Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.
Ülésnapok - 1939-65
Az országgyűlés képviselőházának 65. Annál inkább előfordulhatnak ilyen tévedések ós ferde beállítások a Magyarországot nem ismerő, vagy Magyarországot nem baráti szemmel néző országokban lakó, egyes egyének részéről. Ennélfogva azt kérem a kormánytól, kössünk minél több ilyen kulturális egyezményt, azok következményeként minél több ilyen filmegyezményt, hiszen az nem lehet kétségos, hogy minél jobban megismerik a magyalléikét és Magyarországot, amelyről minden külföldi ember megállapítja, hogy szeretnivaló lélek és «szeretni való ország, annál közelebb jutunk annak az igazságnak eléréséhez, amelyért húsz esztendő óta küzdünk. Kérem a javaslat elfogadását. (Tavs a jobboldalon.) Elnök: Kíván még valaki gzólaiif (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A belügyminiszter úr nem kíván szólni, tehát a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot általánosságban elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. A javaslattal részleteiben a közigazgatási és a közoktatásügyi együttes bizottság fog foglalkozni. Napirend szerint következik a felvidéki és a kárpátaljai területeken eszközlendő országgyűlési képviselőválasztásokról szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom: 127. sz.) Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, a t. Ház tudomására hozom, hogy a javaslathoz az egyes pártok a következő vezérszónokokat jelentették be: a Magyar Élet Pártja Mezey Lajos képviselő urat, a Nyilaskeresztes Párt Hubay Kálmán képviselő urat, a felvidéki képviselők csoportja R. Vozáry Aladár képviselő urat. A most bejelentett vezérszónokokat a jegyző urak a házszabályoknak megfelelően az egyes pártok nagysága szerinti sorrendben, de váltakozva fogjak szólásra felhívni az előadó úr után. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Salkovszky Jenő képviselő urat mint előadót illeti a szó. Salkovszky Jenő előadó: Tisztelt Ház! A Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki és kárpátaljai területeken történő válasz'tások rendszeréről az 1939 : V. te. 2. §-a, illetve az 1939: VI. te. 4. §-a intézkedik olyképpen, hogy ezeken a területeken a választásokat 1940. év DÚnius havának 30. napjáig kell megtartani. Ahhoz, hogy ez a választás megtartható legyen, bizonyos előfeltételeket kell előbb szabályozni és erre vonatkozik a most tárgyalandó törvényjavaslat. Elsősorban rendelkezni tell a választandó képviselők száma tekintetében, mert » hivatkozott törvényhelyek csupán a meghívott képviselők száma tekintetében tartalmaznak rendelkezéseket. Másodsorban rendelkezni kell a választási rendszer tekintetében, mert e tekintetben eddig semmi intézkedés nincs, végül harmadsorban intézkedni kell a választói jogosuuság tekintetében, vagyis arról, hogy kinek legyen választójooga az elkövetkezendő választásokon. A javaslat szerint a választandó képviselők száma a felszabadult felvidéki területen 26-ban, a kárpátaljai területen pedig 11-ben állapíttatott meg'. Ez a szám nagyjából megfelel a trianoni Magyarországon választott képviselők számának, ez a rendelkezés tehát indokolt. A választási rendszer tekintetében a javaslatnak kétségtelenül az a tendenciája, — és ez helyes is, — hogy a magyarországi választási rendszer alkálin aztassék ezeken a terüleülése 1939 december 12-én, kedden. 3 tekén is, mégis azokkal a módosításokkal, amelyeket ott a rendkívüli viszonyok magufc kai hoznak. így elsősorban nehézséget jelent a magyarországi egyéni és laj stromas választási rendszernek a felvidéken és a kárpátaljai területen való megvalósítása. Ugyanis a törvényhatóságok egy része részben felszabadított területből, részben pedig az anyaország, a esonkaország területéből áll. A csonkaországi területeken a lajstromos választások már megtörténtek. A felszabadított területek csonka vármegyéi tehát oly kicsiny lajstromos kerületet alkotnak, hogy itt eredményes lajstromos választások, ahol tudvalevőleg legalátlb 2—3 mandátum kell egy-egy lajstromon, nem vezethetők keresztül. Ezért célszerűnek látszik, hogy a felszabadított területeken csupán egyéni kerületek legyenek, amelyekben a választás azután megvalósítható. Egyedüli kivételt jelenthet Kassa törvényhatósági város, amely egymagában két képviselőt választ és így ott a választás a lajstromos választójog j alapján történik, A választójog tekintetében szintén alapelvül vfogadtja el a javaslat az anyaországi törvény rendelkezéseit, tehát azok kapnak választói jogot, akiknek az li*38. évi törvénycikk ezt megadja. Azonkívül azonban jelentős jogkiterjesztést is tartalmaz, a menynyiben a javaslat szerint választói jogosult| ságuk lesz mindazoknak, akik a csehszlovák : rezsimben a legutolsó nemzetgyűlési válaszj tások alkalmával választói jogosultsággal bírj tak, vagy pedig erre a kvalifikációjuk megj volt, ezt a jogot azonban azért nem gyakoroi| hatták, inea't az idegen hatalom állampolgár' ságukat nem ismerte el. j Ez az intézkedés tehát kiterjeszti a váiasz| tói jogot» ami teljesen indokolt, mert azt ereü! ményezi, hogy azokat a szerzett jogokat, amoj lyeket az előző rezsim is megadott, nem kaszszírozza, hanem továbbra is elismeri. A speciális kellékek tekintetében a magyar választójogi törvény szerint 6 évi helybenlakás igényeltetik. A javaslat ettől részben szintén eltér, amennyiben olyan esetekben, imidőn valaki lakását azért változtatta meg, mert a felvidéki földbirtokpolitikai rendelkezések értelméiben más helyre települt át, ez a lakásváltoztatás nem jön számba a választójog tekintetében és így az illető olybá vétetik, mint aki hat évig helyben lakott. A javaslat foglalkozik a központi választmány kérdésével, amely szintén a magyar jogfejlődés egyik organizmusa. A javaslat a felszabadított területeken külön központi választmányokat létesít, amelyek hivatva lesznek az egyes vármegyékben a választásokat keresztülvinni. A javaslat végső intézkedése azután az, hogy azoknak a képviselőknek a mandátuma, akik a hivatkozott törvény alapján meghívás folytán vesznek részt a Ház üléseiben, azon a napon szűnik meg, amikor az új választás tényleg foganatosítva lesz. Ezekben voltain bátor ismertetni a tárgyalandó javaslatot. Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok közül! Boczonádi Szabó Imre jegyző: Hubay Kálmán. Elnök: Hubay Kálmán képviselő urat illeti a szó. Hubay Kálmán: Tisztelt Ház! Ugy hiszem, valamennyien, akik a Házban ülünk, egytőlegyig a legnagyobb lelkesedéssel fogadunk minden olyan lépést, amely az Isten segítsé1*
