Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-71

184 Az országgyűlés .képvise.Wháztlnak lene valamilyen úton-módon racionalizálni, hogy csak egy-kétfajta védekezőszer legyen a piacon. Ha a gazdának M—20-fóle hangzatos ­nevű védekezöszer között kell választania, nem tudja, hogy tulajdonképpen melyik az al­talmas és jó. Ennek következtében intézkedni kivártok olyan irányban, hogy a védekezősze­rek száma csökkentessék és hogy minden be­tegség leküzdésére csupán egy-két megfelelő védekezőszer álljon rendelkezésre. Ami a nikotinkérdését illeti, magam is tu­dom, hogy a nikotin drága, és a pénzügymi­niszter úr figyelmét természetesen fel fogom hívni erre a körülményre. Ami a legnagyobb aktualitással bír, ami a gazdaközönséget leginkább érdekli és talán aggodalmát is a legnagyobb mértékben fel­kelti, az, vájjon a jövő esztendőben lesz-e réz­gálic a szőlő és a gyümölcsfák permetezésére. Meg kell nyugtatnom a t. Házat és a Házon keresztül az egész gazdatársadalmat, hogy ebben az irányban a megfelelő intézkedések megtétettek. Egy rész megfelelő mennyiségű réz már meg is érkezett az országba, amely rézgálic készítésére a gyáraknak kiadatott, egy másik része a tengeren útban van, amely­nek megérkeztével, úgyszintén a recski állami bánya termelésével a jövő évi rézgálieszük­séglet előreláthatóan fedezve lesz. Azért mondom, hogy előreláthatóan, mert körül­belül 1200—1400 vágón rézgálicot fogunk tudni így előállítani, amely mennyiséget — ha ezek a tételek mind befutnak — a szőlő- és gyü­mölcsfakártevők elleni védekezés előrelátható­lag biztosítva lesz. (Keck Antal: Es ha nem futnak be?) Én azonban meg akarom akadályozni azt, hogy a rézgálic forgalombakerülése tetrén üzérkedés történjék. (Helyeslés.) Célom, hogy ne történhessék meg az. hogy egyes nagy szőlőbirtokosok összevásárolhassák a rézgáli­cot. (Keck Antal: Ez a lényeg!) Ennek meg­akadályozására úgy kívánom a kérdést meg­oldani, hogy megállapítom, katasztrális hol­danként mennyi rézgáliera van jogosultsá­guk az egye« szőlőbirtokosoknak és utalvá­nyokat fogok kiadni, (Helyeslés.) természete­sen tekintetbevéve azt, hogy a homoki terü­leteken többszöri permetezésre van szükség, mint a dombosvidéki vagy hegyoldali szőlő­területeken. (Ügy van! Ugy van! — Keck Antal: A kereskedők ne halmozhassák fel!) Méltóztatnak tehát látni, hogy ebben az irány­ban is megtörténtek a szükséges intézkedések. Még azt is kijelenthetem a t. Háznak, hogy február hó folyamán már megfelelő mennyiségű rézgálic fog rendelkezésre állni a gyümölcsfajpermetezésre t (Helyeslés. — Éljen­zés jobb felől.) és az igényeket — természete­sen a jogos mértékig — teljesen ki fogjuk elé­gíteni. Tisztelettel kérem válaszom tudomásul­vételét, (Élénk helyeslés, éljenzés és taps.) Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztat­nak-e az interpellációra adott miniszteri vá­laszt tudomásulvenni 1 ? (Igen!) A Ház a vá­laszt tudomásul veszi. Következik ifj. Tatár Imre képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. Ké­rem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellá­ció szövetjét felolvasni. Nagy Ferenc jegyző (olvassa): »Interpeli láció a magyar királyi belügyminiszter úrhoz a nagyszámban megvont szavazati jogok visz­szaadása tárgyában, egyesek politikai nézetére való tekintet nélkül. Hajlandó-e a belügyminiszter úr a szavá­éi, illése 19UO január 17-én, szerdán. zati joggal kapcsolatban olyan rendelkezése­ket kiadni, amelyek által a hazafiúi joguktól megfosztottak a jövőben gyakorolhatják ilyen irányban emberi jogaikat?