntőbizottság összetétele nem kívánatos összetétel, az egész döntőbizottság szerepe nem kívánatos szerep lesz, sőt ellenkezőleg, ez a döntőbizottság arra lesz alkalmas, hogy az eddigi társulati adózási eredményeket lényegesen ne tudják megváltoztatni. Mert ha megnézzük, hogy milyen kérdésekben van intézkedési jogköre a döntőbizottságnak, akkor azt látjuk, hogy éppen a legkényesebb kérdésekben, éppen azokban a kérdésekben, amelyekre a javaslat is megmondja, hogy ezeket pedig reformálnom kell, itt pedig be kell tömnöm azokat a csatornákat, ahol adózatlanul nagy jövedelmek folynak el, nevezetesen a reprezentációs kiadások tekintetében, a nyugdíjak, nyugdíjalapok és segélyalapok te; kintetében, a szabadalmi és a védjegyhez való íoggal, a gyártási titokkal kapcsolatos nagy kiadások tekintetében és a számlázások felülvizsgálata során eszközölt árkiigazítások területén van hatásköre a döntőbizottságnak. így tehát itt is elő fog fordulni az, ami az adófelszólamlási bizottságoknál szökött megtörténni, amelyeknek működése egyáltalában nem elégíti ki az igényeket s amelyeknek működése ellen nagyon sok és nagyon súlyos panaszunk Van az aránytalan és az igazságtalan adóztatás miatt; mert az még nem fordult elő, hogy az adófelszólamlási bizottság valamelyik tagja panaszkodott volna az adója nagysága ellen, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbalolrfalon.) ellenben arra már nagyon sokan panaszkodtak, hogy az adófelszólamlási bizottságban ült személyes konkurrenseik vagy ellenségeik hatékony közreműködése miatt túlzottan nagy adóterhek alatt kell görnyedniök. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Igaz!) Tehát ezekben a legfontosabb kérdésekben ad a javaslat hatáskört a döntőbizottságnak, és azáltal lehetővé teszi azt, hogy ezek az adózás alól könnyen elvonható jövedelmek továbbra is elvonhatok legyenek. T. Ház! Ez ellen tiltakoznunk kell, mert ha a mérlegszerű nyereség mellett most az adóköteles nyereséget vesszük az adó alapjaiul és ha az adóköteles nyereség kimunkálásánál ezeknél a tételeknél bizonyos lehetőséget biztosítunk is arra, hogy a pénzügyi adókivető közeg beletekintsen a dologba. itt, az utolsó fórumon, a döntőbizottság előtt azok fognak az adókövetelésnek jogosságáról és helyességéről is dönteni, akiknek az adót tulajdonképpen fizetniök kell. Ma a TÉBE képviselője fogja leszállítani ilyen tételekben a Gyosz. képviseletéhez tartozó tag adóját, a Gyosz. képviseletében lévő pedig másnap a Tébe. képiviseletében lévőknek fog hasonlóképpen sesrítségére jönni, mert a kéz kezet mos. T. Ház! Teljesen elhibázottnak tartom azt is, hogy ezek a döntőbizottsági tagok, akik a bírói függetlenség kritériumaival, a pártatlan ítélkezés kritériumaival felruházva egyáltalában nincsenek, mindössze egy fogadalmat tartoznak letenni, de hogy ennek a fogadalomnak, illetőleg e fogadalom megszegésének milyen jogkövetkezményei vannak, azt a javaslat egyáltalában nem mondja meg. Cselényi' Pál azt mondotta beszédében, hogy erre nines is szükség, mert ezt a fogadalmat az esküvel egyenrangúnak kell tekinteni, a hamis esküvel kapcsolatos jogkövetkezményeket pedig nagyon jól ismerjük a büntető törvénykönyvből. T. Ház! Ez nagy tévedés, mert ez a fogadalom, nem egyenlő az esküvel és ennek a fogadalomnak a megszegése sem egyenlő az eskü megszegésével. Amikor a tanú, vagy a fél egy perben megesküszik, éppen arra esküszik, hogy igazat vallott és semmit el nem hallgatott» (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) itt a fogadalomban! pedig éppen arról van! szó, hogy a titkokat meg fogja őrizni, tehát ''• mindent el fog hallgatni. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ennek a fogadalomnak tehát semmi néven nevezendő szankciója nem lévén, nem várhatjuk ettől, hogy az a döntőbizottság tényleg az erkölcsi normáknak, a tételes r jogszabályoknak és a kincstári és nemzeti érdekeknek figyelembevételével fog döntéseket hozni. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A jogosság és az összegszerűség kérdésében a törvény javaslat panaszjogot tart fenn a Közigazgatási Bírósághoz. Kéts égtél énül helyesnek tartjuk ezt az intézkedést. Ugyanakkor azonban harmadik, utolsó fórumnak a pénzügyminiszter urat nevezi meg a javaslat, mégpedig az adónak az egyes községek, a telephely és saékhely szerinti megosztása kérdésében. A legkisebb jelentőségű kérdésben tehát a pénzügyminiszter úr kap hatáskört, a legnagyobb jelentősée'ű kérdésben pedig maguk az érdekeltek. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ez nem egyezik meg mai jogrendszerünkkel és nem egyezik meg azokkal a célkitűzéseinkkel, amelyeket imi az ipartól és a kereskedelemtől az ezek munkálkodásának eredményeként tőlük várható jövedelem összege tekintetében felállítunk. Legyen szabad ehelyütt szót emelnem a középfokú közigazgatási bíróságok létesítése mellett. Minden néven nevezendő vitás kérdés eldöntésénél egyedül a középfokú közigazgatási bíróságok intézményének 'behozatala nyújthat orvoslást. Ha ez más jogrendszerekkel is kapcsolatban volna és ha az^ volna a J kifogás, hogy most csak e^y adókérdést tár, gyalunk. akkor ám hozzuk be a középfokú pénzügyi bíróságok intézményét, hogy ezek 1 másodifokon a bírói függetlenség minden kel1 lékével felruházva, dönthessenek; harimadfo, kon pedig döntsön a Közigazgatási Bíróság. . Hogy azonban a Kozie-azcratasi Bíróság dönthessen ezekben a kérdésekben, ehhez az szűk-