Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-65

Az országgyűlés képviselőházának 65. ülése 1989 december 12-én, kedden. gyár Szent Koronához. A belügyminiszter úrnak tehát feltételezhetően gondolnia kellett arra, hogy ezeken az országrészeken szintén el fognak következni az országgyűlési választások. És ha a miniszter úr az indokolásban most aránytalanságokról beszél, akkor felmerülhet a kérdés: miért nem gondoskodott a választókerületi beosztások megszerkesztése alkalmával arról, hogy az elkövetkező felvidéki választások során ezek az aránytalanságok kiküszöböltessenek és ilyen módon a magyar törvényhozás ne legyen kénytelen szembekerülni az 1938. évi XIX, te. imperativ rendelkezéseivel? De egyébként sem helytálló a törvényjavaslat indokolása, mert az alapválasztáson például Komárom és Esztergom megyék hat képviselőt választottak és együttesen szavaztak, együttesen alkottak egy lajstromom választókerületet. A most tárgyalás alatt álló törvényjavaslat viszont Komárom vármegyére három, Esztergom vármegyére egy képviselőt kontemplál. Kérdezem: ha az 'alapválasztáson Komárom és Esztergom vármegyék együttesen tudtak szavazni és együtesen alkothattak egy lajstromos választókerületet, akkor miért ne lehetne megcsinálni azt, hogy ugyanennek a két vármegvének a visszacsatolással visszakerült részei szintén együttesen alkossanak egy lajstromos választókerületet? Ebben az esetben semmi akadálya sem volna annak, hogy az egyesült vármegyékben, az egyesült vármegyéknek a Dunán felül eső részén két egyéni és ket lajstromos képviselőt válasszanak. (Vitéz KeresztesFischer Ferenc belügyminiszter: De most mar nem egyesült vármegyék. Olvassa el a törvényeket, kérem! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Az alapválasztáson Komárom és Esztergom varmegyék együtt szavaztak (Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Akkor meg egyesült vármegyék voltak, most nem azok!), kérdezem tehát, hogy gyakorlati szempontból miért nem szavaz ugyanennek a két varmegyének a Dunán felül eső része szintén együttesen, tisztán azért, hogy a törvény szellemet meg ne sértsük? Ugyanez a helyzet Nograd es Hont vármegyékben. De reflektálva a belügy miniszter úrnak a közbeszólására, tisztelettel kérdezem,, hogy miért nem tekinti a belügyminiszter ur egy lajstromos választókerületnek például Pozsonyt és Nvitrát, hiszen Pozsony és Nyitra a törvényjavaslat indokolása szerint négy képviselőt választ, tehát ebben az esetben két egyem es ket lajstromos képviselőt lehetne választani, tla pedig a belügyminiszter úr azt monda a, hogy ezt nem lehet megcsinálni a választandó képviselők kis száma miatt, akkor hivatkozom például Csongrád vármegyére, amely az alapválasztáson ugyancsak négy képviselőt választott, két egvénit és két lajstromos képviselőt es tudomásom szerint eddig még som az egyem, sem a lajstromos képviselők nem vesztek össze, mandátumuk és ők tökéletesen egészségesek. Más oka van annak t. Ház. hogy a belügyminiszter úr húzódozik a Felvidéken a lajstromos választástól és más oka van annak» hogy a Kárpátalján is húzódozik tőle. (Zaja jobboldalon.)' Mert feltételezve, hogy a miniszter úrnak ez az indokolása a Felvidéken helyes volna, kérdezem, hogy helyes-e viszont a Kárpátalján, ahol csaknem " csonkítatlan törvényhatóságok kerültek vissza? A törvényjavaslat 7. |-a erre" vonatkozólag azt mondja, hogy a törvényhatóság első tisztviselője helyett Kárpátalján