Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-51

Az országgyűlés képviselőházának 51. A zsidótörvény életbelépése előtt szidtuk a zsidókat, hogy mennyi hasznot raknak zsebre a mi bőrünkre. Ma, a második zsidótörvény idején is az a helyzet, hogy a nagyhangú jelzőkkel fitogtatott, magukat altruista alapon működőknek feltüntető intézmények nem átallják ezeket a nagy árdifferenciákat, mint busás hasznot, a mezőgazdaság kárára szintén zsebrerakni. Például a burgonyában nem volt meg a termelői és fogyasztói ár között a 92, illetve 111% árdifferencia, míg a Metesz., a burgonyaegykéz nem működött, hanem -saját tapasztalatom alapján jelenthetem ki •— a Metesz. megalakulása előtt a nagyvásártelepen működő burgonyanagykereskedő 50 filléres haszonnal több esetben adott túl burgonyáján az értékesítés során s mire a burgonya a kiskereskedőn keresztül a fogyasztóhoz jutott, alig 2 fillérrel volt drágább a termelői árnál, rufe azonban, a dicsőséges Metesz. közreműködése folytán, az a helyzet, hogy a 730 pengős nyári rózsaburgonya 14 pengőbe kerül, mire a fogyasztó kosarába jut. Itt van például egy másik egykéz, a Hangya esete az aszaltszilva vásárlásával kapcsolatban. A Hangya által kibocsátott körlevelekből tudjuk, hogy az aszaltszilvát a termelőtől 32 pengőért vásárolja meg métermázsánként. Ezen a szilvavásárláson, a nélkül, hogy a vételáron kívül bármely más befektetést kellene a Hangyának eszközölnie, mégis többet keres, mint 100 százalékot. Ezt pedig •onnan tudom, mert ezelőtt három héttel a kezembe került Munkácsról és Ungvárról egy .aszaltszilva-vásárlásra felhívó árajánlat, amelyben a termelőnek 80—82 pengőt ajánlanak métermázsánként. Felteszem a kérdést, hogy mit keres a Hangya az aszaltszilván, mire a fogyasztóhoz kerül, amikor a munkácsi és ungvári kereskedők a 80—82 pengős árajánlaton is megtalálják a polgári tisztes hasznot? Itt van éppen, t. Ház, a kormánypárt és a mi pártunk között a nagy különbség, mert mi a hangoztatott szólamok és ígéretek mellett nem engednénk meg ennek az egykéznek, hogy a mezőgazdaság nyakára üljön és ezeket a busás hasznokat zsebrerakja. éppen a legnagyobb számú nemzetfenntartó . rétegek, a termelők és fogyasztók kárára. Tekintettel arra, hogy a jelen esetben lehetőséget látok arra, hogy úgy a termelő, mint a fogyasztó számára, de a kereskedelem megkárosítása nélkül tisztességes ^ polgári hasznot figyelembe véve, lehetséges lesz egy xijabb árrendezést eszközölni, kérem az igen t. földrnívelésügyi miniszter urat, hogy ebben az irányban a lépéseket megtenni szíveskedjék és kérem annak megállapítását is, hogy hány izsidó nagykereskedő rendelkezik r és mennyi hurgonyakontingenssel. (Rátz Kálmán: l'lgy van! És a Hangyának is a csápja alá kell nézni!) Elnök: Az interpelláció kiadatik a földmívelésügyi miniszter lírnak. Következik ifj. Tatár Imre képviselő úr interpellât ója a belügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Vitéz Miskoiczy Hugó jegyző (olvassa): ^Interpelláció. Tekintettel a zsidótörvény hiányos voltára, módjában van-e a belügyminiszter úrnak olyan zsidók ellen, akikre rábizonyult, hogy a magyarság tönkretételén dolgoztak, rendelettel a zsidótörvényt odamódosítani, ülése 1939 november 15-én, szerdán. 101 hogy az iparigazolványuk azonnal elvonható legyen

1

?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó ifj. Tatár Imre: T. Képviselőház! A t. túloldal szereti a nyilas képviselőket az interpellációk elmondása alkalmával szenzáció- és nép.szerűséghajhászóknak nevezni. Kérdezem: népszerűséghajhászás-e az, ha olyan káros dologra vetünk világot, ami különben tovább folytatódnék az egész nemzet kárára? Hogy ez menynyire így van, azt alátámasztom a következő *:f atíal. Bula István inárcsi lakos augusztus végén azzal a panasszal jött hozzam, hogy nem létező tartozás miatt Kádár István alsódabasi zsidó fakereskedő folyó év szeptember bó 4-ére kitűzette kis szőlőjére és házára az árverést a következőkben elmondandó esettel kapcsolatban. 1936 augusztus havában Kádár István alsódabasi zsidó fakereskedővel egyességet kötött 312 pengő értekü epületia megvételére oly feltétellel, hogy ha a másik fakereskedőnél olcsóbban tudja a lekötött mennyiségű és minőségű épületlát megvenni és erről három napon belül Kádárt értesíti, úgy őt Kádár köteles a vételből kiengedni. A vevő értesítette is Kádárt három napon belül, ezt meg is küldte nevezett kereskedőnek, csakhogy ez a szerencsétlen ember abban tévedett, hogy ezt az értesítést nem ajánlva és nem tanukkal láttamozva küldte el, hanem egyszerű levélben. Ü'zt a levelet pedig ez a zsidó letagadta. Ma az a helyzet. — szomorúan jelentem ki — hogy ennek a pernek továbbvitelében jogi segítséget egy magyar ügyvéd, névszerint dr. íhmay lí^la alsódabasi ügyvéd adott. A helyzet tehát az, hogy egy nem létező tartozás miatt ennek a szerencsétlen embernek szőlejére és házára ki. van tűzve az árverés. Amikor én ennek a panasznak tudomására jutottam, azonnal levelet intéztem nevezett kereskeuőhoz, aki a viszontieveleben igenis ftlismerte, hogy neki Bula István nem tartozik, de tekintettel arra, hogy lyrfö-Dan ezt a fa vételügyletet megkötötték, ő azóta az épületfát különrakta és minőségi romlás és kamatdiifcrencia címén mégis követelése áll fenn. Nem tudom, hogy amikor az ilyen szemtelen zsidó becstelen ténykedését" hozzuk a t. Ház tudomására, akkor továbbra is fennállhat-e a t. túloldalnak az az állítása, hogy szenzációhajhászók vagyunk. Eljártam ebben az ügyben az illetékes járási főszolgabíró úrnál, bemutattam az összes peres iratokat és kértem, hogy a zsidótörvény értelmében torolja meg hivatalos úton ezt az aljas cselekedetet. Azt a feleletet kaptam: sajnálom, de a zsidótörvény értelmében 1940 előtt nincs módomban eljárni, a zsidótörvény erre nem ad módot. Megütközéssel kell tehát kijelentenem. hogy bár a zsidók ellen már a második törvényt hoztuk, a hivatalos közegeknek nincs módjukban az ilyen aljas cselekedetek elkövetőivel szemben eljárni. Ki kell tehát jelentenem, hogy a kormány nagyhangú r ígéretei egyáltalán nem szolgálják a nép javát, mert azokat nem valósítják meg. Több oldalról halljuk, hogy a kormány azzal fogja a nyilasokat tönkretenni, hogy kifogja vitorlájukból a szelet. Mi ezt nem bánjuk, sőt kérjük a belügyminiszter urat, hogy a jelen esetben is legyen ilyen vitorlaművész és fogja ki vitorlánkból a szelet azzal, hogy a zsidótörvényhez 1 pótlólag hozzon egy olyan rendeletet, amely