Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-70

A$. országgyűlés, képviselőházának 7i). ványát, amely a .racionális termelés költségei után. fennmarad, tehát ide kell számítani mind­azt,, 'amit osztalék, kamat, valamint a külön­böző üzleti és nyereségrészesedés stb. címen a tagoknak, a tisztviselőknek és alkalmazottak­nak, valamint az igazgatóságnak javára írnak. Ugyanígy oda kell számítani a tőkeszolgálta­tások költségeit is. továbbá a vállalati szerző­vágyon tőkéinek szaporításába szánt Összege­ket, és a tartalékalapok dotációjára való kifi­zetéseket is. E-észvényjogunk a mások pénzén való uras­kodásnak — el kell ismerni — szellemes for­mája. (Rajniss Ferenc: Igaz! Ügy van! Ellop­ták a magyar társadalom pénzét! Egypár nagy­zsidónak, meg nyugalmazott államtitkárnak jayára!) .Elnök: Kérem, méltóztassék türelemmel meghallgatni a szónokot, akivel, úgy látom, egy véleményen van a közbeszóló. (Derültség.) .Krúdy Ferenc előadó: Ez tette lehetővé azt, hogy a legújabb idők szokásai szerint a válla­lati vezetők úgy bánnak a részvényesek vagyo­nával, mintha az az övék volna (Ügy van! ijobbfelől.) és a vállalatok jövedelmét legna­gyobb részben a maguk javára fölözik le. És ha el is fogadjuk a késői kapitalizmusnak a rész­vényjogra vonatkozó azt a felfogását, hogy a modern nagyvállalat a közgazdaság autonóm szervé és külön életet, él a részvényestől, ez a iszokás. és felfogás még akkor is szöges ellene­tétben áll az individuális liberális kornak azzal az eredeti felfogásával, amelyet a rész­vényjogról táplált, hogy tudniillik a vállalat fennmaradása és virágzása egyedül a részvé­nyesek érdeke. .- A: nemzeti . vagyonosodás, tehát az állam szempontjából sem közömbös, hogy a vállala­toknak a termelési költség után fennmaradó, vagyis valóságos reziduális jövedelme milyen jövedelemeloszlási • processzuson keresztül­menve s milyen népességi kategóriáknak, mire fordított jövedelmévé válik: tőkeképződésre vagy fogyasztásra, termelésre vagy spekulatív célokra foerják-e azt fordítani és ehhez képest kell'az adóterhelés politikájával is bánni.: -.; ' jA.társas vállalatok hozadékából előálló jövedelmek három hárulási irányban lesznek jövedelmi adótárgyak. Az első magának a vál­lalatnak jövedelme, a második az osztalékban a részvényesek jövedelme és a harmadik az alkalmazottaknak, illetve a vezetőknek a határ­illetményen felül eső jövedelme. Ha pedig az állam, mégvédi az alkalmazott és a munkás szociálisnak mondott exisztenciális érdekeit magával a vállalattal szemben is, akkor egé­szén jogos és méltányos, hogy az állam tneg­védje a maga adózás béli jövedelmi érdekeit is magával a vállalattal szemben. Tehát minden­képpen helyes és indokolt olyan jogszabályok konstruálása, amelyek most már a valóságos nyereségnek kinyomozását hatósági ellenőrzés táigyává teszik és nem engedik át egyoldalúan az adózásban résztvevő vállalatnak. (Budinszky László:-A titkos tartalékkal mi lesz?) - - •'Lássuk már most, vájjon a javaslat az előbb felsorolt adópolitikai élveket miként va­lósítja meg? Mindenekelőtt a tényleges nyere­ségnek és az adóköteles nyereségnek eddig nagy differenciákat mutató fogalmát közelebb­ről: meghatározva, ezeket egészen közel hozzá egymáshoz;' ^ •i ! »; -Másodsorban korlátozza azt az egyoldalú eljárási .módot, amelyen belül a társulati adó alá* : tártozŐ vállalatoknak i az adóalapul; Szol­ülése 19M)> ja/már Í.6V4./V kedden. 