Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-57

410 Az országgyűlés képviselőházának 57. is, mégis kénytelen vagyok aggodalommal nézni, mert ez már nagyon próbára teszi az adóalanyok fizetőképességét és ha az adóalanyokat tönkretesszük, akkor az egész államháztartást tönkretesszük, (vitéz Ujfalussy Gábor: Ez így van! — Ügy van! half elöl.) Mert elsősorban íaz adóalanyok az államnak a fenntartói jés tulajdonképpen adóalany mindenki, mert a fogyasztási és forgalmi adók révén mindenki kiveszi részét az állami adózásból. A személyi kiadások alaposan növekedtek minden egyes költségvetésben. Ez bizonyos nagy költségemelkedést jelent és ha ez állandósul, akkor állandóan nagy terhet fog jelenteni az államnak s azért volna szükséges az egész állami igazgatás egyszerűsítése, hogy kevesebb tisztviselőre legyen szükség. Ezt eddig még nem tudtuk elérni, mert amikor egyszerűsítésről volt szó, akkor az illető közigazgatási ágat inkább bonyolultabbá tették és nem értük el azt a célt, hogy kevesebb embert lehessen alkalmazni. A bevételeket nézve, azt tapasztalom, hogy a pénzügyminiszter úr részéről a bevételek terén optimizmus mutatkozik. Ennek csak örülni lehet, mert ő van hivatva leginkább megítélni, hogy mit lehet remélni és ha ő ebben a tekintetben optimisztikus véleményben van, akkor nem is volna helyes, ha feltételezném, hogy ez nem fog beteljesedni. De mégis vannak olyan ágak, olyan 'bevételi források, amelyeknél, úgy látom, nem fog beválni ez az opt

; misztikus számítás és esetleg kisebb lesz a jövedelem. Azt már ellenzéki oldalról is említették, hogy talán a cukorból kevesebb lesz a bevétel. Igaz, hogy a cukorrépatermelés az idén nem sikerült olyan mértékben, mint más években, minthogy azonban nagy készletek is voltak és a jövő év is előttünk van, nem gondolom, "nogy e téren nagyobb bevételi különbség lenne. De lesz a jövedelem- és vagyonadónál, mert tudjuk jól, hogy a jövedelem- és vagyonadó túlnyomó része a föld és a ház után van kivetve és ennek képezi a pótlékát. Nem tudom, hogy itt ez a többlet be fog-e folyni, mert hiszen jövedelemadóban 63 mill'ó pengő helyett 86 millió pengő és vagyonadóban 26*7 millió pengő helyett 29 millió pengő irányoztátott elő. Itt azt kell vizsgálni, hogy javult-e anynyira a gazdasági helyzet, hogy megbírja ezt a magasab jövedelem- és vagyonadóterhet és olyan-e a gazdasági helyzet, hogy a jövedelem- és a vagyonadót emelni lehessen. Erre nézve kénytelen vagyok ismertetni a gazdasági helyzetet, mert úgy látom, hogy az vidékenként is más. Lehetnek olyan vidékek, ahol kedvező volt a gazdasági helyzet, viszont lehetnek olyan vidékek, ahol kedvezőtlen volt s ahol kedvezőtlen volt, ezt figyelembe kell venni Általáhanvéve nem mondhatom, hogy a földbirtok jövedelmezősége ebben az évben vagy a múlt évben emelkedett volna, mert sok olyan újabb kiadás terheli, amely a végeredményben a jövedelem csökkenésével jár. A munkabérek nagymértékű emelkedése egyformán érintette a földbirtokot és a házbirtokot. (Egwhang a jobboldalon: És a szociális teher!) Azután itt^ voltak a katonai behívások. A gazdát is behívták, az alkalmazottai közül is behívtak többet és még mindig katonai szolgálatot teljesítenek, helyettük más embereket kellett alkalmazni és ez mind csökkentette a gaz- I ülése 