Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-57

Az országgyűlés képviselőházának 57. ülése 1939 november 24-én, pénteken. 411 kis csáklyásokat is fekete hajjal! Sok van a felsőházban!) Ahol nincs megfelelő jövedelem, ott nem lehet az adók kimunkálása címén jo­gosan nagyobb adókat kivetni. Nem akarom szóba hozni, hogy minő módon történnének ezek a kimunkálások, csak röviden akarok rá­mutatni arra, hogy a miniszteri utasítások és rendeletek intézkedéseihez — amelyek az úgy­nevezett összeállításban vannak közzétéve — az adókivető közegek nem tartják magukat, mert ha szorosan azokhoz tartanák magukat, akkor nem tudtak volna nagyobb jövedelmet kimu­tatni akkor, amikor éppen kisebb volt a jöve­delem. (Közi-Horváth József: Miért vannak az adófelszólamlási bizottságok?) Az adófelszó­lamlási bizottságok működnek és elintézik a fellebbezéseket, de kár őket nagytömegű fel­lebbezésekkel megterhelni, mert akkor nem győzik a munkát végezni. Nemcsak én panaszolom ezt, Itt van a Fel­vidék című lapi, amelynek Bárczay János, pár­tunk egyik alelnöke a főszerkesztője. (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Ez is említést tesz erről a panaszról. (Olvassa): »... a gazdák jövedelmi adójának kivetése alapján becslés útján meg­állapított erdő- és mezőgazdasági jövedelem, részben a helyi gazdasági viszonyok ismereté­nek hiánya, részben a kivetési eljárásra vonat­kozó rendelkezéseknek az idő rövidségével sem indokolható figyelmen kívül hagyása folytán oly magas összegben állapíttatott mag^ amely nem áll arányban a ténylegesen elért jövede­lemmel.« (Reményi Schneller Lajrs pénzügy­miniszter: Szép mondat!) Mi az oka ennek a megállapításnak 1 ? A mezőgazdasághoz érteni kell. A mezőgazdaságnak sok ága van: állatte­nyésztés, a tulajdonképpeni talaj-, illetve föld­mívelés, gépészet, építészet, — mi mezőgazdák építünk is, meg gépekkel is foglalkozunk — meg az erdőkezelés ismerete. Ha az^ a kivető hatóság nem járatos a mezőgazdaság külön­böző ágaiban, ha nem ismerős a vidék viszo­nyaival, akkor bizony hibák, tévedések es ba­jok történhetnek még a legjobb akarat mellett is. Hát még akkor, amikor az a. cel, hogy adót emeljenek? Akkor mag éppenséggel történhet­nek ilyen hibák! (Mozgás.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Beniczky Elemér: Az idő rövidsége miatt csak rövidre akarom fogni beszédemet. A földbirtok utáni jövedelem- és vagyon­adó kivetését kell bizonyos Vonatkozásokban megreformálnunk, hogy elkerülhető legyen az adózók zaklatása. A leghelyesebb volna a ka­taszteri osztályozás alapján állapítni meg az értéket is és a jövedelmet is. A kataszteri osz­tályozás során megvizsgálták a talajt, a hely­színen állapították meg annak minőseget es ezen az alapon állapították meg a kataszteri tiszta jövedelmet. Ha ez valahol nem fedne a valóságot, akkor megvan a mód a helyesbí­tésre, éppen ezért kár a földbirtok után kive­tett adót más alapokon kimunkálni. Itt egye­dül az volna helyes, hogy a kivető hatóságok a kataszteri tiszta jövedelmet vegyek figye : lembe, mert ebben az esetben nem lenne ennyi panasz. A kataszteri tiszta jövedelemtol pedig csak akkor volna szabad eltépni, ha valahol rendes könyvelést vezetnek... (Állandó mozgás és zai.) Elnök: Csendet kérek! Beniczky Elemér: ...vagy ahol valamely elemi csapás következtében kimutatható