Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-67

Az • országgyűlés képviselőházának 67. ülésé 1939 december iA-én, csütörtökön. 89 ennek a törvényjavaslatnak kapcsán lefolyt, J meglehetősen széles mediet vágott. Itt szó volt az 1929 : XXX. te. kritikájáról, szó volt a közigazgatás működésének a kritikájáról^ szó volt a közigazgatási reformtervekről* autonómiáról és centralizációról, egyszóval azt lehet mondani, hogy ez a. vita a közélet minden részére kiterjedt. Méltóztassanak megengedni, hogy ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban _ ezekre a kérdésekre ineidentaliter ne térjek ki. Én úgy vélem, akkor teljesítem kötelességemet, ha azokkal a bírálatokikai foglalkozom, amelyek magát a törvényjavaslatot érintik és nem kalandozom el olyan területekre, amelyek most szóban nincsenek. Miről van itt szó? Arról van szó

v hogy az o-rszág törvényhatóságainak megújítását, ami 1939. december 31-én lett volna esedékes, ez a I törvényjavaslat egy evvel elhalasztja. Erről vari szó és semmi másrói. Ezzel a javaslattal szemben felhozott az a kifogás, hogy erre a halasztásra szükség nem Jett volna. — a kifogásoknak tulajdonkéimon ez a lényege. Szűk-ég nem lett volna azért. — mondjálk a bírálók — mert a Felvidéken, illetőleg a visszacsatolt és visszatért területen is lehetett volna már olvan helyzetet teremteni. hogy ott a törvényhatósági választások kellő időben megejthetők legvenek , ' f Én először ezzel a kifogással kívánok foglalkozni. Legyen szabad itt emlékezetbe idéznem azokat az eseményeket, amelyek a bécsi döntési terület visszacsatolása óta ezen a területen történtek. Méltóztatik rá jól emlékezni, hogy a bécsi döntési terület a visszacsatolás után — és ugyanez történt Kárpátalján is — meglehetősen hosszú ideig katonai igazgatás alatt volt. , A katonai közigazgatás arra való volt, hogy ott bizonyos vonatkozásiban rendet _ teremtsen és a napi élet folytonosságát biztosítsa. Semmi egyébre hivatva nem volt. de nem is lehetett. Ez alatt a hónapokig tartó idő alatt tehát nem volt mód és lehetőség arra, hogy megletessenek azok az előkészítő intézkedések amelyek ennek a területnek közigazgatási és iközjogi berendezkedését . célozták. Csak a katonai igazgatás megszűnte után állott elő az a lehetőség, hogy a r kormány a vonatkozó előkészületi intézkedéseket megtehesse. Ahhoz, hogy a törvényhatósági bizottságok, illetőleg a törvényhatóságok működése a törvény értelmében ezen a területen megkezdhető legyen, sok minden előfeltétel szükséges. Elsősorban be kellett osztani ezt a területet, másodsorban be kellett állítani azt az apparátust, amely szükséges ahhoz,^ hogy a közigazgatás menete és az autonómiák élete megindulhasson, azonkívül az állampolgársági viszonyokat is rendezni kellett, mert a törvényhatósági választásokban természetesen csak magyar állampolgárok vehetnek részt. Az állampolgárságok rendezése csak államközi szerződések útján volt lehetséges. Ezek az államközi szerződések letárgyaltattak és bizony meglehetősen hosszú időbe telt, amíg végleges formába lehetett önteni és életbe lehetett léptetni őket. Csak midezeknek az előfeltételeiknek a megteremtése után lehetett szó arról, hogy intézkedések történjenek a törvényhatóságok megalakulása s általában: az illető területnek kÖzJogi tekintetben való működésbe léptetésra Ezeknek az e'őfeltételeknek bekövetkezése után, amelyeknek megteremtéséhez. mondom, hosszú hónapok voltak szükségesekt meg kellett teremteni a további közjogi elő* Feltételeit annak, hogy az autonómiák hmkö^ désbe léphessenek., Mik ezek az előfeltételek? Az első előfeltétel az, hogy a választói névjegyzék el* készíttessék, mert nagyon jól tudjuk (Ügy van! Úgy van! a középen.), hogy a törvénye hatósági választójog is az országgyűlési képviselői választói névjegyzéken nyugszik. Éppen tegnap fogadta el a törvényhozás azt a törvényjavaslatot, amelynek alapján a választói névjegyzékek elkészülnek. Ilyen körülmények között azt mondani, hogy előbb is raeg lehetett volna teremteni olyan helyzetet, amely a törvényhatóságoknak rendes funkcióba való léptetését ezeken a visszacsatolt területeken is lehetővé tette volna: az hiszem, nem indokolt állítás és azt hiszem, hogy a kifejtettek után egészen kétségtelen, hogy a viszszacsatolt és visszatért területeken ezt a helyzetet eddig megteremteni nem lehetett, hogy tehát a törvényhatóságokat ott a törvényes határidőig, deeemíber 31~éig megalakítani lehetetlen lett volna. Nézzük már most abból a szempontból a kérdést, hogy ha itt nem lehet választani, akkor miért nem választunk az ország többi területén? Egyik t. képviselő úr, az hiszem Maróhy Károly képviselő úr, az mondotta a regnapi vita során, hogy az én tegnapelőtti kijelentésem, amely szerint nem helyes a gombhoz kabátot varrni, ellentétben áll ezzel a törvényjavaslattal, hiszen ebben a gombhoz, varrunk kabátot, mert az egész országban elhalasztjuk a törvényhatósági választásokat a visszacsatolt _ és visszatért területek miatt. Azt a kijelentést, hogy a gombhoz nem jó kabátot varrni, azzal kapesolatíban tettem, hogy az egyik ellenzéki képviselő úr azt mondotta, hogy az volna a választójogi kérdésének megoldása: tessék előterjeszteni új választójogi törvényt az egész országra nézve. Erre mondottam azt, hogy nem volna helyes a gombhoz kabátot varrni. E törvényjavaslat tekintetében azonban egészen más a helyzet. Ez a törvényjavaslat is az unifikáeiót célozza, azt, hogy minél előbb teremtessék olyan helyzet, hogy a trianoni terület a felvidéki területtel unifikáltassék az autonóm jogok szempontjából, a berendezkedés szempontjából, egyszóval közjogi téren. Meggyőződésem és a kormány meggyőződése szerint ezt az eredményt nem lehetet elérni máskép, mint úgy, ahogy ez a törvényjavaslat is kívánja, hogy tudniillik az egész országban elhalasztjuk egy esztendővel a törvényhatósági választásokat és akkor egyszerre választunk az egész országban. (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon és a középen.) Miért? Nagyon jól méltóztatnak tudni, hogy a visszacsatolt területek vármegyei beosztása akként történt meg hogy a visszacsatolt részek az eredeti anyavármegyékhez kapcsoltattak, ennélfogva nemcsak^ a visszacsatolt területek vannak ebben a kérdésben közvetlenül érdekelve, hanem a trianoni területből is nagyon sok. Azt merném mondani* hogy az ország egész területének körülbelül egyharmadrésze van közvetlenül érintve ebben a kérdésben, az ország egész területének körülbelül egyharmad részén fizikai lehetetlenség volna most törvényhatósági választásokat csinálni. Miért? Képzeljünk el egy vármegyét, nem tudom, például Nógrád vármegyét, amelyhez visszacsatoltatok egy terület és ezen a visszacsatolt területen a kifej-