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Ifj. Tatár Imre: T. Képviselőház! Egy ál­lam vezetését akkor látom eredményesnek és fejlődőnek, ha abban az országban a becsület­tel teljesített munka elvégzése után minden embert egyforma jog illet és egyforma, köte­lesség terhel. Amióta azonban módomban van az országban adatokat szerezni, meggyőződ­tem arról, hogy mi különös és fordított hely­zettel találjuk szembe magunkat, vagyis a a magyar, aki több kötelességet telj esti a nemzet egyeteme iránt, kevesebb jogot élvez­het, mint az, aki kevesebb kötelességet vállalt és teljesített. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbal­oldalon.) Hogy ezt bebizonyítsam, nem kell mást tennem, mint elmondanom azokat a jogtiprá­sokat, amelyeket tapasztaltam öt héten keresz­tül a balatonfüredi és a marcali választókerü­letben lefolyt választások idején. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Balatonfüreden annyira elnyomták a választókat a csendőrök, a detektívek és más hatósági személyek, hogy a falusi emberek arra kértek: »Képviselő úr, se az utcán ne tessék megszólítani, se a laká­sunkban ne méltóztassék meglátogatni ben­nünket, mert amint elmegy tőlünk a képvi­selő úr, azonnal ott terem a csendőr és a de­tektív, házkutatást tartanak és vallatnák, hogy mit hozott és mit mondott -a képviselő úr.« (Rapcsányi László: Ismert választási mód­szer alapján!) Elnök: Csendet kérek, képviselő úr. Ifj. Tatár Imre: Ennek a balkáni eljárás­nak az lett az eredménye, (Zaj és ellenmondá­sok jobbfelŐl.) hogy a balatonfüredi kerület­ben előfordult az az eset, hogy egyes közsé­gekben ... Elnök; Figyelmeztetem a képviselő urat, szíveskedjék parlamentáris kifejezéseket hasz­nálni, (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) olyan kifejezéseket, amelyeket a magyar törvényho­zás terme elbír. (Maróthy Károly: Ezt elbírja! — Folytonos zaj.) Ifj. Tatár Imre: ... nem kapott a nyilas­jelölt annyi szavazatot, mint amennyien alá­írták az ajánlási íveit... (Felkiáltások jobb­felol: Mert meggondolták! Megismerték! Kiáb­rándultak! — Zaj a jobb- és a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek minden oldalon, kép­viselő urak. Ifj. Tatár Imre: ... holott nagyon jól tud­juk, hogy a szavazás titkos volt, az ajánláso­kat pedig nyíltan kellett teljesíteni. {Nagy zaj. — Maróthy Károly közbeszól.) Elnök: Maróthy Károly képviselő urat ké­rem, ne szóiion közbe. (Boér Ágoston közbe­szél. — Maróthy Károly: Jó lesz, ha hallgat, Boérl—Felkiáltások a középen a szélsőbaloldal felé: 82 százalék!) Ifj. Tatár Imre: A marcali választás már más jogfosztás alapján folyt le. Nagyszakácsi községben a munkában megöregedett, érdemes gazdák elkeseredve és könnyezve panaszkod­tak: »Képviselő úr, az a rendszer, amely a hízónkat és más háziállatunkat elárverezteti akkor, amikor valamilyen közbejött csapás miatt az adónkat nem tudjuk rendes időben befizetni, kiskorúvá tett bennünket, vagyis el­vette a szavazati jogunkat.« (Pröhle Sándor: Fejlett technika!) Elkezdtem utána kutatni és

Next

/
Thumbnails
Contents