lenne, hogy tényleg kevesebb a jövedelem. A sóból már szép bevétele van az állam­kincstárnak. Kiadása is van ugyan, hiszen az árusítás és a művelés sok kiadást jelent, mégis, minthogy a Kárpátalja visszatértével sóbányákhoz jutottunk, mindnyájunknak az volna a kívánságunk, hogy amennyiben a pénzügyi helyzet megengedi, a só valamivel olcsóbb legyen, mint eddig. A költségvetés tételei egyébként folyton emelkednek, de mert a gazdasági élet fejlődé­sével új intézményekre van szükség, új intéz-, menyeket kell létesíteni, ezen a téren az emel­kedést kifogásolni nem lehet. El kell azonban ismerni azt is, hogy vannak olyan állami és közintézmények, amelyek éppen a változott vi­szonyok következtében feleslegesekké, vagy túl­méretezettekké váltak. Ne oi lehet arra a ké­nyelmes álláspontra helyezkedni, hogy ezekhez ne nyúljunk hozzá, (Helyeslés jobb felől.) mert ezekhez hozzányúlni már kényesebb dolog volna. A leghelyesebb volna egy parlamenti bizottságot küldeni ki, amely az összes állami és közintézményeket vizsgálat tárgyává tenné abból a szempontból, hogy szükség van-e rá­juk, s ha nincs rájuk szükség, akkor javasolná azok megszüntetését, amennyiben pedig túlmé­retezetteknek találná azokat, javasolná leépí­tésüket. (Reményi-Schneller Lajos pénzügymi­niszter: De a létszámot nem szabad emelnie ennek a bizottságnak, úgy-e? Mert mindig ez szokott a vége lenni! — Közi-Horváth József: Egy új hivatal, amely vizsgálja a többit!) En komoly munkát gondolok a bizottság részéről, olyan komoly munkát, hogy a bizottság véle­ményét, illetve javaslatait aztán a kormány teljesítené és keresztül is vinné. Nem mondom, hogy egyszerre, radikális intézkedéssel történ­jék ez a megszüntetés, (Közi-Horváth József: Viszont akkor nem érdemes elkezdeni!) mert egy reformnál, még a legjobb reformnál is zökkenéssel jár a gyors változás, tehát ez is bizonyos zökkenéssel járna. (Jurcsek Béla: Az adóhivatalt beszüntetni! — Derültség. — Elnök csenget. — Halljuk! Halljuk!) Egyébként, _ amint már említettem is, eze­ket a kifogásaimat, illetve észrevételeimet kö­telességemnek tartottam elmondani, de ez a legkevésbbé sem csökkenti bizalmamat, amely­lyel a pénzügyminiszter úr iránt viseltetem és ennél a bizalomnál fogva a költségvetést elfo­gadom. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. — A szónokot üd­vözlik.) Elnök: Szólásra következik? Nagy Ferenc jegyző: Meskó Zoltán! Elnök: Meskó Zoltán képviselő urat illeti a szó. Meskó Zoltán: T. Ház! Az előttem szólott igen t. képviselő úr beszédének^ kezdetén azt mondta, hogy könnyű az ellenzéknek, mert bi­zalmatlan a kormány iránt. Végighallgattam a képviselő úr beszédét és ahogyan hallgattam, kénytelen voltam a ceruzát a kezembe venni és témáim közül többet törölni, mert ő elég kritikával illette a miniszter urat és a pénz­ügyi kormányzatot. (Derültség a jobboldalon.) Tehát helyesen vontam le az ő beszédéből azt a konzekvenciát, hogy nekünk könnyű a hely­zetünk, mert bizalmatlanok vagyunk a kor­mány iránt, neki meg nehéz, mert bizalommal van a kormány iránt. (Egy hang a jobbolda­lon : De azért Beniczky elfogadta a költség­vetést!) T. Képviselőház! Szemere Béla t. képviselő­társam és barátom beszédébe belekaocsolódva kijelentem, hogy teljesen osztom felfogását, amelyet az aranyfedezetről előadott. Magam is

Next

/
Thumbnails
Contents