Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok

Az országgyűlés képviselőházának 58. ülése 1939 november 28-án, kedden. 435­1938. évi február lió 13. napján Stur Lajosnak, a Független Kisgazdapárt képviselőjelöltjének programmbszéde alkalmával egybegyűlt né­hány száz főnyi választóközönséghez beszédet intézett, amelyben többek között a következő kijelentéseket tette: »...a magyar nemzet országútján egy na­gyon szomorií menetet látok. Elől az aranyos hintók gördülnek, áramvonalas meseautók su­hannak, utánuk pedig vánszorogva menetelnek a lerongyolódott, elcsigázott, kiéhezett töme­gek.« »Ez a nép, ez a menet, ez a gyászos me­net megmutatja ennek az országnak a kettős arculatát.« »Ebben az országban a «ok szép mind esak külszín, mind csak külső máz, mely alatt elkeseredett néprétegek tömegeinek két­ségbeesett jajgatása, siránkozása hallik, feké­lyes sebei tátonganak gyógyító ír után. Arany­hintókon, áramvonalas autókon irobognak a ki­váltságosok, akiknek arcáról a züllöttség, a túlhajtott élvezetek áruló jegyei látszanak s teljes züllés ellenére is Riviérára, Dél-Ameri­kába utazgatnak.« »Ha Amerika sorompóit újra felnyitná, egész, biztosan ma is ezer­számra vándorolna ki a magyar Alföld föld­mivel ő népe a jobb sors reményében. Ez azt jelenti, hogy ebben az országban semmi válto­zás sem történt a háborúeilőtti rendszerrel szemben sem. Ma is aranyos hintók gördülnek elől a magyar nemzet országútján, díszes so­ruk azonban most kibővült a gyönyörű áram­vonalas autók hosszú rajával és utána ma még több lerongyolódott magyar tömegek vonszol­ják elcsigázott tagjaikat.« »A háborúban küzdő és vérző magyar bakák számára akartak föl­det biztosítani. Földet ígértek nekik, azonban egy olyan földbirtokreforim alak alt ki, ame­lyet az az elv vezérelt, hogy minél kevesebb, minél rosszabb földet adjanak át, de minél drágábban a szegény magyar nemnek.« A 'beszéd egész tartalma, de különösen ezek a. ki tételeik a Btk. 172. $-ának második bekez­désébe ütköző osztály elleni izgatás bűntetté­nek és az 1921 : III. t.-e. 7. Várnáik első bekez­désébe ütköző a magyar állam megbecsülése ellen irányuló vétségnek tényálladéki elemeit látszik megvalósítani a megkeresés szerint. A bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, mint­hogy azonban a vád tárgyává tett kijelentések választás alkalmával, politikai programm is­mertetése kapcsán hangzottak el és a bíróság által felterjesztett iratokhoz csatolt gyorsírói feljegyzések hitelessége megállapítható nem volt, ezért az előterjesztett iratok szerint ne­vezett képviselő személye és a, vélelmezett bűn­cselekmény között az összefüggés kétséges, zak­latás esete forog fenn, javasolja a t. Képvi­selőháznak, hogy Matolcsy Mátyás országgyű­lési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. EJ nők: Kíván valaki a jelentéshez hozzá­szólni? (Nem!) Ha' szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítóim. Felteszem a kérdést, (méltóztatnak-e az imént tárgyalt ügyre vonatkozóan a bizottság' javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi és Matolcsy Mátyás kéjpviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 86. számú jelentésének tárgyalása Mosonyi Kálmán or­szággyűlési képviselő úr mentetlmi ügyében. vitéz Tóth András előadó úr helyett vitéz Zerinváry Szilárd helyettes előadó urat illeti. a szó. vitéz Zerinváry Szilárd előadó:, T. Képvi­selőház! Bars és Hont vármegye tisztifő­ügyésze 33/1939. szám alatt a 6000/1922. B. M­számú rendeletbe ütköző kihágás miatt Mo­sonyi Kálmán országgyűlési képviselő men­telmi jogának (felfüggesztését kérte, inert ne­vezett képviselő Ipolyvece községben 1939. évi június hó 25, napján a Hangya Szövetkezet helyiségében tartott tejszövetkezeti gyűlésen politikai tartalmú beszédet mondott. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes (hatóságtól érkezett, az összefüg­gés nevezett képviselő -személye ós a vélelme­zett bűncselekmény között kétséges, mert a csendőri jelentésen kívül semimiféle adat a meg­keresést nem támogatja, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Mosonyi Kálmán országgyűlési képviselő men­telmi jogát ez ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzá­szólni? (NemJ) Ha szólni senki nem kíván:, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént tárgyalt ügyre vonatkozóan a bizottság javaslatát magúikévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát ma­gáévá teszi, vagyis Mosonyi Kálmán országgyű­lési képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügy­ben nem függ-e szti fel. Következik a mentelmi bizottság 87. számú jelentésének tárgyalása Palló Imre képviselő úr mentelmi jogát, vitéz Zerinváry Szilárd helyettes előadó urat illeti a szó. vitéz Zerinváry Szilárd előadó: T. Képvi­selőház! A budapesti kir. főügyészség 11.747/1939. f. ü. szám alatt Palló Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. törvényszék Bgy. VI. 8820/1939^ számú megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen büntető eljárást indított a »Magyar Újság« című politikai napi­lap 1939. évi augusztus hó 19. napján kiadott 20. számában megjelent »A rendszer tükre egy cáfolatban« feliratú cikk tartalma, de különö­sen annak következő kitételei miatt: »... tényleg illetlenség egymillió magyar ipari munkás ügyeivel »tolakodni«. Elvégre mi a fontosabb? Az-e, hogy a munkásságnak le­gyen egy komoly r érdekvédelmi szerve, avagy pedig az, hogy néhány tervezgető úr túl ne dolgozza magát.« »Szinte szégyenkezünk, hogy akadt valaki, aki meg merte zavarni a rend­szer áldott, békés nyugalmát. Elvégre is, mi, dolgozó embermilliók, csak kicsiny porszemek vagyunk, akiknek apró-cseprő bajaikkal nem illik túlságosan hangoskodni. Legalább is eb­ben a felemás, ál- és félliberális rendszerben. A magyar szocialista munkaállamban majd más világot teremtünk magunknak. Megteremtjük a magyar dolgozók hivatalos érdekvédelmi szervezetét. A dolgozók panaszaikkal nem lesz­nek kénytelenek a nagyharanghoz fordulni, mert az érdekvédelmi szervezet azonali orvos­lást hoz mindazokban az esetekben, amelyekre müost nincs segítség « »A magyarszocialista ál­lamban nem elégszünk meg hat nap fizetett szabadsággal és féláru vasúti jeggyel. Aki a hat napra 15—20—25 peneröt kap az féláru jegy­gyei sem tudja családját üdülni vinni, mert még vasúti jegyre sem elegendő az egyheti bér. De lesznek majd 1 magyarszocialista jóléti szer-

Next

/
Thumbnails
Contents