Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.
Ülésnapok - 1939-62
Az országgyűlés képviselőházának 62. a jó kvártély nem haza még, valamint a haszonért tanyázó sem hazafi ám. Ez különösen vonatkozik a haszonért tanyázókra, a zsidókra. És így jutottam el a zsidókérdéshez. (Molljuh! Halljuk!) A zsidókérdésről is kell néhány megjegyzést tennem. A törvény megszületett, de ez a kérdés még ma is fájó kérdése a magyar életnek. Annakidején sürgettük ennek a kérdésnek megoldását és el kell ismerniök, hogy bizony, ennek a sokat csepült szélsőjobboldalnak része volt abban, hogy megszületett a zsidótörvény. De ennek eredményét nem látjnk. Hol van a végrehajtás, hol késik az éji homályban! A zsidótörvény és a végrehajtási utasítás tele van kibúvóval. A vállalatok élére bekerülnek a gróf urak — minden tiszteletem az, övék (Derültség — és a méltóságos urak, — ugyancsak — de akik ott bent munkálkodnak, azok a mérnökök, azok a tisztviselők nem tudnak előre törni. Tessék a szakemebereket előbbre vinni cs ne díszgójokat és a strómanokat bevinni az egyes vállalatokba. (Ügy van! Ügy van!) T. Ház! Egy levelet kívánok felolvasni; jellemezni kívánom ezzel, mi történik a zsidótörvény végrehajtása terén (olvassa): »A Kunszentmártoni Híradó című hetilap az 1918. év óta 21 éven keresztül a zsidó Wolf Dezső tulajdonában jelent meg. Ennek a lapnak az 1938 július 16-án életbeléptetett sajtótörvényig is a zsidó Wolf Dezső volt a kiadója. Tényleg ma is ő a kiadója és csak színlegesen figurái a lapra nyomtatva kiadóként dr. Barna Domokos gyakorló ügyvéd. Wolf Dezső egyébként mostanában is kijelentette, hogy ez a lap ma is az. ő lapja, csak a zsidótörvény miatt van más -kiadóként megjelölve rajta. Nyilvánvaló tehát, hogy ez az átírás a sajtótörvény kijátszását jelenti.« Sajnálom, hogy nincs itt a sajtófőnök úr. (Tovább olvassa): »Ezzel szemben az a helyzeit, hogy a kiadásomban és Bari Gombár Tivadar dr., m. kir. kormányfőtanácsos főszerkesztésében több, mint tíz éven keresztül hetenkint 1200 példányban megjelent és közszeretetben álló színtiszta kereszténv Kőrös—Tiszavidék című lap engedélyét a sajtóosztály bizonyára helytelen információk alapján, 1938. évi december 9-én megvonta.« (Baky László: Nyilas volt biztosan!) »Közel egy éve, hogy a több mint 40.000 lelket számláló színmagyar környék lap nélkül van és a keresztény társadalom nemcsak hirdetéseivel, de a legtöbb esetben nyomtatvány megrendeléseivel is kénysz-prítve van támogatni a nagy környéket lapjával egyedül uraló zsidó vállalatot.« Tovább ezt írja (olvassa): »Kúnszentmártonban a sajtótörvény kijátszásával ma a második zsidótörvény idejében megjelenik a Kunszentmártoni Híradó, a keresztény nyomdavállalat pedig éppen a zsidótörvény kijátszása miatt jutott abba a helyzetbe, hogy a horribilis összeggel létesített üzem exisztenciája veszélyeztetve van. A munkahiány miatt elbocsátott keresztény alkalmazottaink kenyér nélkül vannak, mert a betiltott lap 90%-ban biztosította nyomdám fenntartását.« _ Nem is fűzök hozzá megjegyzést, ez jellemzi a zsidótörvény végrehajtását. De ott van például az ószeresek ügye. Elrendelték ott valami 24 zsidó ószeresnek, hogy a ; dják át iparukat a keresztényeknek. Igen ám, jön november elseje és akkor hozzák a zsidók a^ megfelelő írásokat: én fő ellenforradalmi vezér voltam: én hadigondozott vagyok; a másik: hogy ő hadiözvegy; a harmadik: nem tuülése 1939 december k-én, hétfőn. 