Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.
Ülésnapok
438 Az országgyűlés képviselőházának 58. szággyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. buntetőtöTvényszék B. XXXV. 10.112/6^-1938. szamu megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő edlen Szénási László makádi községi írnok főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított a »Magyarság« című politikai napilap 1938. évi július hó 31. napján kiadott 171. számában megjelent »A makádi főjegyző felháborító nyilatkozata vitéz Endre László alispánról, a sarlóról és a kalapácsról« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »Mikor a makádi magyarok erre azt felelték, hogy akkor vitéz Endre alispán úrhoz fordulnak jogorvoslatért, akkor Mózsa János főjegyző a következő felháborító választ adta: Hiába mennek bárhová is, mert az alispán is oda kerül majd a másik szélhámos mellé és őrá is vigyázni fognak. A különös és minden ízében megdöbbentő főjegyzői kijelentés természetesen óriási felháborodást keltett a jelentkezők között, akik testületileg tiltakoztak a főjegyző szavai ellen. A vitába beleszólt Szénási László makádi segédjegyző is és olyan kijelentést tett, hogy ha még soká beszélnek, akkor mindannyiukat agy on vereti a csendőrökkel. Szénási László, úgylátszik, be is tartotta fenyegetését, mert G. Ács Andrást, annak tízéves kisfiát, továbbá Farkas Józsefet ésCsenki Antalt július hó 16-án valósággal félholtra verette. Az esemény természetesen óriási riadalmat keltett az egész községben.« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914 :XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. § 2. bekezdése szerint minősülő, a 9. § 6. pontja értelmében felhatalmazásra hivatalból üldözendő Szénási László makádi községi írnok sérelmére sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A ráckevei járás főszolgabírája, mint a sértett felettes hatósága, a bűnvádi eljárás lefolytatásához szükséges felhatalmazást 1938. évi augusztus hó 2. napján 4431/1938. szám alatt megadta. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg. Hubay Kálmán országgyűlési képviselő, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét az előzetes nyomozás során felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Hubay Kálmán országgyűlési képviselő felelős szerkesztő azonban a cikk szerzőjeként a mentelmi bizottság előtt Fiala Ferenc budapesti lakost nevezte meg. Miután a szerző megállapítása a bizottság hatáskörébe nem tartozik, a St. 35. §-a értelmében a felelős szerkesztő felel a szóbanforgó közleményért. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. ' Képviselőháznak, hogy Hubay Kálmán országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént tárgyalt ügyre vonatkozóan a bizottság javaslatát magukévá # tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Hubay Kálmán országgyűlési képviselő ülése 1939 november 28-án, kedden. úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 92. számút jelentésének tárgyalása Makkai János országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. vitéz Zerinváry Szilárd helyettes előadóurat illeti a szó. vitéz Zerinváry Szilárd előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 11.996/1939. f. ü. szám alatt Makkai János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 10.105/8—1938. számú megkeresése szerint nevezett képviselő ellen büntető eljárás indult azon a címen, hogy az »Esti Újság« című politikai napilap 1938. évi augusztus hó 13. napján kiadott 183. számában »Zsaroló álhírlapírót ért tetten egy detektív — letartóztatták« felirat alatt megjelent cikk tartalma az 1912.-LIV. te. %. §-ába ütköző tiltott közlés vétségének jelenségeit látszik feltüntetni, mert a m. kir. államrendőrség budapesti főkapitánysága előtt 53.335/1938. f. k. II. szám alatt folyamatba tett ügyben a feljelentés tartalmát és a nyomozás adatait részben leközölte a nélkül, hogy az illetékes hatóság erre engedélyt adott volna. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a nyomozás során kihallgatott tanuk a cikk szerzőjét vagy közzétevőjét nem tudták és nem tudtak a lap felelős szerkesztőjén kívül olyan egyént megnevezni, aki a szerzőt vagy közzétevőt ismerné. A lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára nem nevezte meg s a cikk kéziratát nem szolgáltatta be, mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért az 1878 :V. te. V. fejezete értelmében Makkai János országgyűlési képviselőt terheli a felelősség. A^ bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Makkai János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az. imént tárgyalt jelentésre vonatkozólag a mentelmi .bizottság javaslatát magukévá tenni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Makkai János képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 93. számú jelentésének tárgyalása Palló Imre országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. vitéz Zerinváry Szilárd helyettes előadó urat illeti a szó. vitéz Zerinváry Szilárd előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 11.998/1939. f. ü. szám alatt Palló Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XIV. 9441/1939. számú megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen Kunder Antal m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított a »Magyar Újság« című politikai napilap 1939. évi augusztus hó 5. napdán kiadott 15. számában megjelent:
