Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.
Ülésnapok
Az országgyűlés képviselőházának 58. gyűlési képviselő úr mentelmi jogát ebbeu az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 108. számú jelentésének tárgyalása Budinszky László országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. János Áron előadó urat illeti a szó. János Áron előadó: Tisztelt Képviselőház! A Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye tiszti főügyésze 3730/7—1939. szám alatt Budinszky László országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a ráckevei járás főszolgabírájának 1646/1939. számú megkeresése szerint, ellene a 250.000/1929. B. M. számú rendelet 76. §-ába, valamint az 1938:XIX. te. 71. §-ába ütköző, s a 191. §. szerint minősülő országgyűlési képviselőválasztással kapcsolatos kihágás miatt büntető eljárást indított, mivel Tököl községben 1939. évi június hó 5. napján az országgyűlési képviselőválasztás alkalmával A. L. 411. rendszámú gépkocsijával az úttesten leállt és ezáltal körülötte közönség csoportosult. A gépkocsi szélvédő üvegjén piros mezőben nyilaskeresztes lobogó volt kifüggesztve. Végül nevezett képviselőnek, mint gépkocsivezetőnek, ez alkalommal csak egy darab betétlapja volt kitöltve. Miután a megkeresés nem felel meg az 1884. évi december hó 23. napján kelt 56.440. I. M. számú rendeletben megszabott kellékeknek, zaklatás esete forog fenn, a bizottság javasolja a t. Képviselőháznak, hogy a megkeresést utasítsa el és Budinszky László országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Senki.) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a most ismertetett ügyben a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Budinszky László képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 109. számú jelentésének tárgyalása Gruber Lajos országgyűlési képviselő mentelmi ügyében, János Áron előadó urat illeti a szó. János Áron előadó: Tisztelt Képviselőház! Komárom vármegye tiszti főügyésze 16/1939. szám alatt Gruber Lajos országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a tatai járás főszolgabírája 2093. és 2098/1939. számú megkeresése szerint ellene büntető eljárást indított, mivel Alsógalla községben 1939. évi augusztus hó 22. napján a Gegov-féle kocsma helyiségeiben és Bánhida községben augusztus 23. napján a Kubingerféle vendéglőben engedély nélkül politikai tárgyú gyűlést tartott, mely cselekmény a 6000/1922. B. M. számú rendeletbe ütköző kétrendbeli kihágás ismérveit látszik feltüntetni. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között kétséges, mert a csendőri jelentésen kívül semmiféle adat a megkeresést nem támogatja, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Gruber Lajos országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben • az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Senki.) Ha szólni senki nem kíván, a ülése 1939 november 28-án, kedden. 445 vitát bezárom, a tanácskozásb befejezettnek nyilvánítom. Felteszem, a kérdést, méltóztatnak-e a most ismertetett ügyben a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Gruber Lajos országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 110. számú jelentésének tárgyalása Kováeh Gyula országi gyűlési képviselő mentelmi ügyében. János Áron előadó urat illeti a szó. János Áron előadó: Tisztelt Képviselőház! A m. kir. államrendőrség budapesti főkapitánysága mellé kirendelt ügyészi megbízottak vezetője 46., 50., 52. és 55/19^9. szám alatt Kováeh Gyula országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, meït Budapesten 1939. évi július hó 20., 21., augusztus hó 25., 26. és szeptember hó 4. napján a főváros több pontján »Egy eszme: a nemzeti szocializmus! Egy cél: a nemzeti szocialista munkaállam! Egy párt: a Nyilaskeresztes Párt! Ne járj külön utakon, mert ezzel csak a győzelmet késlelteted!«, valamint • »Testvér, Hazád iránti kötelességed megismerni a Nyilaskeresztes Párt programmját« szövegű olyan sajtótermékeket terjesztettek hatósági engedély nélkül, melynek felelős kiadójaként nevezett képviselő van megjelölve. A vád tárgyává tett ezen cselekményben az 1914 : XIV. te. 29. §-ánalk 3. pontjába ütköző négyrendbeli sajtórendészeti kihágás tényálladéki elemei látszanak fennforogni a megkeresés szerint. A bizottság megállapította, nogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között kétséges, mert nincs adat arra, hogy a forgalombahozás, illetve terjesztés nevezett képviselő utasítására vagy előzetes tudomása alapján történt volna, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Kováeh Gyula országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen négy ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni 1 ? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást t befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a most tárgyalt négy ügyben a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Kováeh Gyula országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát ebben a négy ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 111. számú jelentésének tárgyalása Fenczik István országgyűlési képviselő űr mentelmi ügyében. János Áron előadó urat illeti a szó. János Áron előadó: T. Képviselőház! A bu 7 dapesti kir. főügyészség, 12.182/1939. f. ü. szám alatt Fenczik István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető járásbíróság B. IX. 25.842/9—1939. számú megkeresés eszerint Eoskovics Emánuel közigazgatási előadó, tartalékos százados, szolyvai lakos feljelentésére ellene hatóság előtti rágalmazás vétsége miatt büntető eljárás indult meg, mivel nevezett képviselő a m. kir. honvédség vezérkari főnökéhez intézett feljelentésében a sértett Koskovits Emánuelről azt a valótlan tényt állította, hogy Szolyván a görög katolikus templomban becsmérlő szavak használata mellett kiköpött.