137 gáló nyereség alakítására és [kimutatására jó­formán egyoldalú befolyásuk van. Harmadszor: az adóköteles nyereség ala­posabb kidolgozásának módjait pénzügyi ha­tósági ellenőrzés mellett konstruálja, éspedig nagyjában ,a következő rendelkezésekkel: a) Tágítva, az üzleti nyereségnek jelenleg formailag szűkreszabott határát, adóköteles nyereségnek minősíti mindazt, amit a vállalat­ban résztvevő^ tőkeérdekeltség különféle címe­ken a nyereség nyilvános kimutatása előtt a vállalattól a maga javára nyíltan vagy bur­koltan elvont. Ilyenek elsősorban a kamat- és jutalékszámlákra, továbbá az érdekeltségi vál­lalatokra — az ő nyelvükön beszélve: horizon­tális és vertikális irányban — áthárított kü­lönféle költségek. A legtöbb esetben ugyanis ez volt az az út, amelyen át az adóztatás terv­szerűen e^lkerültetctt. b) Módosítja az értékpapírok, valamint az áru- és anyagkészlet értékelésének eddigi mód­ját, amely mód a még nem realizált vesztesé­gek elszámolását megengedte, de ugyanakkor ä még^ nem realizált nyereségek elszámolását nem kívánta. Módosítja akként, hogy a szóban v lévő vagyontárgyak értékét adózás szempont­jából azok forgalmi árában javasolja meg­állapítani. c) Minthogy a tapasztalat azt mutatja, hogy a közkereseti és betéti társaság egy része egyenesen azért alakult át korlátolt felelős­ségű társasággá, hogy a cégtagok t innentűl mint társasági alkalmazottak véve részt a vál­lalat üzleti működésében, az előbbenivel szem­ben kedvezőbb adózási helyzetbe jussanak, e kérdést a.javaslat most úgy kívánja rendezni, hogy a korlátolt felelősségű társaságok tagjai munkateljesítményének ellenértéke adózási szempontból az egyéni vállalatig cégtagokkal teljesen azonos elbánásban részesítik. d) Azokat a reprezentációs költségeket, amelyek a vállalat természetével és terjedel­mével' nem állanak arányban, az adóalaphoz ugyancsak hozzászámítani rendeli. e) Ugyancsak hozzáadni rendeli azokat a tételeket is, amelyeket bár nyugdíjalapoknak juttattak, de a nyugdíjfizetési kötelezett­séggel arányban nem állanak. f) Minden további vizsgálat nélkül. nieg­adóztatja a külföldi vállalatok által a belföldi vállalatokra áthárított üzleti költségeket. Ugyancsak korlátozza az igazgatási és ellen­őrzési költségeknek azt a részét, amely bizo­nyos irracionális tekintetekből kifogásolható. g) Gátat vet a külföldre kifizetett szaba­dalmi és hasonló természetű díjak korlátlan összegben Való elszámolásának is, mért tapasz­talat szerint ez volt az az út amelyen át a sza­badalmat átengedő érdekeltség résziére nyere­ségrészesedést juttattak. h) Tilalmat állít fel arra nézve, hogy az adómentesen létesített tartalékot a vállalat rendeltetésétől eltérő módon adóméintesen fel­használhassa. . i) A tényleges üzleteredmény kinyomozasa érdekében a társulati adózás alá tartozó válla­latok valamennyiére nézve elrendeli a számlá­zás módjának és helyességének ellenőrzését, amire az adóköteles jövedelem burkolt módon való elosztogatásának és áttologatásának meg­akadályozására van szükség. , j) A társulati adó kulcsát a salját tokéhez és jövedelmezőséghez arányosított emelkedő skálában tarvezi megállapítani, s egyúttal az öddigi minimális adóztatás kétezrelékes adó­kulcsát» Miután -igen számos eset volt a, ma-

Next

/
Thumbnails
Contents