Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.
Ülésnapok - 1939-67
Az országgyűlés képviselőházának 67; ' kedés ; e az, amelynek értelmében mindegek: közkórházi jelleggel bírnak, amit különösen a gyógyítási költségek behajtása szempontjából volt szükséges kimondani. Ha látjuk ezeket az intézkedéseket és ezek szigorúságát,.. önkéntelenül felmerül bennünk a kérdés, vájjon szükség van-e ezeknek a szabályozásoknak a behozatalára? Erre vonatkozólag néhány számadatot leszek bátor felhőzni. 1920-ban 25.082, 1930-ban 17.162, 1936ban pedig 13.646 egyén halt mes gümőkóros megbetegedés eredményeként. Ezek a számok százezer^ lakosra átszámítva 316. 199 és 155-ös arányszámokat jelentenek. Határozottan megállapíthatjuk tehát, hogy főként a zöldkerészt<es. egészségvédelmi szolgálat fokozatos kiterjesztésének eredményeként, de az életmód* javulása és a gyógyítási lehetőségiek fokozódásának eredményeként is határozottan csöösken . a gümőkóros megbetegedések következtében beálló halálesetek száma. Igen érdekes azonban, hogy mindezek ellenére a falun, tehát a faj- és egészségvédelmi szempontból talán legértékesebb területen egyáltalán nem csökkent a gümőkóros megbetegedések száma. Hozzá kell tennem ehhez még azt is,, hogy a halálozások számának csökkenése még korántsem jelenti a tbc. visszaszorulását, mert hiszen a megbetegedések_ száma a halálozások számából korántsem tűnik ki. Ha összevetjük az imént említett számadatokat a külföldi adottságokkal, akkor az 1934-ben végzett adatgyűjtések alapján megkell állapítanunk, hogy e tekintetben Ma gyarország Európában még mindig a 13. helyen áll a maga 158-as halálozási arányszámával, szemben Hollandia és Dánia 55, Németország 72, Olaszország 93 és Franciaország 131-es arányszámával. Ha a különböző gümőkóros megbetegedések ellen küzdő intézményeket vesszük figyelembe, azt látjuk, hogy Franciaországbari 1938ban 865 diszpanzer és 72.473 gyógyintézeti ágy, Hollandiában 25 népszanatórium és 2500 ágy, Németországban pedig 1817 gondozóintézet, 235 gyógyintézet és 28.646 gyógyintézeti ágy állott rendelkezésre e célra, Külön hangsúlyozottan kell megemlékeznünk Olaszországról. Olaszország különös gondot fordít a gümőkor leküzdésére, ami kitűnik abból a két rendelkezésre álló számadatból, amelyek szerint Olaszország 1929—1933-ban 214,135.000 lírát, az olaszországi szövetkezetek pedig ugyanez alatt az idő alatt 412,071.997 lírát fordítottak a gümőkor elleni küzdelem céljaira. Ezeknek a külföldi adatoknak az ismeretében nézzük meg most már, hogyan állunk mi itthoni Nálunk 88 tüdőbeteggondozó intézet működik jelenleg, pedig a megállapítások szerint legalább 200 tüdőbeteggondozó intézetre volna szükség. 5742 ágy áll rendelkezésre, holott gümőkóros megbetegedésekben még mindig körülbelül 13.500 ember hal meg évente, már pedig tudományos megállapítás szerint legalább annyi ágyra volna szükség a tüdőbetegek gondozása céljából, mint ahányan ilyen megbetegedésben elhalnak. Ebből az 5742 ágyból szanatóriumi ágy mindössze 2593, kórházi ágy 2679 és gyógyiskolai ágy 470. Ez százalékos arányban kifejezve azt jelenti, hogy 39%-os ellátottsággal 61%-os hiány áll szemben. Ez a számarány mutatja azokat az óriási nehézségeket, amelyekkel a zöldkeresztes munka szemben találja magát. A törvényjavaslat idevonatkozó rendelkezéseire tehát elKÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ IV. illése 1989 december ÏU-én, csütörtökön. 