Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-67

Az országgyűlés képviselőházának 67. ülése 1939 december 14-én, csütörtökön. tettek alapján a választást most megejteni kétségtelenül nem lehet. Az a törvény, amely a visszacsatolásról intézkedett, a trianoni területen fekvő Nógrád vármegyében is kénytelen volt bizonyos mértékben korlátozni az autonómiát. Nógrád vármegyében és egyáltalán azokban a trianoni vármegyékben, amelyek visszacsatolt területet kaptak, kénytelenek voltunk korlátozni az autonómiát annyiban, hogy tisztviselők például ott nem választatnak, hanem ideiglenesen kineveztetnek, ezenkívül is az intézkedéseknek egész sorát kellett megtenni, amelyek korlátozták az autonómiát. De ettől eltekintve: hogyan nézett voina ki az, hogy Nógrád vármegyének, — amely a visszacsatolt területtel most már egységes vármegye — trianoni része választ, visszacsatolt része nem! (Ügy van! a jobboldalon és a középen.)) Ez teljes lehetetlenség. A trianoni területnek igen jelentékeny része se tudott volna választani. Vagyis nagyban és egészben, mint az előbb említettem, az országnak körülbelül egyharmadrészén fizikai lehetetlenség lett volna megejteni a törvényhatósági választásokat. Mi következett volna be már most akkor, ha a többi trianoni területen viszont megalakítom a törvényhatóságokat? Megint szeparatív hatású ténykedés történt volna, amellyel megint nem lehetett volna összeegyeztetni a dolgokat még később sem, vagy pedig csak nagyon hosszú idő múlva. Ezért tartottam szükségesnek e törvényjavaslat idehozatalát. Arra a vádra, hogy politikai szempontok vezettek, igazán feleslegesnek tartom válaszolni. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a közéven.) A másik törvényjavaslattal kapcsolatban egy rövid észrevételt tettem erre a vádra és Maróthy Károly képviselő úr teljességgel honorálta is ezt az észrevételt, mondván, hogy igazam van abban, hogy ha pártpolitikai szempontból nézném a dolgokat, akkor a mai helyzetben jobb volna holnap, mint holnapután választatni. Mondom, erre a vádra tovább kitérni nem akarok. Ki akarok azonban térni egy pár észrevételre, amely magát a törvényjavaslatot érinti, à már említett kifogásokon felül. Maróthy képviselő úr azt mondotta, hogy ez az eljárás megint nem unifikáció, mert még egy törvénynek kell majd jönnie, amely véglegesen rendezi ezt a kérdést. Természetes, hogy még egy törvénynek kell jönnie, nem is lehet másképp elképzelni a dolgot, mert az új térülőt közjogi helyzetének az anyaország közjogi helyzetébe való teljes belezökkentése még mindig nem történhetett meg teljes mértékben, még mindig törvényes intézkedésekre van szükség, amelyek ezt a teljes uni fika eiót végrehajtják. A másik észrevétel, amelyre még reflektálni akarok. Vásáry képviselő úrnak az a kifogása, amellyel tulajdonképpen engem tesz felelőssé bizonyos dolgokért, hogy én egy rendeletet adtam ki e törvényjavaslat benyújtásával egyidejűleg arra nézve

; hogy a törvényhatósági választásokra való előkészületi intézkedéseket a törvényhatóságok ne tegyék meg. Teljesen igaza van a képviselő úrnak abban, hogy nekem erre törvényes felhatalmazásom nem volt, mert míg ez a javaslat törvényerőre nem emelkedik, addig a törvény parancsánál fogva az előkészületi intézkedéseket meg kellett volna tenni. Ezért az intézkedésemért teües mértékben vállalom a felelősséget (Tóth rTóysef: Igazoljuk! ~ Helyeslés.) és a törvényhozástól kérem politikai felmentésemet érte. (Felkiáltások: Megadjuk!) Azt hiszem, azt nem lehet vitatni., hogy az intézkedés logikus és helyes volt (Űpy van! Ügy van!), mert teljesen szükségtelen lett volna felesleges és költséges munkát végeztetni a törvényhatóságokkal akkor, amikor választani úgysem tudnak és amikor ennek a munkának semmiféle értelme nem lett volna. (Úgy van! Ügy van!) Még egy kérdést vetett fel Vásáry képviselő úr. Azt mondotta, teljesen hibás dolog az, hogy most a törvényhatósági bizottsági választások elhalasztásával kapcsolatban nem halasztatom el egyúttal azoknak a tisztviselőknek az újraválasztását is, akiknek a mandátuma időhöz van kötve, tehát nevükön nevezve: az alispánoknak és a polgármestereknek a választását. Az a felfogás, amely Vásáry képviselő úr beszédéből kicsendült és amelyet több oldalról hallottam már, sőt a sajtó is foglalkozott vele, nem egyezik a törvény rendelkezésével. A törvény semmiféle junktimot nem állít fel a törvényhatósági bizottságok mandátumának határideje és e főtisztviselők mandátumának határideje között. A törvény egymástól teljesen függetlenül a törvényhatósági bizottságok mandátumát, bizonyos főtisztviselők mandátumát, valamint a választások határideiét tíz évben szabja meg. De nem is képzelhető az, hogy ez a két kérdés egymással junktimba állíttass ék. mert hiszen praktice egészen lehetetlen volna a két terminust egymással összehozni. Mondjuk, hogy megválasztanak egy alispánt tíz évre és az az alispán közben meghal, lemond, nyugdíjba megy vagy fegyelmileg elbocsátják, tehát közben új alispánt kell választani tíz évre. Ennek a megválasztott alispánnak a mandátuma tehát már nem esik össze a törvényhatósági bizottság mandátumával. Ilyenformán itt abszolúte lehetetlen még csak feltételezni is, hogy a törvénynek az lett volna az intenciója, hogy ezt a két kérdést^ egymással junktimba hozza és hogy a törvényhatósági bizottság mandátumát együtt járassa le a főtisztviselő mandátumával. A törvény expressis verbis tíz évet mond; ha mást akart volna mondani, mást intencionált volna s akkor azt kellett volna mondania, hogy ezeknek a főtisztviselőknek a mandátuma pedig lejár akkor, amikor a törvényhatósági bizottság mandátuma lejár. (Ügy van! Ügy van! jobbfelöl.) A törvényt másképpen értelmezni és abból más konzekvenciákat levonni nem lehet. Azt hiszem, ezekben nagyjában és egészében feleltem mindazokra a kifogásokra, amelyek szorosan ezt a törvényjavaslatot érintik és ezek után kérem javaslatom elfogadását. (Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot általánosságban elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadja. A javaslattal részleteiben a közigazgatást bizottság fog foglalkozni. Napirend szerint következik a gümőkor és a nemibetegségek elleni védekezésről, valamint a közegészségügyi törvények egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat tárgválása. (írom: 168. sz.) Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, a t. Ház tudomására hozom, hogy a javaslathoz az egyes pártok részéről a következő szónokokat jelentették be: a Magyar Élet Pártja Szsbó Zoltán és Szabó Gyula képviselő urakat,