Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-61

'Az országgyűlés képviselőMzának 61. mint olyant, amely elkülönülést jelent, szeret­ném kiküszöbölni, (Helyeslés \ a balközépen.) mégpedig azért, mert annakidején ezt a szót... Elnök: Méltóztassák befejezni beszédét. Korláth Endre: ... Beszkid kormányzó szo­rította torkunkra. Elnök: Méltóztassék befejezni. (Kassa y Ká­roly: Befejezi a mondatot!) A beszédidő lejárt. Nincs joga a képviselő úrnak beszélni. Korláth Endre: A mondatot fejezem csak be. (Rassay Károly: A mondatát csak befejez­heti?) Elnök: Szólásra következik? Mocsáry Ödön jegyző: vitéz báró Rosztuer István! vitéz báró Roszner István: T. Ház! Midőn a felhatalmazási vita keretében szót kértem és felszólalok, a politikai élet nagy kérdésko.mp : lexusából agrárius létemre ki akarom ragadni azt a törvényjavaslatot, amelyet a törvényho­víás képviselőháza nemrégiben tárgyalt le és amelynek a címe az volt: törvényjavaslat a kishaszonbérletek alakításának és házhelyek szerzésének előmozdításáról és más földbirtok­politikai rendelkezésekről. Nem az elmúlt vitát akarnám felújítani, de vissza kívánok térni erre a kérdésre azért, mert ez a képviselőház részéről ugyan már ©1 van intézve, de amint ma látjuk, a felsőház* bizottsági vitája újabb élénkséget hozott ebbe a témába és szükséges­nek látszik, hogy egyes ködös pontokra talán még fényt vessünk és hogy erre a kérdésre ta­lán mégegyszer a képviselőház is reflektál­hasson Bevezetőül le kell szögeznem azt, hogy ne­kem meggyőződésem, hogy erre a törvényja­vaslatra nemhogy szükség volt és hogy úgy mondjam, ez a törvényjavaslat nemhogy idő­szerű volt, hanem bizonyos fokig már el is ké­sett. Éppen ezért amilyen szívesen látom, hogy a felsőház objektíven hozzászól a dologhoz; — hiszen szakértők vannak ott nagy számban és szívesen látja és honorálja ezt a kormányzat is — de ezeknek a hozzászólásoknak mindenkor nemcsak az objektivitás keretén belül kell mo­zogniok, hanem szem előtt kell tartaniok azt a nagy célt is, hogy ezt a törvényt mielőbb meg kell valósítani, mégpedig abban azí értelemben, ahogyan azt a kormányzat gondolja, legfeljebb azzal a különbséggel, hogy én szívesebben ven­ném, ha nem a kontemplált 15 esztendőn belül volna végrehajtandó, hanem tekintve, hogy ma a repülőgép és a rádió korszakában az idő valamivel hamarabb múlik, mint a 'múltban, ennek a törvénynek a végrehajtása is ennek megfelelő ütemben történnék meg. Egyrészt azért, mert a célszerűség így kívánja, másrészt pedig azért, mert á mezőgazdasági termelés folytatólagosságának alapfeltétele az abszolút nyugalom és amíg a mezőgazdaságnak ezt a nyugalmat nem tudjuk megadni, egészen addig a termelés folytatólagosságát nem tudjuk kellőképpen biztosítani. (Az elnöki széket Szinyei Merse Jenő foglalja el.) T. Ház! Fejtegetéseimben az itt már le­tárgyalt törvényjavaslatnak csak két pontjára kívánok szorítkozni. Az egyik az a bizonyos másfélmillió katasztrális hold föld, amely az igénybevétel tárgya, a másik pedig a javaslat 1. §-a, mely a telepítési törvényre való hivat­kozással kimondja, hogy a javaslat célja az egy-egy család eredményes gazdálkodásának ülése 1939 december 1-én, pénteken. 