Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.
Ülésnapok - 1939-56
344 Az országgyűlés képviselőházának 56, perben az első folyamodása bíróságoktól jogorvoslatnak nincsen helye s ezekben a perekben a járásbíróságok mint utolsó fórumok járnak el. T. Képviselőíház! Az igazságügymiuiszter úr indokolásában utalás történik arra, hogy előkészítés alatt vannak a tervezetek a polgári peres és perenkívüii eljárás egyszerűsítésére, gyorsabbá és olcsóbbá tételére vonatkozólag. Sajnos, az igazságügyminiszteri indokolás erre vonatkozólag nem tartalmaz többet, így tehát találgatásokra vagyunk utalva a tekintetben, hogy vájjon mik lehetnek ezek a kilátásba helyezett egyszerűsítési rendelkezések. Legyen szabad erre vonatkozólag egy ügyvédkörökben több oldalról és ismételten felmerült kívánságot előterjesztenem, azt tudniillik, hogy az első folyamodás! bíróságok lehetőleg nivelláltassanak és szüntessék meg az a különbség, ameily ma a járásbíróságok és a törvényszékek mint elsőfolyamodású egyesbíróságok között fennáll. A járásbíróság hatáskörébe tartoznak ugyanis a 3000 pengőig terjedő értékhatárral bíró perek, az ezen felüliek pedig a törvényszék hatáskörébe tartoznak, de ma már a törvényszéken is az egyesbírói intézmény vezettetett be és így a 3000 pengőn felüli perekbe i ugyanolyan képzettségű és ugyanolyan előgyakorlatú bíró hoz határozatokat, mint a járásbíróságon a 3000 pengőn aluli értékhatárral bíró ügyekben. Ez szerintem teljesen indokolatlan ma már, amikor az eljárási szabályok ugyanazok, amikor ugyanazon^ jogszabályok szerint kell elbírálnia a járásbíróságnak egy S00O pengős váltóügyet, mint amilyen szabályok szerint bírálja el a törvényszéki bíró az 5000 pengős váltókereseteit. Ezt a két bíróságot tehát mindenesetre egy színvonalra kellene hozni; nem tartható fenn többé különbség, amely ma fennáll a járásbírósági és a törvényszék mint elsőfolyamodású egyesbíróság között. A büntetőjogszolgáltatás terén szintén ugyanilyen egyszerűsítést kívánunk, mert nem tartjuk a gyorsaság és főként az olcsóság követelményeinek megfelelőnek a mai rendszert, amely szerint, mondjuk egy olyan perben, amelyben gondatlanságból okozott könnyű testi sértés vétségéről van szó, — például vegyünk egy kutyabarapásos ügyet — a ceglédi járásbíróság nem járhat el, hanem a kecskeméti törvényszéknek kell eljárnia, még pedig hármastanácsban, egy olyan ügyben tehát, amelyben 14 napon belül gyógyuló sérülésről van szó, az ügyésznek vádat kell vinni, a bíróságnak messze vidékről be kell idéznie 4—5, vagv 10 tanút a tényállás kiderítése céljából és egy ilyen jelentéktelen ügyben hármastanácsnak kell elsőfokú ítéletet hoznia. A fellebbvitel terén szintén egy igen különös körülményre kívánok rámutatni. Például egy 3000 pengős, tehát járásbírósághoz tartozó ügyben van fellebbvitel a törvényszékhez, onnan van felülvizsgálati kérelemnek helye a kir. ítélőtáblához, tehát esy 2000 pengős értékű ügyben hét bíró hozza meg a döntést, ellenben egy 4000 pengős értékű pör már a törvényszék előtt indul meg. egyesbíró dönt benne, határozata ellen azonban csupán egyfokú jogorvoslatnak van helye, fellebbvitelnek a kir. ítélőtáblához. A négyezer pengős értékhatár mellett már további jogorvoslatnak nincs b<dve, a tábla végérvényesen dönt, és így egy 4000 pengős suhstratumű v erben