Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.
Ülésnapok
..JIIli^PNJJlllRPPPiPMMRP(i>liH|WWli I" < ' 440 Az országgyűlés képviselőházának 58. vacsorával egybekötött tagértekezletén politikai tárgyú felszólalást tartott, továbbá. Pestezentiőrincen 1939. évi augusztus hó 16. napján a Széchenyi-utca 132. szám alatt lévő Kőrössy Károly-féle vendéglőben engedély nélkül tartott gyűlésen résztvett és politikai tárgyú felszólalást tartott. Miután a két megkeresés nein felel meg az 1884. évi. december hó 23. napján kelt 58.440. I. M. számú rendeletben megszabott kellékeknek, zaklatás esete forog fenn, a bizottság javasolja a t. Képviselőháznak, hogy a két megkeresést elutasítva, Wirth Károly országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben a két ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni ? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. lelteszem a kérdést, méltóztatnak-e ebben AZ ügyben a bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá tette, vagyis Wirth Károly országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát ebben a két ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 95. számú jelentésének tárgyalása Matolesy Mátyás országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében, vitéz Zerinváry Szilárd helyettes előadó urat illeti a szó. Vitéz Zerinváry Szilárd előaldó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 12.271/1939. f. ü. szám alatt Matolesy Mátyás országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a pestvidéki kir. törvényszék B. III. 8225/2—1938. számú megkeresése szerint ellene a bíróság büntető eljárást indított azért, mert TápióMcske és Tápiószentmárton községekben 1937. évi május hó 27. napján nevezett képviselő nagyobbszámú hallgatóság előtt egy-egy beszédet mondott amelyekben többek között a következő kijelentéseket tette: »A kormány pártja munkaképtelen, haszontalan, nemzetellenes, nem képes és nem teljesíti a kötelességeit, a kormányzópárt és a kormány, nem teljesíti a magyar nép millióinak kívánságát. Terror, kényszer, ráerőszakolás politikája a kormány politikája. Nem lehet komoly eredményt elérni, mert egymást gyilkolja a nép. A kormány 1935-ben pontosan tudta, hogy hány ellenzéki képviselőt enged be a Házba, ez nem népakarat, ez csalás, hamisság. Ez a kormányzat a magyar nép sírját ássa meg. Itt mindenkinek jut föld, csak a magyar parasztnak nem. Ez gyilkos, népellenes politika. A parlamentben csak a nép töredékét képviselik, az országban olyanok kormányoznak, illetve fogják le a kormány kezét, akik saját piszkos érdekeiket nézik. Az országgyűlés beigazolta, hogy haszontalan, munkaképtelen.« — »Egy év alatt a kormányzat semmit nem tett. Félrevezetik a falu népét. 34 törvényjavaslatot szavaztak le vigyorogva, de azután ide kijönnek a falura és becsapják a falu népét. Igazságtalan az adókivetés kisemberek rovására. A kisbirtoknál száz százalékkal nagyobb a földadó. Igazságtalan és gaz politika az, hogy a magyarság millióit elhanyagolják. A mostani országgyűlés nem ér semmit. A magyar alkotmányhozás haszontalan, elöregedett, semmi. 1925-ben alkották meg ezt a niszkos választójogot. A felsőház tagjai közül 75-nek, a képviselőház tagjai közül 115-nek van, vállalatnál igazgatósági tagsága, tehát ezek az urak a nagytőke rovására sohasem fognak alkotni törvényt.« ^^^^^^•:.,r-r^^ ülése 1939 november 28-án, kedden. E beszédek egész tartalma, de különösen a fentidézett kitételek a magyar országgyűlés felsőháza és képviselőháza, valamint a m. kir. kormány hivatása gyakorlására vonatkozóan oly tényeket tartalmaznak, melyek valóság esetén a sértetteket közmegvetésnek tennék ki s így vele szemben az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. §. 2. bekezdése szerint minősülő és a 8. § 1. és 2. pontjai alapján felhatalmazásra hivatalból üldözendő háromrendbeii rágalmazás vétségének tényálladéki elemei látszanak fennforogni. A bűnvádi eljárás megindításához szükséges felhatalmazást a magyar országgyűlés felsőháza 1938. évi június 22. napján 314 1938. szám alatt, a magyar országgyűlés képviselőháza ugyancsak 1938. évi június hó 22. napján 1.542/1938. szám alatt, a magyar királyi kormány pedig 1938. évi június hó 11. napján 3.930/1938. szám alatt megadta. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Matolesy Mátyás országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát a most tárgyalt ügyre vonatkozólag magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Matolesy Mátyás országgyűlési kénviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 96. számú jelentésének tárgyalása Hubay Kálmán országgyűlési kénviselő úr mentelmi ügyében. vitéz Zerinváry Szilárd helyettes előadó urat illeti a szó. vitéz Zerinváry Szilárd helyettes előadó: Tisztelt Képviselőházi A budapesti kir. főüsfvészség 12.404/1929. f. ü. szám alatt Hubay Kálmán országgyűlési képviselő mentelmi jogúnak felfüggesztését kérte mert a budapesti kir. büntető törvénysziék B. XIV. 14.007/10—1938. számú megkeresése szerint nevezett két»viselő ellen eljárás indult mes? azon a címen, hogy a »Magyarság« című politikai napilap 1938. évi november hó 17. napján kiadott 2fil. számában »Szenzációs kúriai döntés a Hungarizmus ívánveszméi című. nagy hungarista programm ügyében« felirat alatt megjelent cikk tartalma az 1912:LIV. te. 96. §-ába ütköző tiltott közlés vétségének ielen^égeit látszik kimerítem, mert a cikk a sa.itó útián elkövetett izgatá« bűntette é« egyéb bűncselekmények miatt indított Bgy. VI. 91 Ifi'3938- a ^ámű ügybpn a m. kirí Kúria B. I. 4371'9—1938. számú végzését teljes egészében leközölte. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a nyomozás spórán kihallgatott tanúk a cikk szerzőjét vagy közzétevőjét megnevezi nem tudták és nem tudtak a lap felelős szerkesztőién kívül olyan egvént megnevezni, aki a szerzőt va^y közzétevőt ismerné. A lap felelős szerkesztője' pedig a cikk szerzőiét felhívás dacára sem nevezte meg s a cikk kéziratát nem szogáltatta be, mindezeknél fogva a vári tárgvává tett hí Ha ni közleményért az 1878:V. te. V. fedezete (értelmében HnKay Kálmán országgyíílési képviselőt terheli a felelősség.
