Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.
Ülésnapok - 1939-63
Az országgyűlés képviselőházának 63. ülése 1939 december $-én, kedden. telére. Az adminisztráció ne legyen öncél és ne legyen az a jelszó, hogy miért menjen egyszerűen, mikor komplikáltán is megy, hogy igazolják létjogosultságukat és ezzel dagasszák fel az aktákat, a munkát és komplikálják a kérdések és ügyek elintézését. (Reibel Mihály: Mennyi keserűséget okoz!) Legyen decentralizáció, mert fent összeroskad az adminisztráció >a decentralizáció hiányában, és a legutolsó instanciánál, lent a községi közigazgatásnál is csőd -következik be, ha végre-valahára nem térnek át az okos decentralizáció útjára. (Reibel Mihály: Nincs felelősség!) Harmadik nagy feladata ennek a nemzeti politikának: ragaszkodás a nemzet ezeréves értékeihez és kincseihez s az ezer év óta bevált nemzeti erőkhöz. A képviselőház elnöke mondotta a református napok alkalmával a következőket (olvassa): »Történelmi vihar zúg körülöttünk és ebben csak azok a nemzetek tudnak megállani, amelyek az ősi szellemi és erkölcsi erők talajába kapaszkodnak. Kötelességünk tehát ezeket az erőket nemcsak megtartani, de gyarapítani is.« (Reibel Mihály: Ügy van!) Ezek nagvszerű szavak és i<?az szavak. Az értékek között, a nemzeti értékek között, a nemzeti értékek között a legelső helven szerepel a keresztény gondolat. A keresztény gondolat, nálunk, magyaroknál nemcsak valláserkölcsi tényező, hanem államszervezési tényező is volt. A magyar történelemnek legaktívabb ereje, a magyar léleknek és életnek integráns része és nevelője, a magyar királyság gyökérverése. a magyar államiság keletkezése, a magyar kultúra és szellemi élet elindulása, a magyar függetlenség és önállóság megszilárdítása és megőrzése, mind-mind a keresztény gondolat mélyéből sarjadt ki, emelkedett ki és fejlődött ezeréves magyar történelemmé. (Reibel Mihály: Jó volna, ha ezt sokan megjegyeznék!) Hoq-y ebből a nénből nemzet lett. a nemzetből állam lett, az államból birodalom lett, azt a keresztény gondolat ere'ének köszönhetjük (Igaz! Ügy van! half elől.) és minthogy filozófiai igazság az. hogy csak azok az erők, | amelyek valamit létrehoztak, tudják azt fenn- | tartani, nem tudom elképzelni a masryar nemzet fennmaradását a keresztény p-ondolat ereié, segítsége és támogatása nélkül. (Üav van! Ügy van! — Taps a joboldalon, a baloldalon és a közében.) Nem értettem, pedig fi évelem m el hallgattam végi er Marton isren t. képviselőtársam beszédét, hogyan képzeli ő azt az úarvn evezett nemzeti nevelést a keresztény gondolat pedagógiai erőin°k és segítségének kikapcsolásával. (Reibel Mihály: Fából vaskarika! — F"lHáHások a können: Tévvdés! Nem nkarja ki~ kapcsolni!) A képviselő úr azt mondotta, hoT »nern felekezeti«. (Zaj. — Elnök csena°t) Ez mindenesetre felekezetuélküli. tehát jeilesrtelen. tehát hibrid, tehát h a+ástál an p« értéktelen próbálkozás volna. (Felkiáltások jobbfelől és a közéven: Nem, ezt mondotta!) Én végi erhall gattam, igenis ezt mondotta- méltóztassék megnézni a Naplót! (Sigray István: Félremagyarázza!) Nem. ez szóról szóra í°ry volt, én még közbe is szóltam, (vitéz Hertelendy Miklós: Félreértés! — Űpy van! Ügy van! jobbfelől.) Elnök: Csendet kérek! vitéz Makray Lajos: Ennek a nemzetnek második értéke az ezeréves masryar alkotmány, amelyet a magvar jogalkotó géniusz tökéletesen és