mindössze négy bíró hozza me& az ítéletet szemlben, azzal a 2000 pengő« értékű üggyel. T. Ház! Még egy dologra kívánok igen röülése 1939 november 23-án, csütörtökön. viden rámutatni és ez már inkább a szervezeti kérdésekkel kapcsolatos. Itt el kell ismernenv hogy bár jelenleg az új generációnak, a fiatalságnak előlépési viszonyai teljesen kielégítőek,. mégis a jövőt illetőleg azt hiszem, hogy a nyugdíjazások 70 és 65 éves korhatárai csökkenthetők volnának. Még ha el is ismerjük azt, hogy az V. és VI. fizetési csoportba tartozó bíráknál szükséges az, hogy a 70. életév megmaradjon, azonban az első- és másodfokúaknái a 65 éves korhatár 62 évre volna leszállítandó. T. Képviselőház! Pártállásomra való tekintettel a költségvetést nem fogadom el. (Helyeslés balfelől.) Elnök: A vezérszónokok közül szólásra követkéz "ki Nagy Ferenc jegyző: Bocsáry Kálmán. Elnök: Bocsáry Kálmán képviselő urat illeti a szó. Bocsáry Kálmán: T. Ház! A költségvetési vita utolsó óráit éljük. Abban a tényben, hogy az állami költségvetési előirányzat fejezetei közül az utolsók között foglal helyet az igazságügyi szolgálatnak és szervezeteknek költségvetése, annak a felfogásnak elismerését látom, hogy az állam elsősorban jogrend, amely alapját alkotja az állami lét összes életformáinak és amely boltozatos, szilárd acélvázával veszi körül a nemzettestet, hogy a nemzetet,, annak tagjait és különböző intézményeit minden körülmények között és minden időben a szerves együttműködésre és együttélésre alkalmassá tegye. De egyúttal elismerését látom annak a felfogásnak, amelynek az előadó úr is kifejezést adott, hogy minden nemzeti értéknek és minden nemzeti intézménynek benne rejlő önértéke az igazság, tehát az igazság szolgálata és az igazság szervezete jelentőségében különösen megbecsülendő. A világháború óta eltelt negyedszázad kétségkívül mindnyájunkat meggyőzött arról, hogy a világháború az emberiség egyik legnagyobb forradalma volt. Megingatta a régi szilárd életformákat, sőt voltak egyes helyek, ahol repeszeire dobta szét a régi rendnek, a jog : , társadalmi, gazdasági és erkölcsi rendnek alapjait. De ma már világosan látjuk, t. Ház, hogy ez a régi rend kilendült ugyan helyzetéből, de soha eredeti egyensúlyába visszatérni nem fog. A világháborúnak mint forradalmi jelenségnek a jogrend területén mutatkozó hatása különböző jelenségekben nyilvánul. Abban az együttélésben, amely az egyén és a szabály között a társadalmi élet keretén belül fennáll, a világháború óta a helyzeti előny a szabály javára eltolódott. Egyik szabály a másik után járja át a társadalmat, mind több és több korlátozó szabályt bocsát ki az államhatalom,, úgyhogy a jog ma már rendkívül kifinomult és bonyolult gondolatvilág lett, amely hajszálcsöves finomságú erezettel az idegrendszerhez hasonlóan fntja át az egész társadalom életét. A mai. a háború után eltelt időket a szabály uralma jellemzi és társadalmi életünk ma már ott tart a különböző korlátozások folytán, hogy abban több a szabály, mint az élet maga. A világháborúnak mint forradalmi erőnek másik hatása a jogrendnek azon a területén nyilvánul, amely évezredek óta, amióta jogszabály és egyén szimbiózisban együtt él,, örökké dúló küzdelmet mutat. Ez a küzdelem a világháború óta felfokozódott. A társadalom. ebben a vonatkozásban két csoportba osztható..
