Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-62

Az országgyűlés képviselőházának 62. dőket, amelyeket a centraliszdkus kormányzás folytán a minisztérium felszívó! t magába és így a tisztviselők nem jutnak hozzá, hogy a városrendezési törvény végrehajtását szorgal­mazzák. Ezen az áldatlan állapoton feltétlenül segíteni kell. A segítés kétféle lehet. Az egyik az, hogy a túlterhelt szervet mentesíteni kell minden egyéb munkájától és hozzáértő tisztviselőkkel ki kell egészíteni. Ez az egyik módja a segítés­nek, a másik módja pedig az, hogy teljesen ön­álló, független szervet kell létesíteni a város­rendezési törvény végrehajtására. Ez a szerv a közmunkatanács mintájára létesítendő, úgy-* nevezett országrendezési tanács lehetne, ame­lyet a szakkörök már régebben szorgalmaznak. Ez az utóbbi megoldás, tehát a tanács felállí­tása volna a legcélravezetőbb, mert a törvény tulajdonképpen nem jelöl ki egy olyan fórumot sem, amely hivatva volna azt végrehajtani, ha­nem az egyes minisztériumok hatáskörébe utalja a törvény végrehajtását, aminek követ­kezménye az, _ hogy mindegyik minisztérium a másiktól várja a kezdeményező lépést és így semmi sem történik a végrehajtás érdekében. Abban az esetben pedig, ha ez a tanács fel volna állítva, egy helyen történnék a végrehajtás minden részletének letárgyalása és ez a törvény végrehajtását rendkívül meggyorsítaná^. Egy ilyen szerv felállítása természetesen nem megy máról holnapra, hanem addig is. amíg ez megvalósulhat, vannak olyan felada­tok, amelyeknek elvégzése, illetőleg előkészí­tése megtörténhetik, vagy ha az elvégzés nem is, de az elvégzéshez szükséges előkészületeket kellene megtenni. Addig, amíg ez a tanács fel­állítható, az iparügyi minisztérium a kereske­delemügyi minisztériummal karöltve állapítsa meg a községek és városok főforgalmi útháló­zatát és készíttesse el azok részletes terveit. A modern gépjárműforgalomnak nem sza­bad egy város vagy község minden utcáját el­árasztania, hanem csak néhány főútvonalra szabad kiterjednie. Például Budapestnek 2200 utcájából csak 130-nak van főforgalmi útvo­nal szempontjából jelentősége. Ugyanezt lát­nánk a vidéki városoknál, községeknél is, ahol -a legtöbb esetben egy-két ilyen főforgalmi út volna, amelyek természetesen lényegesen kü­lönböznek az egyéb útvonalaktól. Ezeknek ki­fogástalan nyomvonalát azonban haladéktala­nul ki kell tűzni, meg kell állapítani és el kell készíteni ezeknek szabályozási terveit, azért, hogy a fejlődés során ezek sorozatosan kiala­kulhassanak és ne létesüljenek olyan parcel­lázások, olyan építkezések, amelyeket később áldozatul kellene odadobni a főforgalmi^ útvo­nalhálózat kijelölésénél. A főforgalmi útháló­zat kijelölésén kívül az úgynevezett szalag­fejlődés meggátlására is intézkedéseket kell tenni. Ez a világszerte ismert kérdés abban áll, hogy a főforgalmi úthálózat mellett lévő telkeket parcellázzák, beépítik. Ezzel az ország­utak mindkét oldalán hosszú lakó-utcák kelet­keznek és a távolsági forgalom hivatott útvo­nalak teljesítőképességét erősen, sőt sok eset­hen teljesen megbénítják. Elvül kell kimon­dani azt, hogy az országutak két oldala a je­lenlegi mértéken túl be nem építhető. Az, aki parcellázni vagy építeni akar, az építkezéshez szükséges útvonalakat a saját telkéből hasítsa ki és annak burkolatát a saját költségén vé­gezze el, ne pediglen ezeknek a közpénzekből épített és a távolsági forgalomra épített utak­nak a forgalmát akadályozza. Eyen rendeleteket külföldön már számos országban kiadtak, így Németországban, Ang­ése 1939 december 4.