azt a ható'ágot kell érteni, amely hatóság a jogszabályok értelmében a törvényhatóság első tisztviselőjének feladatkörét látja el, a törvényhatóság területe helyett pedig azt a területet, amelyre az előbb említett hatóság illetékessége kiterjed. A törvényjavaslat indokolásában viszont azt mondja a belügyminiszter úr, hogy Kárpátalján törvényhatóság nincs, a választójogi törvénynek a törvényhatóságokkal kapcsolatban rendelkező része tehát ott nem alkalmazható. Én nem tudom megérteni és a magyar történelmi múlt tapasztalatain okulva, nem is fogom tudni megérteni, hogy a Kárpátalján visszatért ősi magyar vármegyéket miért kell kirendeltségeknek nevezni? Úgy hiszem, hogy Kárpátalja megígért autonómiájának sem volna kárára, ha ez az autonómia az ősi magyar vármegyékből nőne ki. Nem tudom, hogy miért kell ezt a kicsit Bach-korszakos, kicsit bezirkeres ízű kirendeltség elnevezést használni az ősi magyar törvényhatóságokra. De rendben van: ha a kormány azt mondja, hogy kirendeltség, akkor legyen kirendeltség. De mivei a 7. § kimondja, hogy ezekben a kirendeltségekben pedig a hatóság első tisztviselője megegyezik a törvényhatóságok első tisztviselőjével, területe is többé-kevésbbé megegyezik a törvényhatóságok területével, mégis van itt valami ami, úgylátszik, mégis törvényhatóság: törvényhatóság közigazgatási szempontból, törvényhatóság területi szempontból, csak akkor nem törvényhatóság, amikor a választójogi törvény rendelkezéseit kellene rá alkalmazni. Hogy a belügyminiszter úr és a kormányzat a felvidéki és kárpátaljai területeken irtózik lajstromos választókerületek alakításától, mondjuk meg őszintén, azért van, mert a nyilaskeresztespárti képviselőknek 80%-a lajstromon jött be, lajstromos kerületben pedig nem lehet annyi huncutságot eúnálni, mint egyéni kerületben. (Zaj a jobboldalon.) Ha pedig ez az igazi indok, mint ahogy ez az igazi indok, akkor nem értem, hogy miért kell olyan mellébeszélő és nyakatekert indokolást alkalmazni a törvényjavaslat mellé, mint amilyen mellébeszélő, nyakatekert és kissé kínos is az az indokolás, amelyet ehhez a törvényjavaslathoz fűztek? (Rapcsányi Lajos: Nagyon megtanulták már a mellébeszélést!) Nézzük meg már most a törvényjavaslatnak a választói jogosultságra vonatkozó rendelkezéseit. A 4. § egyebek között a következőket mondja (olvassa): »Az országgyűlési képviselőválasztójogosultságra és a választhatóságra az 1938 :XIX. tc.-nak rendelkezései, valamint az 1939:1V. te. 4. §-a (2) bekezdésének rendelkezései az irányadók.« Továbbá, »Az 1938 :XIX. te. rendelkezései értelmében választójogosultakon felül választójoguk van azoknak a magyar állampolgároknak is, akik — a visszacsatolt területeken — az állami főhatalom megváltozását megelőzően legutoljára tartott nemzetgyűlési képviselőválasztások időpontjában, az akkor hatályban volt jogszabályok szerint, megfeleltek a választójogosultságra megszabott előfeltételeknek. Ez a rendelkezés érvényes azokra is, akik annakidején a választójogi kellékeknek csak azért nem felelhettek meg, mert állampolgárságuk vitás volt.« A törvényjavaslatnak e mellett .a rendelkezése mellett, ha akarnánk sem, mehetnénk el szó nélkül, mert -ezzel kapcsolatban a magyar életnek és a trianoni rendszer életszemléletének és politikájának szörnyű és nagy nemzeti tragédiát sejtető sebe tárul elénk. Én úgy tudom, hogy a benesi Csehország a magyarságban, a cseh-szlovák állameszmének, a cseh-szlovák ál-