Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-63

722 ^ À£ országgyűlés képviselőházának 63 Ilyen intézkedés volt a budapesti Otba.­gyógyintézet megépítésével egyidejűleg a nem állami tanszemélyzet bekapcsolása az Otba.-ba. Ezt az intézkedést már februárban előre jeleztem. E mellett folyton gondoltunk arra is, ihogy az egész tisztviselői karon álta­lánosságban segítsünk és csak az európai hely­zet nehézségei és váratlan fordulatai okozták azt, hogy ma sem merek a fizetésrendezés te­kintetében időhöz kötött határozott ígéretet tenni, bár folytonosan szemünk előtt lebeg és legalább is részlegesen egyes kategóriádnál igyekezni fogunk, amint lehet a kérdést meg­oldani. A szociális igazgatás terén is természete­sen sokkal többet szerettünk volna tenni, mint amennyit tehettünk; a néptáplálkozás terén és a fertőző betegségek meggátlása terén tettünk egyes intézkedéseket. így 53 új tüdőbetegondo­zót állítottunk fel 600 ággyal. (Éljenzés.) A kórházépítés terén is történt egy és más, (Él­jenzés.) két és félmillió pengőt tudtunk adni gondozásra, 148.0Ü0 kilogramm ingyen cukrot osztottunk szét, 110 egészségházat létesítettünk és 180 új, az egészségügy kívánalmainak meg­felelő kutat fúrathattunk; 3000 kilakás építésére 20 millió pengős kölcsönt tudtunk adni. Tudom, hogy ezen és másegyéb intézkedé­sek nagyon kevesek és sovány bokrétát jelen­tenek; a jelen körülmények között inkább úgy kell tekinteni őket, mint annak jelét, hogy igyekszünk minden alkalmat felhasználni arra, (Vgy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) hogy valamit tegyünk s hogy állandóan igyek­ezünk gondoskodni a szociális szükségletek ki­elégítéséről. Azt hiszem, nem szükséges, hogy újra és iijra kifejtsem a t. Ház előtt, hogy mi­ért kell a szociális kiadások tekintetében taka­rékosabbnak lennünk — ezt majd a pénzügymi­niszter úr fogja kifejteni. A munkaalkalmak terén a hadsereg szük­ségletei adták a legtöbb lehetőséget. A hadse­regfejlesztés folytán azonban nem fordítha­tunk más feladatokra megfelelő összegeket, vi­szont a hadsereg fejlesztése bizonyos munkaal­kalmak teremtésével segít á szociális nehézsé­géken. (Ügy van! ügy van! jobbfelől.) Ilyenek m útépítések, amelyek mind Kárpátalján, mind egyebütt mindenütt folyamatban vannak, to­vábbá a. már nem csupán gazdasági érdeket szolgáló 600, illetve a Felvidék bekapcsolásá­val majdnem 900 kilométernyi bekötő út kiépí­tése, a már ismeretes négy nagyobb és körül­belül 30 kisebb híd építésének megindulása, anrT természetesen Kárpátalján, gazdasági és hadászati előnyt jelent egyformán, azután a vá­mok mérséklése, a gépkocsik árának szabályo­teherautó alvázak behozatalának meg­könnyítése. A személygépkocsik használata csak­nem 50 százalékkal emelkedett a vámmérséklés következtében. Különös^ gondot fordítunk dunai, valamint tengeri hajózásunk fejlesztésére. Megemlítem, hogy a magyar tengeri hajók száma már nyolcra emelkedett és most is épül a budai gyárakban két tengerjáró hajó. Ezt a munkát lehető nagy intenzitással kívánjuk folytatni. A mai körülmények között és a mai gaz­dasági lehetőségek szempontjából fontos nyers­anyagaink felkutatása. Annakidején meg is mondottam, hogy nyersanyagaink felkutatá­sára nagy gondot fogunk fordítani. Méltóztat­nak tudni, hogy ez a kérdés