1989 november tU-én, pénteken. das ág jövedelmét. Lovakat vettek igénybe, amelyek gyakran betegen jöttek haza, nagyon sokba került azoknak a gyógykezeltetése. Az én vidékemen tavaly májustól kezdve az év végéig mindig körzeti zár volt a száj- és körömfájás miatt, nem lehetett eladni semmiféle állatot és csak akkor oldódott fel a zár, amikor már lementek az állatárak, az állatokat viszont haszontalanul kellett hónapokig tartani. Ilymódon az állattenyésztés sem hozott jövedelmet. Az én vidékemen viszont az idén tényleg kiütött a száj- és körömfájás, egyik községről haladt a másikra s e miatt az egészi vidéken vásár nem volt és ez a gazdasági éleitre nézve ismét nagy kárt és veszteséget jelentett. Ezek mind olyan dolgok, amelyeket az adókivető hatóságoknak figyelembe kell venniök. Az én vidékem juhtenyésztő vidék, a juhárak most is a legalacsonyabbak. Most értesültem egy adatról egyik közeli, szomszédos birtokostársamtól, aki ennek a Háznak egyébként a legrégibb tagja; ő újságolta nekem, hogy az, anyajuhainak darabját 5 pengőért adta el. Ebből a vagyondézsmát és az e»gyéb terheket nagyon nehéz megfizetni. (Br. Vay Miklós: Sok anyajuh kellene! — Kölcsey István: Csak lehetne kétszer nyírni egy esztendőben!) Csak egyszer lehet, egyszer is elég, de a gyapjú árának 20 filléres emelkedése_ megint nem elég, ettől nem lehet azt remélni, hogy a juhtenyésztés emelkedni fog. Jobban kellett volna emelni, mert a gyapjú árával kell pótolni a juhok árának csekélységét és ha pótolni lehet, akkor a juhtenyésztés emelkedni fog, ami nemzeti érdekAzt sem lehet elvitatni, hogy a kereskedelemben is voltak bizonyos zavarok, különösen a fakereskedelemben, amelyet csak nagy tőkével lehet folytatni s amely kereskedelmet bizonyos reformok megzavartak, ez a zavaró momentum pedig azt eredményezte, hogy a fát értékesíteni nagyon nehezen lehet. A fa értékesítését az is gátolja, hogy a 25—30 km.-re fekvő erdőből való szállítás fuvardíja felemelkedett és a munkadíjak is emelkedtek, úgyhogy az ilyen távolságra levő erdőben fát termelni rentábilisan már nem lehet. (Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Csak bele kell feküdni!), Ezek mind olyan körülmények, amelyek nem indokolják a földbirtoknál, de a házbirtoknál sem a jövedelem- és vagyonadó emelését, sőt inkább a leszállításnak volna helye; mert ha kevesebb a jövedelem, akkor nem lehet az eádigi adóalapot fenntartani és alkalmazkodni kell a kisebb jövedelemhez. A földbirtok eddigi nagyobb jövedelme megoszlott százezreik vagy milliók közt, mert a nagyobb munkabér áldásait a nagy tömeg élvezi, de figyelembe is kell venni azt a nagyobb munkabért, amelyet a földbirtok fizet. (Közi-Horváth József: Komoly ellenzéki beszéd, alapos beszéd. — Egy hona a jobboldalon: Nem csáklyás beszéd!— Felkiáltások a középen: Az igazságot meg lehet mondani!) Tegnap Bálás Károly képviselőtársam hangoztatta, hogy jogos bírálatot kell gyakorolni. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Beniczky Elemér: Azért kell jogos bírálatot gyakorolni, hogy módot adjunk a pénzügyminiszter úrnak a baíok orvoslására. Ha nem lennék iránta bizalommal, akkor nem is említeném ezeket a bajokat. (Ügy van! Ügy van! — Taps a jobboldalon. — Egy hang jobbfelől: Jól megfelelt! — Meskó Zoltán: Láttam én már