Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-63

Az országgyűlés képviselőházának 63. tuk szándékainkat ós ma már a felekezeti iskolákban is a legtöbb helyen megvan az egykori B-típusnak megfelelő egységes népiskolai típus. Külpolitikánk irányát viszontagságos időkben nemcsak fenntartottuk, de éppen a nehéz idők tüzében elmélyítettük. E mellett sikerült a megértés, nőt barátság szálait fűzni úi irányokban is és gyarapítani a világ közvéleményének irántunk való megbecsüléséi (Helyeslés.) Mindezekről a külügyminiszter úr állandóan beszámolt az országgyűlés mindkét Háza külügyi bizottságának és beszámolt legutóbb a költségvetés kapcsán itt a Ház színe előtt is. Ennek következtében nem szükséges, hogy ijzekről részletesebben beszéljek. Csak annyi újról kell megemlékeznem, hogy a miniszter úr beszéde óta új háború tört ki Európában, 'rokonunk, a kicsiny, de báitor jfinn ínemzet (Hosszantartó élénk éljenzés és taps a Ház minden oldalán.) és a szovjetbirodalom között. Űj és a német-angol-francia hábortítól különálló háború ez, amely azonban — az európai országoknak a múltban és a jelenben egységes történelme folytán — mégis komplementer háborúnak mondható. Ez a háború aggodalmakkal és a finn testvérnépet látva benne küzdeni, szomorúsággal tölt el bennünket. \(tfgy van! Ügy van!) Marton Béla képviselő úr többi között részletesen emlékezett meg a külpolitikáról és éppen ma, majdnem közvetlenül előttem, Makray képviselő úr reflektált ezekre a kérdésekre. Marton képviselőtársam azt mondta, hogy a külpolitikát hideg fejjel és nem érzékkel kell vezetni. Legyen szabad hozzátennem ehhez azt, hogy a hűség- érzése mégis érték. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Annak is, akivel szemben gyakoroljuk a hűséget, annak is, akit közvetlenül nem érint, de főként masninknak. A hűség pedig érzésekből fakad. Azt hiszem, hogy a hűség és ezek az érzések mindig szerenet játszottak a magyar nemzet külpolitikájában, fennállásának egész idteje alatt. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Amióta ezen a helyen ülünk, megalkottuk a honvédelmi törvény végrehajtási utasítását, ami hatalmas nagy mű. A hadsereg korszerű felszerelését több vonatkozásban befejeztük, sőt a kilenc hónap alatt tervbevetthez viszonyítva egyes vonatkozásokban növeljük. Más vonatkozásokban, különösen az ősz eleje óta folyó háború tapasztalatai alapján, még vannak kívánságok és úgy tudom, hogy még további áldozatot is kell majd kérni. Azóta megkezdődött nyáron a közérdekű munkaszolgálat is, természetesen olyan keretekben, amilyent anyagi helyzetünk enged. Mint méltóztatnak tudni, ezt évről-évre fokozni, sőt fejleszteni kívánjuk. Talán nem is^ baj, hogy fokozatosan fejlődik, mert így sajátos tapasztalatókat tehetünk. Sokan kételkedtek abban, vagy kétséget igyekeztek teremteni aziránt, hogy előterjeszti-e ez a kormány, jelesen én, az úgynevezett zsidótörvény javaslatot és a földreformjavaslatot. Pedig nyilván és világosan, hangsúlyozottan és igen részletesen kifejtettem azt, hogy igen és azt is, hogy miért. De hát az emberek kétségeskednek és csak a tettek tudják . őket meggyőzni. Azt hiszem, ez megtörtént. Voltak, akik az ^ alkotmányos országgyűlési letárgyalás lehetőségében is kételkedtek, újra mások pedig abban, hogy laz ország egyéb, különösen gazdasági érdekeinek sérelme nélkül ülése 1939 december 5-én, kedden. 723 végre tudjuk-e ezeket hatjani. Az első javaslatot törvényerőre emeltük, végrehajtását elkészítettük és végre is hajtottuk. A szükséges végrehajtási rendeleteik a gazdasági élet területén és különböző más területeiken meg is jelentek, amint látom, az ország gazdasági érdekeinek nagyobb sérelme nélkül, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) és mindenesetre az ország egyetemes érdekében. (Ügy van! Ügy van! .jobbfelől és a középen.) Nincsen semmi okom kételkedni abban, (hogy a (másik törvényjavaslat tekintetében, is ugyanaz fog bekövetkezni. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől és a középen.) Sokan talán ezeknek a törvényjavaslatoknak gvorsabb letárgyalását óhajtották volna. En sokkal ïontosabbnak tartottam ezeket, a törvényjavaslatokat, semhogy túlzottan siettetni akartam volna letárgyalásukat. Helyesnek, szükségesnek tartottam azt, hogy -mindkét javaslat alapos mérlegelés és alapos tárgyalás után, és mindazoknak, akik ihnzzá akartak szólni, iá hozzászólása után emelkedjék törvén verőre. Egyrészt maguknak a. javaslatoknak érdekében, mert éppen a hosszú tárgyalások alatt láttam azt. hogy több szem többet lát és ilyen fontos reformok terén Is mennyire helyes, hogy az országe'vűlésneík (minél több tagját meghallgattuk. Másrészt azért is tartottam helyesnek ezt a hosszú tárgyalást, hogy az ellentéteknek jövőre való fennmiaradását mindkét kérdésben, amely elég gvi'ianyagot tartalmazott, lehetőleg kiküszöböljem. A világesemények, amelyeikre — hiába — sokszor kell (hivatkoznom és az ezekből fakadó úiabb és újabb feladataink, mert hiszen folytonosan gazdasági átállítáissal kell foglalkoznunk, különösen az utóbbi három, három és fél hónán óta, valamint ezeknek a naarv törvényjavaslatoknak és a másféléves költségvetésnek alapos letárgyalása odázta el a bemutatkozó beszédemben belelem tett és azóta részben már elég régen tárgyalásra elkészített több törvén v ja vaslatnak beterjesztését és letárgyalását. De méltóztassék megengedni, hosrv közbevetőleg megjegyezzem, — és ne méltóztassék rossz néven venni az orszáp-o-vűlés öregebb, és ÚÍTV m ondóm, az országgyűlés sok talán tapasztaltabb tagjának — hoqry én hasznosnak tartottam, — és ez indokolás is — ha egy úionnan^ választott képviselőház, amelyben sok az új törvényhozó, komoly törvényjavaslatok és ee-v költségvetés alapos és részletes tárgyalásaibiajn edződik meg, forr és szokik Össze további munkára, amely azután már gvorsabb lehetett. Ne hangsúlyozzuk azonban mindig azt a gyorsaságot, igyekezzünk okos. komoly és alapos munkát végezni. (Ügy van! Ügy van! — Taps a Jobboldalon és a középen.) A Sehnellsieder-niunka semmiféle vonatkozásban nem jó, de a kérdéseket is úo*v oldja meg, (hogy azokra vissza kell térni. (£7gy van! Ügy van! a jobboldalon.) Az Jn házszabályokat is, amelyek az országgyűlésig munka racionalizálását, célozták, ezeknek a javaslatoknak tárgyalásánál próbáltuk ki. Ne méltóztassék elfeledni, hop-v a törvényjavaslatok tárgyalási rendié egészen más. A költség-vetés tárgyalást rendié, mondhatnám fordított. Ki kellett tehát próbálnunk azt, hogy az új házszabály ezekben a praktikumokban hogyan érvényesül. Az okból, hogy ezt alaposan kipróbáljuk, de azért is, mert az áj házszabályokból valahogy természetszerű-