641 dorn, micsoda. Megtörtént Mélykúton s én jelentettem is az alispán úrnak, hogy az egyik mélykúti tisztviselő kiállított az egyik zsidónak egy írást, amely szerint 15 év© mélykúti lakos, holott 15 éve Pestszenterzsébeten lakik. Még azt is kiállította róla, hogy földmíves. Ezzel menteni iparkodik őnagysága — mert nőről van szó — az ő földjét, nehogy ott a szegények kapják meg. Ha van törvény, t. Ház, akkor legyen, aki végrehajtsa s a magyarság a történelmi múltban is, még a Habsburgok idejében is, I. Ferdinánd korában, ha látta, hogy van törvény és van, aki végrehajtja, akkor megnyugodott. Ma sem elég a törvény, hanem azt keményen hajtsák is végre és ne tűrjenek semmiféle pártpolitikai álláspontot. (Helyeslés a balközépen.) A zsidókérdésről sokat ismételték már, hogy ez nem zsidókérdés, hanem magyar kérdés. T. Ház! Végül felelnem kell Rassay Károly igen t. képviselőtársamnak is, (Halljuk! Halljuk! a balközépen.) s a leghatározottabban vissza kell utasítanom a képviselő úr ama megjegyzését, hogy a mi nemzeti szocialistáink átvettek jelszavakat a külföldi mozgalom Sturm und Drang periódusából, amikor ezekkel a jelszavakkal a tömegek erejével a hatalomért küzdöttek. Bizonyos idegen eszmékkel vádolt bennünket a képviselő úr. Ha nem ismeri a mi pártunk célkitűzéseit, akkor ne általánosítson. Mert csak nem nevezhetjük idegen eszmének azt, amikor azt akarjuk, hogy egy becsületes, radikális és sürgős földreformmal az jus&an földhöz, aki azt míveli, hogy kisexiszteneiák szülessenek, hogy egy magyar határőrvidék alakuljon ki; csak nem nevezhetjük idegen eszmének azt, amikor a magyar szellem uralmát akarjuk az irodalomban, a színészetben, a moziban és mindenütt; csak nem nevezhető idegen szellemnek az, amikor a magyar nyelvért harcolunk, amikor a magyar erkölcsökért és nem a Rebeka-féle erkölcsökért harcolunk, amikor a magyar ipar és kereskedelem önállóságáért harcolunk. Mert aki itt gyarmatosítani akar, aki vámunióról álmodozik, az hazaáruló! (Ügy van! Ügy van! — Taps a balközépen. — Reibel Mihály: Ebben igaza van! — Mester Miklós: Éljen, jól van, derék dolog!) Vegye tudomásul igen t, képviselőtársam, hogy mi azt akarjuk, hogy a magyarság a maga ezeréves földjén független, magyar és szocialista szellemben ' uralkodjék. Mert hirdetjük, hogy Európa békéje csak akkor lehet teljes, ha a Kárpátok medencéjében ismét biztosítják a régi rendet, hogy Európa lovagias és legvitézebb nemzete, amely'ben még benne élnek ősei romlatlan jellemvonásai, teljes erejével teljesíthesse küldetését. Mi egy új és magyarabb Magyarországért hareolunk, ahol érvényesülnek a szociális követelések, ahol a munka elnyeri emberi jutalmát, (Mester Miklós: Helyes!) ahol ismét »fényben úszik az úrinép, bőségben a szolga s az utolsó parasztnak is öröm lesz a dolga« —, mert ebben az országban nem ennyi millió embernek kell tengődnie és nyomorognia^ hanem 20 milliónak kellene boldogan élnie. (Éljenzés a jobboldalon.) ..\-*i- L-'-'jt /TÏ Rassay igen t. kepviselotestverem, {De- t rültség.) illetve képviselőtársam nem vádolhat bennünket idegen eszmével, mert minket Közóii-Pest megyében, Bácskában es Zalában a józan színmagyar lakosság választótom egei Választottak meg. Nem jelszavas politika kepviselésére választottak meg bennünket, nem a
