Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-71

Az országgyűlés képviselőházának 71. ülése 1940 január 17-én, szerdán. 183 noah- és más direkttermő szőlőknek kiirtását, természetesen teljes kártalanítás mellett. A szőlőtelepítési tilalom feloldásának több előnyét látnók, még pedig azt, hogy azokon a területeken, amelyeken eddig meg a birka sem tudott megélni és amelyek kevés munkáskezet szükségeltek, sokkal kisebb területen, mint szántóföldön, lehetne a szőlő révén családfenntartó alapot létesíteni és így sok dolgozni akaró munkásnak tudnánk ] kenyeret adni. Azt az aggályt, hogy ha a szőlőtermelő területeket szaporítjuk, borválság fog bekövetkezni, nem tudom aláírni, annál kevésbbé, mert borfogyasztóközönségünk a közelmúltban növekedett és Magyarországon akkor ^amikor egy évben rossz a bortermés, mindjárt utána borhiány következik be. (Maróthy Károly: Keveset iszunk, az is baj!) Szerintem tehát, ha szaporítjuk is a szőlőtermő területeket, nem fog borkrízis bekövetkezni. Igaz, hogy ezzel kapcsolatban szükségesnek tartom állami támogatással a legtökéletesebb és becsületesen dolgozó borkereskedelmet. Csakhogy mindig előre kell intézkednünk, nem pedig elkésve. A hegyközségi törvény rendelkezéseket tartalmaz arra nézve is, hogy miképpen keli védekeznünk a szőlő és gyümölcs gomba- és rovarkártevői ellen. Ez mind nagyon szép, azonban kevés értelmét találom akkor, amikor több szőlő- és gyümölcstermelő gazda társa intól azt hallom, hogy ha, a védekező anyagok 1939. évi árait és a munkabérekét összehasonlítjuk az 1939-ben elért gyümölcsárakkal, az eredményből megállapíthatjuk, hogy súlyos ráfizetéssel termelt a gazda. Ha ezen a közel jövőben nem történik javítás, ha a gazdákat nera segítik meg, a szőlő- és gyümölcstermelő gazdák a jövőben is ugyanúgy rá fognak fizetni a termelésre, mint ráfizettek a múlt évben. Hiába rendeli el tchat a legtökéletesebben a hegyközségi törvény a szőlő- és gyülűölesbetegségek elleni védekezést, ha a megmentett termést a gazda csak ráfizetéssel fogja ivánx eladni, Illetve értékesíteni, nem fo*> általánossá vílni a védekezés. Viszont, ha a gazda kellő mennyiségben, rendes áron tudja terményeit megmenteni, termelni s ^azokat tisztességes polgári haszonnal történő eladás mellett értékesítem» akkor védekezni fog a r.övt'nybetegségek ellen, törvényes rendelkezés fennállása nélkül is. A védekezőszerek árának drágításával maga az állam jár elől rossz példával, amikor termelő gazdatársaimnak a nikotint 13—14 pengőért bocsátja rendelkezésre kilogrammonként Nem tudom mi az oka annak, hogy a nikotinnak 13—14 pengőbe kerül kilogrammja, azonban tisztelettel javasolnám az igen t. földmívelésügyi miniszter úrnak, hogy a pénzügyminiszter úrral egyetértőleg adjanak ki olyan rendelkezést, amelynek keretében lehetővé teszik a bő nikotintartalmú dohányfajták termelését és akkor lehet majd 5—6 pengőért a nikotin kilogrammját a gazdák rendelkezésére bocsátani. Hasonlóképpen szükségesnek tartom a többi szőlő- és gyümölcsbetegség elleni védekezésre szolgáló anyag árának megvizsgálását az árkormánybiztos úr által és szükségesnek tartom, hogy ezeknek árát a normális árszintre szállítsák le. A háborús helyzet alakulása miatt nagy nyugtalanság tölti el gazdatársaimat, hogy fognak-e majd kellő időre és szükséges menynyi ségben megfelelő ár mellett rézgálicot kapni. (Prőhle Sándor: Tavaly sem kaptak KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ IV. eleget!) Kérem tehát az igen t. földmívelésügyi miniszter urat, szíveskedjék választ adni, miképpen gondolja a gazdák rézgáiieszükségletét zavartalanul biztosítani. Erre vonatkozólag egy igen szerény javaslatom volna, mégpedig az, hogy ne csak az tudjon rézgálichoz jutni, akinek pénze van azt megvenni, hanem hitelművelet útján a kisembereket is hozzá kell segíteni a szükséges rézgálicinennyiség megvételéhez. (Helyeslés.) Kérem az igen t. földművelésügyi miniszter urat, tegye megfontolás tárgyává interpellációmat és oldja fel a szőlőtelepítési tilalmat, annál is inkább, mert erre egyízben már ígéretet is tett. Hozzon olyan intézkedéseket, amelyek révén a szőlő- és gyümölcstermelő gazdáknak kellő mennyiségben és rendes árban álljon rendelkezésre védekezőanyag és amelyek révén ez a szőlő-, gyümölcs- és bormennyiség tisztességes polgári haszon biztosítása mellett eladható legyen. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: A földmívelésügyi miniszter úr kíván szólni. vitéz gr. Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter: T. Képviselőház! A hegyközségi törvény meghozatalára annakidején azért volt szükség, mivelhogy a háború után ebben az országban nagymérvű szőlőtelepítés indult meg, több szőlő és több bor állíttatott elő, mint amennyit bent az országban és export útján értékesíteni lehetett. Énnek következtében alkottatott meg ez a törvény. Azóta azonban több örvendetes esemény következett be, a magyarlakta felvidéki sáv visszacsatolása, azután Kárpátalja visszatérése az ősi hazához, aminek következtében tényleg meditáció tárgya kell, hogy legyen a hegyközségi törvény megváltoztatása, (Helyeslés hali elöl.) annál inkább. mert a csonka ország szőlőterülete a visszacsatolt részek nélkül 380.000 katasztrális holdat tett ki, a visszacsatolás következtében és Kárpátalja visszatérése következtében pedig csak 16.000 katasztrális holddal emelkedett a szőlőterületek mennyisége, viszont a népesség 1,600.000 fővel növekedett. Ennek következteben magam is szükségét érzem annak, hogy a hegyközségi törvény némely intézkedéseit,

1 elsősorban azokat, amelyek a szőlőtelepítést megakadályozzák, megfontolás tárgyává tegyem. Erre vonatkozóan az előmunkálatok folynak is. De rá kell mutatnom ezzel a kérdéssel kapcsolatban arra, hogy ha meg is változtatjuk a törvéuynek ezeket az intézkedéseit,, elsősorban úgy akarom a törvényt megváltoztatni, hogy csakis kisembereknek adassék mód szőlőtelepítésre, (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon.) azoknak a kisembereknek, akik önálló exisztenciájukat és önálló megélhetésüket így meg tudják tajálni. (Az elnöki széket Törs Tibor foglalja elj Ami már most az interpelláló képviselő firnak a védekező szerek árára és a szőlő és gyümölcs értékesítésére vonatkozó kérdéseit illeti, méltóztassék megengedni, hogy erre is röviden válaszoljak. A védekezőszerek ára tényleg magas és az árkormánybiztos úr figyelmét magam is többízben felhívtam erre. De rá kell mutatnom arra is, hogy tulajdonképpen nemcsak ÍI védekezőszerek drágasága az oka annak, hogy kis mennyiségű védekezőszert vesznek igénybe, hanem elsősorban az. hogy sokfajta védekező szer van a piacon. Ezeknek a termelését kel29