-én, hétfőn. 633 líában, nem is szólva az Egyesült Államokról, ahol először ismerték fel ennek jelentőségét, Mindenütt adtak ki ilyen rendeleteket s ná­lunk ez igen sürgős volna, ilogy egy példát mondjak, a budapest—bécsi országút mentén fekvő Dorog községben ma sorozatosan építik az országút két oldalán a házakat és most már kilométerekre akadályozzák az út forgal­mát. Hogy nemcsak a városokban, hanem ki­sebb községekben is szükséges a főforgalmi útvonalak kijelölése, erre példa a budapest— püspökladányi országútnak Szajol községen átvezető szakasza. Az országút egyenes vonal­vezetésével a modern követelményeknek meg­felel. Szajol községben azonban két olyan S-kanyarja van, amely tarthatatlan és a for­galmat erősen akadályozza. Természetesen a főforgalmi úthálózat ki­jelölésénél elvül kell leszögezni azt, hogy a főforgalmi utak, országutak lehetőleg a köz­ségeken kívül haladjanak és a községek csak bekötő utakkal kapcsolódjanak be ezekbe a főforgalmi utakba. Éppen ezért nagyon fon­tos, hogy az illetékes minisztériumok ezeknek a főforgalmi utaknak, énnek a főforgalmi út­hálózatnak nyomvonalait már most kitűzzék, terveit minél előbb elkészítsék és törvény­szabta jogukkal gondoskodjanak ezeknek a szabadontartásától. Vidéki városainknál többnyire főforgalmi úthálózat kijelölése szükséges, de ez aránylag igen csekély munkával jár, egyelőre semmi mást nem kell megállapítani, mint az illető község vagy város rendezési tervét kell elké­szíteni és azután kell szabályzatilag biztosí­tani azt, hogy ez a rendezési terv az idők fo­lyamán végre legyen hajtva. Minden év, amellyel halasztjuk ennek az aránylag csekély összeget igénylő munkának az elvégzését, nagy károkat okoz és mind nehezebbé és költsége­sebbé teszi országunk jó közlekedésének kiala­kítását. A főutak vonalának kijelölésén kívül el kell készíteni minden község és minden város szabályozási tervét is. Természetesen > addig, amíg az erre vonatkozó rendeletek kiadásra kerülnek, csak az előmunkálatokat lehet meg­tenni ezekhez, fel kell tehát hívni a városokat, a községeket, hogy a városmérések végrehaj­tásához és a rendezési tervek elkészítéséhez a szükséges előkészületeket tegyék meg Az egészségtelen telepítéseknek mindenütt elejét kell venni. Elsősorban ebből a szem­pontból, de niás közérdekű szempontból^ is min­den községnek, minden városnak telepítési po­litikát kell életrehívnia. Ennek előfeltétele a város-,i illetve községfejlesztési pirogramm megállapítása. Ebben a tekintetben a városok­nak és a községeknek az irár yelvekot minél előbb le kell szegezni ós meg kell állapítani. Fontos ez különösen most, amikor a földbirtok­reformjavaslat, a kishaszonbérletckről cs^ ház­helyekről szóló javaslat tárgyalása itt már be­fejeződött, rövidesen törvénnyé válik és remél­hetőleg tavasszal a házhelyek már kiosztásra kerülnek. Különösen fontos, hogy mindezek a házlhelyek az illető község telepítési politiká­jának és községfejlesztési programmjának megfelelően kerüljenek kiosztásra. A szabályozási terveket nagy előrelátással kell elkészíteni. Legalább 50—100 évre kell mindent előre látni, hogy a forgalmi követel­ményeknek akkor is megfeleijen az, arait most létesítünk. Minthogy a városok sokkal lassab-

Next

/
Thumbnails
Contents