Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-68

326 Az országgyűlés képviselőházának 68. ülése 1939 december i5-én, pénteken. beszédükben, hogy a védőintézkedés maga nem elég, tettek is szükségesek, mégpedig olyan tet­tek, amelyek lehetővé teszik, nogy ezeknek a talmi kis odúkban lakó szegényembereknek a kereseti lehetősége olyan színvonalra emeltes­sek, amefr által az a szegény család, különösen a csecsemők testileg megerősödjenek, úgyhogy megerősödve, testben és lélekben nagyobb'ellen­álló képességet tanúsíthassanak ezzeí a pusztító korral szemben. Mühl képviselőtársam beszédében úgy nyilatkozott, hogy az állati gümőkór nem azo­nos az emberi gümőkórral és így az állati grümőkór fertőzésétől nem kell félteni az embe­riséget. Én nem vitatkozom ezzel a megállapí­tással, lehet, hogy ez így van, azonban mint 30 éves gyakorlattal bíró és a vágásoknál mint vágóbiztos ellenőrzést teljesítő egyén, mégis azt kell hogy mondjam, hogy ne vigyük át ezt a hiedelmet a köztudatba, hogy a közönség, az ország polgársága ne tartózkodiék a gümő­kóros húsok élvezetétől, hanem én feltétlenül fenn kívánom tartani azt, amit a törvény­javaslat 10. §-a is említ, nogy szükség esetén az illetékes szakminiszterek bevonásával fog a belügyminiszter úr intézkedni. Feltétlenül szükségesnek tartom, hogy, mint a múltban, a jövőben is a gümőkórban, különösen az álta­lános gümőkórban levágott, de le nem sová­nyodott állatok húsát csak fertőtlenítő kezelés után lehessen közfogyasztásra boissátani, az általános gümőkór és nagyfokú lesoványodás miatt levágott állatok húsát pedig, mint a múltban, a jövőben is feltétlenül el kell ko­bozni. A fertőző betegségek, a tüdő- és a nemi­betegségek leküzdése nagyon nehéz feladat, mert ha a társadalom, az ország polgársága ön­maga nem védekezik ezek ellen a pusztító be­tegségek ellen, akkor nem tudom, hogy ez a kötelező védekezés mennyire lesz eredményes, de feltétlenül hiszem, hogy akkor teljes ered­ményt nem tudunk elérni a védekezéssel. Itt tehát feltétlenül magára a társadalomra hárul egy nagy feladat: a védekezés ezek ellen a be­tegségek ellen. Abból a célból, hogy a nemibetegségek ter­jedését 'hatásosan megakadályozhassuk, nagyon szükségesnek vélném, ha minden mellékkörül­ményre való tekintet nélkül bevezetnék a há­zasság előtti kötelező orvosi vizsgálatot, amely vizsgálattal elejét lehetne venni annak, hogy ilyen betegséggel fertőzött egyének házasságot köthessenek és a fertőzést gyermekeik útján is terjeszthessék. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A csecsemőhalandóság nemzetpusztító ha­tását nézve, nem adok igazat Kéthly Anna kép­viselőtársunk ama kijelentésének, hogy nyug­díjazzuk azokat a bábákat, akik nem felelnek meg minden tekintetben a kötelességeiknek, akik kii ágast követnek el nemzetpusztító mun­kájukkal, hanem én amellett vagyok, hogy eze­ket a bábákat, akik elősegítik a nemzet pusztu­lását, minden nyugdíj nélkül el kell bocsátani ós a jövőben lehetetlenné kell tenni a működé­süket. (Helyeslés.) ' ..'.,* , ' *, , » T. Ház! Azzal fejezem be rövid felszólalá­somat, hogy amikor ennek a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatnak a nemzet egyetemere hasznos voltát látom, akkor örömmel üdvözlöm ezt a törvényjavaslatot és elfogadom. (He­lyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Boczonádi Szabó Imre jegyző: Nincs több szónok feliratkozva. . Elnök: Kíván még valaki a javaslathoz hozzászólni? (Nem!) IIa szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. A belügyminiszter úr kíván szólni. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügymi­niszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Amikor a törvényjavaslat vitájának bezárása után reflektálni kívánok a felszólalásokra, első­sorban őszintén köszönetet kell mondanom azért az objektivitásért és azért a jóindulatért, amellyel a Ház minden oldalán találkoztam e törvényjavaslat tárgyalásakor. Őszinte köszö­netet kell mondanom ezért, mert ebből azt lá­tom, hogy a t. Ház minden pártja és minden tagja szívén viseli azokat a nagy érdekeket, amelyeket ez a törvényjavaslat is szolgálni kíván. T. Ház! Ez a törvényjavaslat egy lépés, mégpedig jelentős lépés, közegészségügyi szol­gálatunk kiépítése tekintetében, de egyúttal szerves része annak a szociálpolitikai pro­gramúinak is, amelynek megvalósítását a kor­mány maga elé tűzte. Készséggel elismerem, hogy ennek a lépésnek sokkal korábban kellett volna megtörténnie. Hogy nem történhetett meg korábban és hogy csak ma tudtam ezzel jönni, annak okait főleg a következőkben va­gyok bátor kifejteni. Ahhoz, hogy egy ilyen intenzív egészség­ügyi védelmet építsünk ki a legsúlyosabb nép­betegségekkel szemben, először is megfelelő pénzügyi fedezetre, másodszor pedig megtelelő szervezetre volt szükség. Eddig szintén voltak szerveink, amelyek a népbetegségek elleni vé­dekezést szolgálták, de ezek a szervek az állam által támogatott társadalmi szervek voltak, amelyektől azt a szoros és hatékony védekezési nem lehetett elvárni, amelyre feltétlenül szük­ség van. Annak, hogy az állam eddig nem kap­csolódhatott bele ilyen mértékben ebbe a véde­kezésbe, az volt az oka, hogy egészségügyi szervezetünk nem volt megfelelően kiépítve. Amint méltóztatnak tudni, li>ü2-ben indult meg annak az egészségvédelmi szervezetnek a ki­építése, amelyet Zöld Kereszt szervezetnek ne­vezünk. Ennek a Zöld Kereszt szervezetnek a kiépítése ma már annyira jutott, hogy nagyjá­ban és egészében eleget tud tenni azoknak a feladatoknak, amelyeket ez a törvény majd ráruház. Ezenkívül azóta történt meg a ha­tósági orvosi szervezetnek sokkal messzebb­menő kiépítése is, úgyhogy ma már az állami közegészségügyi adminisztráció vállalkozhatok azokra a feladatokra, amelyeket ez a törvény­javaslat tőle megkíván. A másik kérdés a pénzügyi fedezet kérdése volt. Nem akarok bővebben rámutatni arra, hogy a magyar állam költségvetése, sajnos, mindig nehézségekkel küzd és, sajnos, éppen a szociálpolitikai és a közegészségügyi feladatok voltak mindg azok, amelyekre a legkevesebb pénz jutott. Amíg megfelelő pénzügyi fedeze­tet nem lehetett előteremteni ezeknek a felada­toknak a teljesítésére, addig nem lehetett előre­jutni. Most a milliárdos beruházási programm kapcsán sikerült biztosítanom azokat a pénz­ügyi fedezeteket, amelyek ennek a törvényja­vaslatnak a végrehajtásához nagyjában és egé­szében elegendők. (Helyeslés.) Amint méltóz­tatnak tudni, a beruházási programm végrehaj­tása, illetőleg a pénzügyi fedezetek rendelke­zésre bocsátása az ötéves programm végre­hajtását tette lehetővé.

Next

/
Thumbnails
Contents