Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok

436 Az országgyűlés kéjmiselőházának 58. ülése 1939 november 28-án, kedden. vezetek, amelyek elviszik a dolgozót és család­ját a Balatonhoz. Kárpátaljára s egészen biz­tos, hogy a Tátrába és Erdélybe is. Ne csak az a párezer üdüljön, akik egész évben pihen­tek, hanem elsősorban is a dolgozó milliók. En­nek a gyönyörű országnak szépségeit és kin­cseit Árpád apánk a magyar népnek s nem egyes kiváltságosoknak szerezte mag. És végül a magyarszocialista államban nem hevernek a tervezetek évekig a fiókban. Nem cáfol az »ille­tékes hely« s nem alszanak egyes jó urak. A magyarszocialista államban kötelesség és fele­lősség fog uralkodni s akik évekig hevertetnék a tervezeteket, azokat az állam fogja évekig hevertetni, de nem a hivatalban.« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1921:111. te. 5. §-ának 1. bekez­désébe ütköző, az állam és társadalom törvé­nyes rendjének erőszakos fslforgatására irá­nyuló, sajtó útján elkövetett izgatás vétségé­nek, valamint a Btk. 172. § 2. bekezdésébe üt­köző, sajtó útján elkövetett osztály elleni izga­tás bűntettének jelenségeit látszik feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtele­nül jelent me?, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává te ft hír 1 api közleményért Palló Imre országgyűlési kén­vis^lő felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi fe­lelőssé«? a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállanította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett- az összefüg­gés nevezett képviselő személye és a vélelme­zett bűncselekmény között nem kétséges, zak­latás esete nem foroe- fen. iavasolia a t. Kép­viselőháznak, hogy Palló Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben füg­gésbe fps], FluÖk: Kíyán valaki a jelentéshez hozzá­szólni? (Nem!) Ha szólni «enki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. ^Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént tárgyalt ügyre vonatkozólag a bizott­ság javaslatát magukévá tenni? (Inén! Nem!) Akik a -íavasl atot elfogadják, legyenek szíve­sek felállni. (Meatörténik.) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát macáévá teszi, vagyis Palló Imre országgyűlérsi képviselő úr men­telmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. T. Ház! Következik a 88. számú mentelmi bizottsági Mentés tárgyalása Kabók Laios orszás-íryűlési képviselő úr mentelmi üdvében, vitéz Zerinváry Szilárd helyettes előadó urat illeti a szó. vitéz Zerinváry Szilárd, előadó: T. Kép­viselőház! A m. kir. államrendőrség budanesti fő­kapitánysága meFé beosztott ügyé=zi megbí­zottak (vezetője 44'1939. szám alatt Kabók La­jos nrszágayűléisi képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte.' mert a m. kir. állam­rendőrség 1 VI. kerületi kani tánvsá*m a 60 r KK1922. B. M. számú rendeletbe ütköző kihágás miatt Kabók Lajos ellen büntető eljárást indított és 2143/1939. kih. számú elsőfokú ítéletet is hozott, mivel még o.rszatroryoloisi kénviaelnvé történt meeválasztása előtt Ü939. évi március hó 16. naüján a Magyarországi Vas- és, Fémmunká­sok XTIL, Reiter Ferenc-utea 67. szám alatt lévő othonában engedély nélküli politikai gyű­lést tartott A bizottság mejrállanította, hogy a meg­keresés illetékes batósácrtól érkezett, az össze­függés nevezett képviselő személye és a vélel­mezett bűncselekmény között nem kétséges, de zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Kép­viselőháznak, hogy Kabók Lajos országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzá­szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént tárgyalt ügyre vonatkozólag a bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, ehhez képest Kabók Lajos országgyűlési kép­viselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 89. számú jelentésének tárgyalása Hubay Kálmán ország­gyűlési képviselő úr mentelmi ügyében, vitéz Zerinváry Szilárd helyettes előadó urat illeti a szó. vitéz Zerinváry Szilárd előadó: T. Kép­viselőház ! A budapesti kir. főügyészség 11.995/1939. f. ü. szám alatt Hubay Kálmán országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti ikir. büntető törvény­szék B. XXXV. 10.065/6—1938. számú megkere­sése szerint ellene a bíróság, mint felelős szer­kesztő ellen büntető eljárást indított a .»Ma­gyarság« című politikai napilap 1938. évi július hó 31. napján kiadott 171. számában »A makádi főjegyző felháborító nyilatkozata vitéz Endre László alispánról, a sarlóról és a kalapácsról« feliratú cikk tartalma, de különösen annak kö­vetkező kitételei miatt: »Előadták kérelmüket, amelynek teljesíté­sét azonban Mózsa János kereken megtagadta és egyáltalán nem volt hajlandó a^ jelentkezők erkölcsi bizonyítványát kiállítani. Mikor a makádi magyarok erre azt felelték, hogy akkor Agitez Endre alispán úrhoz fordulnak jogorvos­latért, akkor Mózsa János főjegyző a követ­kező felháborító választ adta: Hiába mennek bárhová is, mert az alisüán is oda kerül majd a másik szélhámos mellé és ő rá is vigyázni fognak.« »Másnap Mózsa főjegyző ismét magá­hoz hivatta a Hungarista Mozgalom helyi ve­zetőit és a következőket mondotta nekik:^Mosl már mehettek Endrétekhez, majd meglátjuk, tud-e rajtatok segíteni. De vigyázzatok, mert inkább a sarló és a kalauács fog jönni, nem pedig a kukacos feiű nyilasok. A beidézettek e^ve természetesen kijelentették Mózsa főjegy­zőnek, hogy ezért a nyilatkozatáért fel fogják őt jelenteni, mire Makád község főjegyzőié a következő szavak kíséretében dobta ki Őket a községházáról: Most már mehettek a csavargó és másért éhező Endrétekhez«. A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914:XLL t.-c. 1. §-ába ütköző, a 3. §. 2. bekezdése szerint minősülő és a 9. §. 6. pontja értelmében felhatalmazásra hivatalból üldözendő Móz«a János makádi fő Jegyző sérel­mére sajtó útján elkövetett rágalmazás vétsé­t Jpének jelenségeit látszik feltüntetni. A ráckevei jáirás főszolgabírája, mint a sértett felettes hatósága a bűnvádi eljárás le­folytatásához sznkséges felhatalmazást 1938. évi ausru«ztus hó 2. nap'ján 4420/1938. szám alatt megadta. A szóbanforgó hírlapi közlemény aévtele­nül jelent meg. Hub^v Kálmán országgyűlési kénviselő, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét az előzetes nyomozás során fel-

Next

/
Thumbnails
Contents