Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-61

Az országgyűlés képviselőházának 6Í, ülése 1939 december 1-én, pénteken. 617 fogva hamarább lesznek fogékonyak a magyar nyelv iránt A Zöldkereszt intézményről is nagyon sok szó esett itt. Tudjuk, hogy milyen nagyok annak áldásai a terhes és szoptatós anyákra, a kisgyermekekre, főleg a cukor- és tejakcióval kapcsolatban. Ezt az intézményt is nagymértékben fejlesztendőnek találnám olyanféleképpen, hogy községi védőnők és körorvosok részvételével lehetőleg minden községben felállíttassanak, amennyiben ezt a szociális alap lehetővé teszi. Mint bodrogközi képviselőnek még egy nagy problémánkról kell beszélnem: a jó ivóvíz kérdéséről. A Bodrogközön tudvalevően a vízszabályozás és lecsapolás után holt medrei maradtak meg a Bodrog folyónak, amelynek kjgdzÖlgése és mocsaras levegője óriási maláriaveszélyt rejt magában; minden esztendőben előfordul ott járványosán a malária, sőt a folyó évben a tífusz is. Sajnos, a kutak fúrását is hozzá kellett szabni a költségvetés tételeihez és így nem sikerült elérnem azt, hogy minden kérésem honoráltassék. A 'legnagyobb köszönettel és elismeréssel tartozom itt az Országos Közegészségügyi Intézet vezetőinek, akik szerény kérésemre éppen az itt vázolt maláriaveszedelemre - tekintettel nemcsak megígérték, de meg is kezdették olyan kutak fúrását az egyes községekben, amely kutakról az idei költségvetésben nem lehetett volna szó. Sajnos, a kútfúrók a mozgósítás következtében katonai szolgálatra hivattak be és miután ezek a szakemberek nem pótolhatók más szakmabeli emberekkel, abbamaradt ezeknek a kutaknak a flírása. Én azzal a nagy kéréssel fordulok az igen t. honvédelmi miniszter úrhoz, hogy amennyiben arra hadiérdekből mód és lehetőség kínálkozik, kegyeskedjék elrendelni, hogy ezek a kútfúrók munkálataik folytatására szabadságoltassanak, mert a mostani enyhe időjárás folyamán még meg lehetne csinálni a kutakat és be is lehetne fejezni ezeket a munkálatokat. Igen t. Ház! Égető probléma a Zemplén vármegye sátoraljaújhelyi közkórházának fejlesztésével és berendezési költségeivel kapcsolatban a költségek fedezése. Méltóztassék megbocsátani ha ilyen részletproblémával jövök a Ház elé, de a sátoraljaújhelyi közkórházat illetőleg egy fontos nemzetiségpolitikai kérdés is szerepet játszik. Az ide visszacsatolt községekkel ugyanis egyetlen kórház sem jött vissza és már az 1938. évi területi megnagyobbodás előtt is nagy hiány volt ágyakban s a betegek elhelyezhetősége mérhetetlen nehézségekbe ütközött. A Felvidéknek az anyaországhoz való visszatérésével 52 községet kapott vissza Zemplén vármegye — ismétlem — kórbA% nélkül. A beteglétszám tehát lényegesen megnövekedett és a kórházat annyira igénybe vették, hogy súlyos betegek vagy egyáltaláu nem vehetők fel, vagy ketten-hárman feküsznek a folyosón egy ágyban, aminek a hátrányait fejteffetnem — azt hiszem — felesleges. 1938 januárjában és februárjában a felvett betegek száma 700 volt, míg a folyó év ugyanezen két hónapjában 900 beteg vétetett fel. A visszacsatolás ezek szerint 30 százalék beteglétszám-emelkedést jelent. A felvételre jelentkező beteglétszám is állandóan emelkedő tendenciát mutat, mintegy 60—70%-os emelkedést. Szükséges tehát à férőhelyeknek és az ágyszámnak legalább 60%-kal való felemelése. KÉPVISELŐHÁZI NAPLŐ III. Felhívom erre a belügyminiszter úr figyelmét ; és nagyon kérem, szíveskedjék a vármegye alispánjának ez ügyben hozzáintézett előterjesztését a költségvetésben honorálni a rendelkezésére álló lehetőségekhez képest. Szükségesnek látnám még a járási mérnökségek felállítását. Ezeknek a szerepe az lenne, hogy a falu fejlesztése, a középületek és lakóházak építése szakszerűségi, egészségügyi és szépítészeti szempontból szakemberek irányításával történjék. Ismét visszatérek ennek a kérdésnek fontosságára a bodrogközi községeket illetőleg, ahol nagy szerep juthatna ezeknek a járási mérnököknek, mert sokszor egészen a községek közelében, nagyon gyakran a községek belterületén is találhatók mocsarak és lápok, amelyeknek végtelen veszélyességét vázolni az előbb már bátor voltam. Igen t. Képviselőház! Néhány szót kívánok még szólni itt a tisztviselőkérdésről. A legnagyobb örömmel hallottam a t. belügyminiszter úrnak azt a kijelentését, amely szerint a magyar közigazgatást személyi szempontból jónak, szívósnak és helytállónak tartja. Azt is megállapíthatónak vélem úgy a magam, mint t. képviselőtársaim nevében is, hogy országunk tisztviselői és hivatalnoki kara^ a hivatásának magaslatán áll s hogy a mi képzett, lelkes és felelősségérzettől áthatott tisztviselőtársainkat a legnagyobb elismerés illeti meg. Különösen áll ez a felszabadult vidékekre, ahol ezek a tisztviselők óriási munkát végeznek. _ igazán nem lappália, ha azt mondom, hogy éjjelt nappallá téve, a »Magyar a magyarért« mozgatni ba való bekancsolódással, a felszabadult községek nemcsak adminisztrációs ügyeinek elintézésével, hanem lelkiekben való megnyerésével és magunkhoz ölelésével is. Elhangzott egyik-másik helyről kritika is ezekkel a tisztviselőkkel szemben. Azt hiszem, naffyon esrvszeru itt a megoldás. Ahol indokolatlan kritikák Vannak, azok hallgassanak el a köz ércekében, ahol ioa-os kritikák vannak, azok 'plőztessenek mes- becsületes h^^tá^ssal, megfeszített munkával és főleg szociális irányban való tevékenységire! a mi r tisztviselői-nk résziről, különösön azok róa-zóről, akik a felszabadult területeken működnek. Méltóztassanak meerengedni. hogy röviden mée" eey kérdést érintsek, lekapcsolódva az Tmrérlv Béla igen t. képviselőtársam tegnapi beszédében mondottakba, a bürokráciával a minisztériumokban található visszásságokkal kapcsolatban. Űj képviselő vagyok, nem szeretők bírálni, annál kevésbbé. mert tudom, hogy a kritikának naeryon helvtállónnk és nasrvon alaposnak kell lennie, nehogy demagógiává fajuljon. Ezért én nem kritika alakjában, ha^em kérés alakiában fordulok közhivatalnokainkhoz' úgy a vidéken, mint a fővárosi közhivatalokban működő fiatal tisztviselőkhöz és hivatalnokokhoz, köztük a fiatal hölgyekhez is, akik ezekben a közintézményekben alkalmazva vannak. Ak fiatalok és talán nem ismerik az életet "unyira mint mi. n°m ismerik ennek ezerén j<-áiú nehézségeit. Arra kérem őket, hoary különösen azokban a hivatalokban, aboi a mai nehéz viszonyok következtében elkerülhetetlen a sortállás, elkerülhetetlen a tolongás és ahol államnál cársági üeveink és más olyan ügyek, amelyeket a mai élet előír, kálváriás keresztet jelentenek az üeryeit intéző jogkereső közönség részére, bánjanak szeretettel, bánjanak tüzelőmmel, bánjanak jóakarattal, fo ara diák őket barátsággal, adják meg a felvilágosítást, ne83