már szakszerűségi sziempontból is közel fékezik ismeretkörömhöz. Ez megtörtént és igen komoly eredményekre ülése 1939 december 5-én, kedden, vezetett az olajkutatás, de a.z érckutatás fej­lesztése terén is. A vízszabáiyozás és öntözési munkálatok terén, röviüüei Jvárpatalja visszavétele után üozzafogtunk a legnagyobö vöigyzarogat, a ta­racKö'zi völgyzárogat épitéséneü: előkészítésé­hez. A földmunkáK megkezdődtek az idén ösz­szel és folytatódtak. A Kőfejtés és a gátak meg­építése pedig tavasszal indul meg. A még elődöm miniszterelnöksége alatt visszatért Felvidék és a magam miniszterel­nöksége idején visszaszerzett Kárpátalja köz­igazgatási es gazdasági herendezese igen erő­sen igenybevette a kormányzatot. Tudom, hogy sokan többet kívántak, sokan többet reméltek ettől a rendezéstől. Azt hiszem azonban, ha egyszer majd a történelem szemüvegén keresz­tül nézzük azt, ami történt és azt, hogy mi­lyen körülmények között történt, kevesobé le­szünk türelmetlenek, s kevesebb türelmetlen­seggel fogjuk megítélni, {ügy van! ügy van! a jobboldalon és a középen.) En nem állítom sem azt, hogy egy kormány munkája, bármi­lyen jó legyen is szándéka, száz százalékos lenne a dolgok keresztülvitelében, sem azt, hogy a közigazgatás munkája százszázalékos, látom annak is a hibáit, de emberi szemmel, józan és méltányos szemmel nézve ázt hiszem, elég szépen munkálkodtunk. A Felvidék legnagyobb városának, Kassá­nak felvirágoztatására irányuló terveinkből meg tudtuk valósítani a kereskedelmi aka­démia és a Horthy Miklós-repülőakadémia lé­tesítését, (Éljenzés.) a kassai felsőipariskola átszervezését ipari szakiskolává, azaz középis­kolává. Ez kezdete annak a fejlődésnek, azok­nak a szándékoknak, amelyeket februárban jeleztem. A megkezdésnek ezen az útján to­vább fogunk haladni. Ha egyedül Kassát em­lítem és nem a többi várost is, ennek az az oka, hogy csak példákat említek, mert (nem térhetek ki az ország minden városára, min­den tájára. Tudom, hogy mind közigazgatási, mind gazdasági téren — mint mondottam — talán többet lehetett várni, de közbejött sokminden­féle körülmény, jelesen az európai feszültség, ami sok részletvonatkozásában új intézkedése­ket vagy új megállapításokat is tett szüksé­gessé. A közoktatásügyünk terén annakidején jel­zett reformok közül meg tudtuk valósítani a nyolcosztályos elemi népiskolát nemcsak gon­dolatban, de nagyon sok helyen a valóságban is. Folytatni tudtuk, ha szerény keretek kö­zött is, iskolaépítési akciónkat, ha jól tudom, 192 tanteremmel és 82 tanítói lakással. A Ben­cés-rend lelkes közreműködésével megnyithat­tuk az eredetileg Komáromban tervezett, de a Pannonhalmán jobb elhelyezést nyert olasz középiskolát, amelyet a komáromi tárgyalások emlékére létesítettünk, s amely megfelel az or­szágban lévő német, angol és francia közép­iskoláknak. Végrehajthattuk a középiskolák terén szándékainkat a nemzetiségi középisko­láknál, megnyitva egynéhány ilyen iskolát. Ez szintén csak kezdet a körülményekből és ezek­nek az iskoláknak látogatottságából meglát­juk majd, hogyan kell őket fejleszteni. (Palló Imre: Nem látogatják. — Mozgás a jobbolda­lon és a középen.) Elnök: Csendet kérek! Teleki Pál gróf miniszterelnök: Másrészt a felekezeti elemi iskolákban i§ Yégrehajthát-

Next

/
Thumbnails
Contents