azt mondhatnám, páratlan szépséggel teremtett meg. Ez a magyar alkotmány nem törvényeknek és jogszabályoknak vagy rendeleteknek a gyűjteménye, aminthogy az élet sem a biológiai és a többi tudomány törvényeinek gyűjteménye, hanem a szervezetnek ezek szerint a törvények szerint való funkciója. Éppen így a magyar alkotmány is a rend-zerbe fedett ezeréves magyar élet, a magyar erő a magyar szilárdjáé és a magyar Ibizton^ág. (Ügy van!) Ai ebből az alkotmányból kiáradó és a nemzet életéhe beömlő erőnek köszönhetjük, hogy vaoryunk. hogy a történelem vihara nem sodort el minket. Mi lett vo^na akkor, amikor a török hatalom legelső virulenci íjában támadt Európára. Nagy Laios ideiében, ba itt nem egy centrálisán, erősen, közioori^fr, alkotmányosan meor^ervezett országot talált vo^na. hanem egy dekadens bizánci éllamkéD] et et va év pedîg a nyugati nr'ntára hűbéres fejedelemségek által dekomponált orszá^t? Éi mi lett volna a beolvasztás, a centralizáció idejében, ha, a magyarságot az alkotmányához való rendíthetetlen rasas^kedás kővé és csonttá nem keményítette volna? TTa mi f^^g-tV-iül akarunk élni, ezt csak addig tudjuk elérni, amíg körömszakadtáig rasra^/kódunk a mi alkotni ánvun fcb a ^ kifeie^e.tt saiátos nemzeti életformánkhoz! (Ügy van! Ügy van! — Taps a johho 7 dnlon, a középen és a ha 1 oldalon. — Maróthv Károly- A?, alkotmányhoz és a törvényekhez! — Elnök nsfnaet.) Az alkotmányban benne vannak a törvények. (Moggás. — vit'z Hertelendy Miklós: Annak alapján hozzák!) Elnök: Csendet kérek! vitéz Makray Lajos: Alkotmányunk integráns rész© a parlamentarizmus. A masrvar parlamentarizmus nem a francia forradalom eszméiből született meg, hiszen akkor már nyolcszáz éve alkotmányos élete volt ennek a nemzetnek. A magyar parlamentarizmus alapjai tehát a lényege, a kormányzói hatalom fölött gyakorolt ellenőrzés és a nemzeti áldozatokkal való sáflrkodáfl fölötti ellenőrzés gondolata már benne van az Aranv Bullában és benne van III. Endre Tanácstörvényében. A^ narlamentarizmus mai formája esetleg megváltozhat, a magyar alkotmány nem egy pe~trifikált, forma, a magyar alkotmány eleven élet. Alkalmazkodik, fejlődik, idomul az új idők szükségleteihez és igényeihez. E^enb^n a parlamentarizmus) annyira nem fejlődhet el és annyira nem változhat meg, hogy ez a két lényeges kelléke ne lee*yen meg és ne l Q gyen meg a nemzet képviseletének joga az államvezetés munkáiába és legmagasabb feladataiba való beleszólásra. Még egy nagy tévedéssel kell szembeszállnom. Nem minden numerikus többséggel hozott határozat egvűttal alkotmányos. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.^ Az alkotmánynak megvannak az etikai, történem! és megvannak a természetjogi alapelvei. Ezekkel szemben még akkora numerikus többséggel hozott határozat sem alkotmányos, hanem alkotmányellenes. Ha tehát valamelyik parlament például szótöbbséggel meg akarná szüntetni a magántulajdont és sikerülne is erre többséget teremtenie, azért ez a törvénv és ez a határozat fem mi képben sem volna alkotmányos. (Reihel Mihály: Trianoni héke! — Rassay Károlv: Csak formailag szabályos!) Formailag szabályos, azonban a lényegét tekintve, nem alkotmáuvos. Vaa-y: ha meg akarná változtatni a család keresztény struktúráját, vagy be akarna vezetni itt esrv diktatúrát, ami végeredményben formailag* lehetséges, az alkotmány lényegét és alapelveit te-
