Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-56

Az országgyűlés képviselőházának 56. illése 1939 november 23-án, csütörtökön. 339 szór egyévi fogházzal elintézi a sok éven keresztül tényleg gyakorolt, de csak egyízben rábizonyított visszaéléseit, amelyekből eveken keresztül kényelmesen és nagyúri módon élt, amíg a párbajban elkövetett súlyos testi sértés alig büntetheti), addig a falusi parasztlegény, ha szerelmi bánatában, vagy mert többet öntött fel a garatra, megszúrja vagy fejheveri barátját, évekig sínylődik. Megszüntetendő az az anomália, hogy amíg az élet napos oldalán élő úrvezető gondatlanságból elkövetett halált okozó súlyos testi sértés vétségéért egy autógázolásból kifolyólag 500 ós 1ÜO0 pengő pénzbüntetéssel szabadul, addig a falu legényének aligha van ilyen szerencséje, ha társát virtusból jól fejbeveri. T. Ház! Fontos probléma és közgazdasági életünk nagy megtisztítását fogja jelenteni a törvényhozás tagjainak és a köztisztviselőknek összeférhetlen&égére vonatkozó törvényjavaslat, amely előmunkálat alatt áll. (Helyeslés.) Nekünk, törvényhozóknak van szükségünk erre a törvényre, hogy megszűnjék a kívülről jövő illetéktelen befolyás (Elénk helyeslés.) és a képviselőház tagjai megszadulhassanak a nagyon sokszor rosszindulatú feltételezésektől és gyanúsításoktól. (Ügy van! Ügy van!) Eveken keresztül, unult esztendei igazságügyi költségvetési beszédemben is, sürgettem a rehabilitációs törvény megalkotását. Ma is síkra szállok ezért, mert ú,gy érzem, hogy a múlt kisebb-nagyobb botlásait és bűneit hoszszú éveken át kifogástalan, becsületes munkával és viselkedéssel expiálni lehet. Módot kell rá adni annak, aki egyénileg megérdemli, hogy erkölcsi bizonyítványából a régi bűn töröltessék. (Baky László: Úgy van!) A bűnös embernek, miután büntetését elszenvedte, bűnét megbánta és magaviseletével javulásának tanújelét adta, meg kell bocsátani, el kell felejteni a kellemetlen multat és törvényes intézkedéssel módot kell adni erre. Csak helyeselni tudjuk a volt igazságügy miniszter úr intézkedését, amellyel már hónapokkal ezelőtt elrendelte a rehabilitációs törvény előkészítését és ígérte, hogy azt mielőbb a Ház elé fogja terjeszteni. A büntető igazságszolgáltatás egyszerűsítésére és gyorsítására, a polgári eljárás egyszerűbbé, gyorsabbá és olcsóbbá tételére irányuló törekvés nagyon helyes; csak ez az egyszerűsítés és ez a gyorsítás az ügyek jó és megnyugtató elitézésének rovására ne történjék. Amit én az igazságügyminisztérium legfontosabb feladatának és a legidőszerűbb jogszabályelőkészítő feladatnak tartok, az a sajtójog reformja. A közlés valódiságának biztosítása a sajtóban a nemzeti, erkölcsi és helyes társadalmi kellékek érvényesülése, a jóhírnév védelme, az egyének könnyelmű meghurcolásának könyörtelen büntetése, (Ügy van! Üfy van! a jolboldalon.) a felelős személyek körének kiterjesztése és a büntetőjogi t'elclő'-séír a'ól való kibúvás megakadályozása, a sajtóeljárás gyorsítása és egyszerűsítése az igazságügyiminisztérium sürgős feladatai közé tartozik. Az igazságügyminisztérium működését a múlt évben is és a jövő évre is erősen befolyásolja az a kiterjedt munkakör, amelyet az igazságügyminisztérium a Felvidék visszatérése, visszakapcsolása folytán kell, hogy ellásson. De az általános közgazdasági helyzet és általában