93V eng/edhetetlenül'fontos szükség vau,''.hogy 1 a gümőkor elleni küzdelem szempontjából is aka^ , dálytalariul megvalósulhasson az a munkaterv, amely 1944-ig be óhajtja fejezni, az egész/ ország egészségvédelmi hálózatának kiépítését., Felesleges talán megemlítenem, hogy a gümőkor elleni küzdelemben a törvényjavaslat alap- • ján is igen fontos szerep jut az Országos Közegészségügyi Intézetnek. Áttérve most már a törvényi avaslat második, a f nemi betegségek elleni küzdelemre . vonatkozó^ részére, mindenekelőtt arra. vagyok bátor rámutatni, hogy ezeknek az intézkedéseknek a tárgyát négy nemibetegség képezi, nevezetesen a vérbaj, a kankó, a lágyfekély és a lymphogranuloma inquinale. A rendelkezések kiterjednek elsősorban is a gyógyítási kötelezettségre. Megszűnik tehát az eddigi helyzet^ és ezután mindenki köteles magát meggyógyíttatni, aki nemibetegségben szenved. A másik az orvos felvilágosítási kötelezettségére, irányul. A bejelentési kötelezettséget itt nem lehetett törvényibe iktani, mert ez végeredményben teljesen fé'esleges , és cél+aíán lenne, lehetővé teszi, azonban a javaslat, bo^y az orvos a gyógyulatlarml elmaradó nemibeteget az il1e+' 5 k o s batósáq-nak ^el^utae. Ilyenkor ' a, gyógvnlatlannl elmaradó beteg zárt horí+éVos f^hívást VaP. bo^v gvógvV eze itotése céljából szakorvosnál jelentkezzék. Ha a hete? erre a felhívásra se^n tpsz eledet e , vógyítt r it'>si kötélezettséeének. akkor vé<rső foVon az előverettetett i« alkalmazni lehet. Bizonyos esetekben lebf+ővé to«zi a javaslat a ké^ysz^rkpzelést. ^Előírja itt is a titoktartást- bár ii^m olvan szigorúan és általános vonatkozásban, mint a gümőkor ell°n való küzd terviben, Ugyanazokat az óvintézkedéseket, amelyeket a gümőkor elleni küzdelemre vonatkozó szabályoknál ismertettem, a n^mibete^oégekre vonatkozólag is , bevezeti a törvényiavaslat. Ennek részletesebb indokolását téliesen feleslegesnek tartom, hiszen macától értetődő. _ Igen fontos rendelkezése a fö-r^.Rny^avaslatnak a nemibetegségek elleni küzdelem terén az is. hogy a belügyminiszternek felhatalmazást kíván adni, hogy szűkké» 1 esetén az eo'ész ország vagy e<yy része területére, a lakosság egy részére, vagy bizonyos foTlakozási r^opurtokra, foglalkozási ágakra nézve a ne 1 ^betegségek ellen való fokozottabb védekezés megvalósítása érdekében a kötelező vizsgálatot elrendelhesse. A további szabályok _ részletesen előírják, hogy nemibetegffondozó intézeteket kell felállítani és szabályozzák azt is, hogy kik és milyen körülmények között kötelesek az ilyen nemibeteggondozó intézeteket igénybevenni. A javaslat értelmében a belügyminiszter elrendelheti, hogy a 15.000 lakost megha 1 adó helyeken külön nemibeteg szakorvost alkal-' mázzanak., Itt is felmerül az a kérdés, vájjon szükség van-e ezkre az intézkedésekre. Ismét néhány számadattal leszek bátor ^igazolni a javaslat beterjesztésének időszerűségét. A mcrkötÖtt házasságoknak átlag 10%-a gyermektelen , és tudományos megállapítás szerint a gvermektelen házasságokban a mae-talanságot 7035-ban a kankós megbetegedések okozzák. Ennek következtében a, szaporodási .veszteség nálunk évente körülbelül 2Ö.0O0-re 'tehető. A balvaszületéseknek 40%-a, a koraszületéseknek pedig 34%-a szifiliszes megbetegedések következtében áll elő. Ez a születés veszteség ismét 15