589 alapjául alkalmas önálló kisbirtok létesítése, illetve a meglévő kisbirtokok kiegészítése ré­vén az ország egyetemes érdekeinek leg­inkább megfelelő birtokmegoszlás és a falusi lakosság részérő családi otthon céljaira alkal­mas ingatlan szerzésének előmodzdítása. Ez a két pont, amely az eszközt és célt foglalja ma­gában, képezi a törvényjavaslat lényegét t amelynek elbíráláshoz azonban mindenekelőtt a statisztikai állapotot kell ismernünk, mert csak abból kiindulva alkothatunk magunknak képet arról, hogy a törvényjavaslat kihatásai­ban megfelelhet-e a hozzáfűzött várakozások­nak, A trianoni Magyarországon — tudniillik csak erre vonatkozik a statisztika és a javas­lat többé-kevésbbé is csak ezt a területet öleli fel — az 1935. évi birtokösszeírás szerint a j száz katasztrális holdon aluli kisbirtok terü­lete (szántó, rét és legelő) 7,358.526 katasztrális -hold, a száz katasztrális holdon felüli közep­és nagybirtokból kishaszonbérletben kezelt terület 508.801) katasztrális hold, a száz katasz­trális holdon felüli közbirtokossági és volt úr­béresbirtok mezőgazdasági területe 554.581 katasztrális hold, a száz katasztrális holdon felüli községi, városi és törvényhatósági bir­tokoknak az a mezőgazdasági területe, amely nincs sem kis- sem nagybéiietibe kiadva és a kisbirtokosság kollektív gazdálkodásának er­dekét szolgálja, 180.184 katasztrális hold, az 1935. évi statisztikai felvétel óta részint a tele­pítési törvény által, részint természetes elpor­lódás révén előállott kisbirtokszaporulat me­zőgazdasági területe mintegy 140.000 katasz­trális hold, mindez összesen — mint jelenlegi állapot — 8,742.091 katasztrális iholdat tesz ki. Ehhez hozzájön majd a törvényjavaslat által előirányzott mintegy másfélmillió katasztrá­lis hold mezőgazdasági terület, úgyhogy a. törvény végrehajtása nyomán Magyarorszá­gon a száz holdon aluli kisbirtok, illetőleg a kisbirtokosság által közös vagyon alapján ke­zelt birtok területe 10,242.091 katasztrális hol­dat fog kitenni, vagyis az ország összesen 12,567.912 katasztrális holdat kitevő mezőgaz­dasági területének 81*5%-ái Ebben a kimutatásban talán labilisnak mondható az a tétel, amely a kisbérletekre vonatkozik, mert hiszen az változik; tekintet­tel azonban arra, hogy a törvényjavaslat a tu­lajdonba juttatás céljaira igénybevenni szándé­kozott másfélmillió katasztrális holdon kívül kisbérletek szaporítása céljából -r- a 17., 18., 19. §-ok értelmében — az összes nagy bér letek fe­lülvizsgálását lehetővé teszi, sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy a kisbérletek a jövőben inkább szaporodni, mint apadni fog­nak. Meg kívánom még jegyezni, hogy a száz katasztrális holdon felüli mezőgazdasági bir­tokok területében, a 18'5%-ban foglaltatnak olyan területek is, amelyek birtokpolitikai cé­lokra soha fel nem használhatók, mint például a hajmáskéri kincstári lőtér, repülőterek, gya­korlóterek, állami ménesbirtokok, amelyeknek apaállattenyésztése a köztenyésztés fenntar­tása szempontjából feltétlenül fontos, (Uûî/ van! jobbfelől), a tanintézetek gazdasagai, a magyar államvasutak vasúti töltései, a fo lyamszabályozó és ármentesítő társulatok part­mellékei, stb. De ha ezt az igen tekintélyes te­rületet figyelmenkívül is hagyom, egyedül az a tény, hogy 18'5%-ot, vagy mondjuk üa a

Next

/
Thumbnails
Contents