Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok

446 Az országgyűlés képviselőházának 58 A feljelentés tárgyát képező cselekményben az 1914:XLI. te. 20. §-ába ütköző hatóság előtti rágalmazás vétségének tény álla déki elemei megállapíthatók. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás -esete nem forog- fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Fenczik Istváin, országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függeszsze fel. ' Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha senki nem kíván szólni, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént tárgyalt ügyben a mentelmi bizottság javaslatát magukóvá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja, vagyis Fenczik István országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 112. számú jelentésének tárgyalása Zsengellér József országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. János Áron előadó urat illeti a szó. János Áron előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 11.994/1939. f. ü. szám alatt Zsengellér József országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 8049/2—1939. számú megkeresése szerint ellene a bíróság Diószeghy Géza ceglédberceli vezető jegyző főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított a »A Nép« című időszaki lap 1939. évi június hó 15. napján kiadott 21. számában meigjelent »Nem akarnak belenyugodni Zsengellér József győzelmébe a ceglédberceli Mép. - agitátorok« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »A ceglédi és ceglédkörnyéki Mépi-agitátorok — úgy látszik — még mindig nem tudnak belenyugodni abba, hoigy Antal István dr. helyett vitéz Zsengellér József, a Nyilaskeresztes Párt jelöltje, nyerte el a kerület mandátumát. Ceglédbercelen egyenesen elképesztő az a terror, amelyet a jegyző, a tanító és az orvos fejtenek ki. Nemrégiben az egyik fodrászmester kerékpár-igazolványt szeretett volna kiváltani. Kérésével Diószeghy Gézához, a község vezető jegyzőjéhez fordult. A jegyziö! kérelmét ingerülten azzal az indokkal utasította el, hogy nyilaskeresztes párttagnak kerékpárjigazolványt nem ad. A fodirészmester a kijelentés miatt természetesen felelősségre vonta a jegyzőt, _ aki durván rátámadt és ki akarta lökni az ajtón. Végül is a dolog verekedéssé fajult és az egyik berceli kisgazda választotta őket széjjel. A sajnálatos eset után a jegyző megijedt az esetleges következményektől és könyörgéssel, ígéretekkel akarta rávenni a két embert: hallgassák el az esetet.« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914:XLI. te 1. §-ába ütköző, a 3. §. 2. bekezdése szerint minősülő és a 9. §>. 6. pontja értelmében felhatalmazásra hivatalból üldözendő Diószeghy Géza ceglédberceli vezető jegyző sérelmére sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeát látszik feltüntetni. A monori járás főszolgábírája. mint a sértett felettes hatósága, a bűnvádi eljárás lefolytatásához szükséges felhatalmazást 1939. évi június hó 22. napján 6762/1939. szám alatt megadta. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelont meg, de a nyomozás adatai szerint a ülése 1939 november 28-án, kedden. vád tárgyává tett hírlapi közleményért Zsengellér József oországgyűlési képviselőt, mint szerzőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 33. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatsá esete nem. forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Zsengellér József országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha senki nem kíván szólni, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mos tárgyalt ügyben a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni. (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Zsengellér József országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 113. számú jelentésének tárgyalása Meskó Zoltán országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. János Áron előadó urat illeti a szó. János Áron előadó: T. Képviselőház! A budapesti királyi főügyészség 12.103/1939. f. ü. szám alatt Meskó Zoltán országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 8982/2—1939. számú megkeresése szerint ellene a bíróság Fekete Imre kiskunhalasi polgármester feljelentésére büntető eljárást indított a »Nemzet Szava« című időszaki lap 1939. évi július hó 18. napján kiadott 25. számában megjelent »-Vizsgálat indult a kiskunhalasi polgármester ellen« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »Pest vármegye alispánja a 11.579/1939. kig. Mz. rendeletével ~ÚT. Fekete Imre kiskunhalasi polgármester ellen vizsgálatot rendelt el. A kiküldjött vizsgálóbiztos a vizsgálat napjául 1939 június 9-ét tűzte ki, mire dr. Feketét és több tanút megidézett. Dr. Fekete, mikor az idlézést megkapta, azonnal beadta a nyugdíjazási kérvényét s a vizsgálaton sem jelent meg. így a vizsgálóbiztos csak a tanúkat hallgatta ki.« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914:XLI. te. 1. §-áa ütköző, a 3. #

§ 2. bekezdése szerint minősülő és a 9. § 6. pontja értelmében felhatalmazásra hivatalból üldözendő Fekete Imre kiskunhalasi polgármester sérelmére sajtó útján elkövetett rágalmazás kétségének jelenségeit látszik feltüntetni. Pest-Pilis-Solt-Kiskún vármegye alispánja, mint a sértett felettes hatósága, a bűnvádi eljárás lefolytatásához szükséges felhatalmazást 1939. évi június hó 28. napján 31.853/1939. szám alatt megadta. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte mefç és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává ^tett hírlapi közleményért Meskó Zoltán országgyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Meskó Zoltán országgyü-