a mélyehb szociális elvek érvényesülése folytán előállt új jogi problémák megoldása, új berendezések létesítése, közgazdaságunk ujabb elgondolásokon való leiepitese is újabb jogszabályok életbeléptetését vonja maga után és ezeknek a jogszabályoknak a múltba való beillesztése, a magyar nemzeti hagyományokkal való összeépítése, Uiegy a régi jogszabályokból áttérve az újakra az annyha egységes jogfej lő d>ée törést ne szenvedjen, ez az igazságügy minisztérium hivatása, da nivat^sa ma az ígazságugyminisztériumnak az is, hogy a 20 évvel ezelőtt a magyar gondolattól és magyar hazánktói elszakított es most Szent István országához visszatért, 20 esztendőn keresztül más jogszabályok rendelkezései szerint élt magyar testvéreink jogi helyzetét igyekezzék Öszszehangolni a régi magyar jogszabályokkal és az új berendezések nehézséget a rendelkezések simulékonyságával igyekezzék megszüntetni. Közgazdaságunkban a zsidótörvény folytán adódott helyzet miatt rengeteg problémát kell megoldani és az igazságügyminisztérium hatáskörében ú.i törvényes es rendeleti intézkedések váltak szükségesekké, de a társminisztériumok által az igazságügyminisztériumlioz utalt törvényjavaslatokat is ugyancsak az igazságügyminisztériumnak kellett a magyar törvény- és rendelettár részére áttanulmányozni és abba beleilleszteni. Éppen ezért az új jogi területek szabályozása nagy gondot, elmélyedést, szaktudást és beláthatatlan munkát igényel és azt hiszem, kötelességet mulasztanék, ha innen, az előadói székből nem fejezném ki a nemzet bábáját a volt igazságügyminiszter úr és kiváló tisztviselői iránt, (Éljenzés a jobboldalon és a közéven.) akik ezt a nagy munkát a lehető legtökéletesebben, a legprecízebben és a magyar jogfejlődésbe beállítva a legszebben oldották meg. (Ügy van! Úgy van! a jobboldalon.) Legyen szabad azonban felhívnom innen az igazságügy miniszter úr figyelmét arra, hogy a rendeletalkotásoknál lehetőleg igyekezzenek odahatni, lîogy a rendelettömegeket egy komplexusba, áttekinthetőbb állapotba igyekezzenek hozni. Legyen szabad itt egy példára rámutatnom: a védettségi rendeletekre. A legutóbb megjelent két rendelettel együtt ma 72 rendelet van éivényben a védettségre vonatkozóan. Ezt a 72 rendeletet áttanulni, megérteni és alkalmazni szinte lehetetlen. Igaz, hogy az igazságügyminisztériumban van egy minden tekintetben helyeselhető szokás, az, hogy az ilyen nagy tömegeket érintő rendeleteket népies alakban is kiadják, ez, a népies kiadás azonban nem alkalmas arra, hogy jogügyeknél, a bíróságok előtt ezekre hivatkozni lehessen. Az volna tehát innen a kérésem, hogy az ilyen nagy rendelettömegeket lehetőleg összhangban, kompendiumszerűieg, vagy pedig úgy kellen© kiadni, hogy úgy a bíróságok, mint pedig a gyakorló ügyvédi kar tudja azokat használni. A költségvetés indokolása szerint a bíróságok forgalma némi csökkenést mutat. A bíróságok az ügyeket zavartalanul és kellő gyorsasággal intézik. A magyar bíró az állami gépezetnek főpillére, a jó igazságszolgáltatás nemzetfenntartó erő, a bizalom alapj megvesztegethetetlen és befolyásolhatatlan bíró egyike a legnagyobb nemzeti értéknek. A magyar bíró ilyennek bizonyult a múltban és ilyen ma is. Innen kell elsősorban megállapítani igazságügyi szervezeteinknek, bírói és ügyészi karunknak kiválóságát, magas tudását, munka4\*