Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.
Ülésnapok - 1939-56
Az országgyűlés képviselőházának 5ó. vagy vélt jogigényeiket bírói úton érvényesítsék. Perlekedési mániával leginkább a szegényjogon perlekedők részéről találkozunk, mert itt láthatjuk azt, hogy a perlekedés rájuk nézve kockázattal nem járván, gyakran évtizedek elmúltával is pert indítanak kártérítésért az állam, a vármegye, a városok vagy közületek ellen állítólagos jogtalan elbocsátások vagy orvosi műhibák miatt, vagy a közigazgatási tisztviselők által állítólag elkövetett törvénysértő cselekményekből előállott károk megtérítése címén, stb.; 10—20 év elmúltával, amikor az iratoknak egy része már elkallódott vagy kiselejteződött, vagy amikor már a tanuk is elköltöztek vagy elhaltak. Ezek az úgynevezett próbaperek, amelyeket inkább zsarolás céljából indítanak a felperesek és rákényszerítik az alperest, hogy tartozatlanul is fizessen meg valamit a kereseti összegből, csak azért, hogy a perlekedés kellemetlenségétől és költségeitől megszabaduljon. (Ügy van! Úgy van!) Tisztelettel felhívom az igazságügyi kormányzat, nagybecsű figyelmét arra, hogy az Államvasutak ellen indítható kártérítési perek analógiájára méltóztassék az ilyen természetű kereseti igényeknek az elévülésére a jelenlegi 32 év helyett három évet megállapítani. Ez jelentékeny cenzúra lenne az ilyen perek számának csökkentése szempontjából. A törvénykezési illetékek és külön díjak a mai gazdasági viszonyok között olyan nagyok, hogy — mint említettem is — nagyon hátráltatják a jogos igények érvényesítését, úgyhogy emiatt sokan lemondanak igényeikmeík érvényesítéséről. Az 1914:XLIII. te. által elég magasan megállapított törvénykezési illetékek ismételten felemeltettek, és pedig az egyes relációkban, különösen a 100 és 200 pengő perértéken aluli relációkban. 100—200%-kai is. Es itt legyen szabad felhívnom nemcsak az igazságügyi kormányzat, hanem a jelenlévő pénzügyminiszter úr nagybecsű figyelmét is arra, hogy általános szociális indokból kívánatos volna legalább ezeknek a csekélyebb értékű pereknek a törvénykezési illetékeit leszállítani. Ezen túlmenő kérést a mai súlyos államháztartási viszonyok között elő nem mernék terjeszteni. Őszinte örömmel csatlakozom magam is ahhoz a minden oldalon megnyilatkozó elismeréshez, amely bíróságaink munkájával szemben megnyilvánult. A bírák függetlensége és pártatlansága alkotmány biztosíték, magas jogi készültségük és lelkiismeretes munkájuk pedig a mi büszkeségünk. A megszállt területekről visszatért képviselőtáraalm tehetnek arról bizonyságot, hogy a magyar bírónak a munkája mennyivel felette áll pártatlanság, szakszerűség és tárgyilagosság szempontjából az addig ott működött bíróságom munkájának. Legyen szabad megemlítenem azt is, hogy az igazságügyi kormányzat körültekintő gondossága nagy mértékben nyilvánult meg abban, hogy úgyszólván boszorkányos gyorsasággal helyreállította a Felvidéken és Buszinföldön működő bíróságok munkáját s ezzel ott a jogrend helyreállításában igen hatékonyan közreműködött. A bíróság munkája Iránti nagy elismerés, mint értékítélet, a közvéleményben is olyan mély gyökeret vert, hogy alig van olyan újaim törvényünk, amelyben ne szorgalmaznák nemcsak a magánjogi és büntetőjogi, hanem más, gyakran közigazgatási jogi vonatkozású érdekeknek is bírói oltalom alá helyezését. Ez a illése iÖSÚ november U~án } csütörtökön. 35Ö bírói munkának mindennél nagyobb megbecsülése. A bírói munka szakszerűségét kiválóan fokozza az igazságszolgáltatás másik tényezőije, az ügyvédi kar, amely a maga jogi ismeretével rendelkezésre áll a bíróságnak. Sajnos, az ügyvédi kar gazdasági helyzete annyira leromlott, hogy már a proíetarizálódás szélén áll az ügyvédi kar. Ezért a magam részéről is csatlakozom az előadó úr által előterjesztett ama kéréshez, hogy legalább az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet részére folyósítandó segély a következő évben arányosan felemeltessék, figyelemmel arra, hogy a felvidéki és ruszinszkói területek idecsatolása által az ügyvédi kar száma mintegy ?100 fővel emelkedett, az ügyvédözvegyek, árvák és gondozásra szorultak száma pedig még nagyobb mértékben növekedett. Remélem, hogy az újabb törvényhozási intézkedések, új ügyvédi rendtartásunk, valamint az ügyvédi kar számának csökkenése és a túlzsúfoltság apasztására tett intézkedések mind közre fognak működni abban az irányban, hogy az ügyvédi kar a tisztes hagyományok szellemében a gazdasági és erkölcsi megbecsültetést a társadalom minden részéről a jövőben kiérdemelhesse. A megoldás alá kerülő közelebbi reformok között nem olvastam a költségvetés indokolásában azt, hogy a magánjogi polgári törvénykönyv beterjesztése tekintetében mi az igazságügyi kormányzatnak az álláspontja? 1514. óta, mióta Werbőczi Hármaskönyvét a törvényhozás törvénybe iktatta, általános magánjogi kódexünk nem került a törvényhozás tárgyalása alá, pedig ez a jogélet, a jogfejlődés szempontjából végtelenül nagyfontosságú dolog lenne, mert hiszen ez a kódex hivatva lenne arra, hogy az ember és a vele egy tekintet alá eső jojgi személy minden magánjogi vonatkozású jogviszonyát rendezze, ezzel tehát a gazdasági, társadalmi, nemkülönben a családi életnek jogviszonyait egységesen szabályozná. Méltóztassék megengedni, hogy idevonatkozólag kérjem azt, hogy az a törvényjavaslat, amelyet a magánjogi kódex alakjában 1928-ban előterjesztettek már és amelynek letárgyalására külön törvényhozási intézkedés hozatott, (1931. évi XXII. te.) megfelelően átdolgoztassék és ilymódon a modern jogpolitikai és szociálpolitikai követelmények keresztülvitelével terjesztessék ez a magánjogi törvénykönyv a Ház elé. A tagosítás és a telepítés kérdésével is kívántam volna foglalkozni. Az előadó úr igen helyesen mutatott rá ennek nagy fontosságára. Legyen szabad kiemelnem idevonatkozólag azt a hatalmas közgazdasági érdeket, amely a tagosítás keresztülviteléhez fűződik, mert hiszen üzemstatisztikailag meg van állapítva, hogy a tagosított birtok és a nemtagosított birtok terméshozama között mintegy 20% különbség áll fenn. Óriási nemzetgazdasági kár keletkezik tehát abból, — éppen elsősorban a kis- és törpebirtokosok kárára — ha a tagosítást nem viszik keresztül. T. Ház! Miután én az igazságügyi kormányzattal szemben a legteljesebb bizalommal viseltetem és miután az új igazságügyminiszter úr eddigi közéleti munkássága és közelebbi politikai megnyilatkozásai, nemkülönben ama tény, hogy ott látjuk munkatársai között és ott maradt a minisztériumban az igazságügyi politikai államtitkár úr is, (Elénk