Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-63

722 ^ À£ országgyűlés képviselőházának 63 Ilyen intézkedés volt a budapesti Otba.gyógyintézet megépítésével egyidejűleg a nem állami tanszemélyzet bekapcsolása az Otba.-ba. Ezt az intézkedést már februárban előre jeleztem. E mellett folyton gondoltunk arra is, ihogy az egész tisztviselői karon általánosságban segítsünk és csak az európai helyzet nehézségei és váratlan fordulatai okozták azt, hogy ma sem merek a fizetésrendezés tekintetében időhöz kötött határozott ígéretet tenni, bár folytonosan szemünk előtt lebeg és legalább is részlegesen egyes kategóriádnál igyekezni fogunk, amint lehet a kérdést megoldani. A szociális igazgatás terén is természetesen sokkal többet szerettünk volna tenni, mint amennyit tehettünk; a néptáplálkozás terén és a fertőző betegségek meggátlása terén tettünk egyes intézkedéseket. így 53 új tüdőbetegondozót állítottunk fel 600 ággyal. (Éljenzés.) A kórházépítés terén is történt egy és más, (Éljenzés.) két és félmillió pengőt tudtunk adni gondozásra, 148.0Ü0 kilogramm ingyen cukrot osztottunk szét, 110 egészségházat létesítettünk és 180 új, az egészségügy kívánalmainak megfelelő kutat fúrathattunk; 3000 kilakás építésére 20 millió pengős kölcsönt tudtunk adni. Tudom, hogy ezen és másegyéb intézkedések nagyon kevesek és sovány bokrétát jelentenek; a jelen körülmények között inkább úgy kell tekinteni őket, mint annak jelét, hogy igyekszünk minden alkalmat felhasználni arra, (Vgy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) hogy valamit tegyünk s hogy állandóan igyekezünk gondoskodni a szociális szükségletek kielégítéséről. Azt hiszem, nem szükséges, hogy újra és iijra kifejtsem a t. Ház előtt, hogy miért kell a szociális kiadások tekintetében takarékosabbnak lennünk — ezt majd a pénzügyminiszter úr fogja kifejteni. A munkaalkalmak terén a hadsereg szükségletei adták a legtöbb lehetőséget. A hadseregfejlesztés folytán azonban nem fordíthatunk más feladatokra megfelelő összegeket, viszont a hadsereg fejlesztése bizonyos munkaalkalmak teremtésével segít á szociális nehézségéken. (Ügy van! ügy van! jobbfelől.) Ilyenek m útépítések, amelyek mind Kárpátalján, mind egyebütt mindenütt folyamatban vannak, továbbá a. már nem csupán gazdasági érdeket szolgáló 600, illetve a Felvidék bekapcsolásával majdnem 900 kilométernyi bekötő út kiépítése, a már ismeretes négy nagyobb és körülbelül 30 kisebb híd építésének megindulása, anrT természetesen Kárpátalján, gazdasági és hadászati előnyt jelent egyformán, azután a vámok mérséklése, a gépkocsik árának szabályoteherautó alvázak behozatalának megkönnyítése. A személygépkocsik használata csaknem 50 százalékkal emelkedett a vámmérséklés következtében. Különös^ gondot fordítunk dunai, valamint tengeri hajózásunk fejlesztésére. Megemlítem, hogy a magyar tengeri hajók száma már nyolcra emelkedett és most is épül a budai gyárakban két tengerjáró hajó. Ezt a munkát lehető nagy intenzitással kívánjuk folytatni. A mai körülmények között és a mai gazdasági lehetőségek szempontjából fontos nyersanyagaink felkutatása. Annakidején meg is mondottam, hogy nyersanyagaink felkutatására nagy gondot fogunk fordítani. Méltóztatnak tudni, hogy ez a kérdés már szakszerűségi sziempontból is közel fékezik ismeretkörömhöz. Ez megtörtént és igen komoly eredményekre ülése 1939 december 5-én, kedden, vezetett az olajkutatás, de a.z érckutatás fejlesztése terén is. A vízszabáiyozás és öntözési munkálatok terén, röviüüei Jvárpatalja visszavétele után üozzafogtunk a legnagyobö vöigyzarogat, a taracKö'zi völgyzárogat épitéséneü: előkészítéséhez. A földmunkáK megkezdődtek az idén öszszel és folytatódtak. A Kőfejtés és a gátak megépítése pedig tavasszal indul meg. A még elődöm miniszterelnöksége alatt visszatért Felvidék és a magam miniszterelnöksége idején visszaszerzett Kárpátalja közigazgatási es gazdasági herendezese igen erősen igenybevette a kormányzatot. Tudom, hogy sokan többet kívántak, sokan többet reméltek ettől a rendezéstől. Azt hiszem azonban, ha egyszer majd a történelem szemüvegén keresztül nézzük azt, ami történt és azt, hogy milyen körülmények között történt, kevesobé leszünk türelmetlenek, s kevesebb türelmetlenseggel fogjuk megítélni, {ügy van! ügy van! a jobboldalon és a középen.) En nem állítom sem azt, hogy egy kormány munkája, bármilyen jó legyen is szándéka, száz százalékos lenne a dolgok keresztülvitelében, sem azt, hogy a közigazgatás munkája százszázalékos, látom annak is a hibáit, de emberi szemmel, józan és méltányos szemmel nézve ázt hiszem, elég szépen munkálkodtunk. A Felvidék legnagyobb városának, Kassának felvirágoztatására irányuló terveinkből meg tudtuk valósítani a kereskedelmi akadémia és a Horthy Miklós-repülőakadémia létesítését, (Éljenzés.) a kassai felsőipariskola átszervezését ipari szakiskolává, azaz középiskolává. Ez kezdete annak a fejlődésnek, azoknak a szándékoknak, amelyeket februárban jeleztem. A megkezdésnek ezen az útján tovább fogunk haladni. Ha egyedül Kassát említem és nem a többi várost is, ennek az az oka, hogy csak példákat említek, mert (nem térhetek ki az ország minden városára, minden tájára. Tudom, hogy mind közigazgatási, mind gazdasági téren — mint mondottam — talán többet lehetett várni, de közbejött sokmindenféle körülmény, jelesen az európai feszültség, ami sok részletvonatkozásában új intézkedéseket vagy új megállapításokat is tett szükségessé. A közoktatásügyünk terén annakidején jelzett reformok közül meg tudtuk valósítani a nyolcosztályos elemi népiskolát nemcsak gondolatban, de nagyon sok helyen a valóságban is. Folytatni tudtuk, ha szerény keretek között is, iskolaépítési akciónkat, ha jól tudom, 192 tanteremmel és 82 tanítói lakással. A Bencés-rend lelkes közreműködésével megnyithattuk az eredetileg Komáromban tervezett, de a Pannonhalmán jobb elhelyezést nyert olasz középiskolát, amelyet a komáromi tárgyalások emlékére létesítettünk, s amely megfelel az országban lévő német, angol és francia középiskoláknak. Végrehajthattuk a középiskolák terén szándékainkat a nemzetiségi középiskoláknál, megnyitva egynéhány ilyen iskolát. Ez szintén csak kezdet a körülményekből és ezeknek az iskoláknak látogatottságából meglátjuk majd, hogyan kell őket fejleszteni. (Palló Imre: Nem látogatják. — Mozgás a jobboldalon és a középen.) Elnök: Csendet kérek! Teleki Pál gróf miniszterelnök: Másrészt a felekezeti elemi iskolákban i§ Yégrehajthát-