Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-55

Az országgyűlés képviselőházának 55. 2. Hajlandó-e a miniszterelnök úr Az Est végleges beszüntetésére s ezen sajtótermék régi szellemének teljes felszámolására?« Elnök: Rajniss Ferenc képviselő urat illeti ^a szó. Rajniss Ferenc: T. Ház! Interpellációmat akkor írtam be, amikor Az Est még élt, egy nyilt levél miatt, timely országos felháboro­dást keltett és amelyben. Az Est bejelentette, hogy tovább hajlandó élni és elveit, amelyek születésétől kezdve vezették, nem hajlandó meg­változtatni. Azóta Az Est státusa egy P-vcl megjavult... (Derültség a Ház minden olda­lán.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Rajniss Ferenc: ... és egy újabb nyilt levél szerint a jövőben a nemzeti keresztény­irányt szolgálja majd a »Pest« is. (Derültség-) E miatt itt a Házban interpellates jogomat -az újabb ohszerváció idejéig feladom, (Derült­ség. —t Az elnök csenget.) Elnök: A képviselő úr bejelentése alapján interpelláció tárgytalanná vált. Következik Prokopecz József képviselő úr Interpellációja a pénzügyminiszter úrhoz. JKé­rem az. interpelláció sraövjegéneík felolvasását. Boczonádi Szabó Imre jegyző (olvasa): »Prokopecz József felvidéki egyesült ma­gyar párti képviselő interpellációja a pénz­ügyminiszter úrhoz, melyben méltányos elbá­nást kér azon adófizetőkkel szemben, akiknek Szlovákiában maradt követelésük van. T. Ház! Azzal az alkalommal, hogy első ízben szólalok fel a magyar pariámentben, úgy vélem, hogy kötelességem teljesítem, ha köszö­netet mondok azért a politikai gesztusért, -amely lehetővé tete azt, hogy a visszacsatolt területek lakosai is képviseletet kaptak a be­hívott törvényhozók között. Ez a mentalitás teszi lehetővé azt, hogy mi visszacsatolt terü­leten élő szlovákok is itthon érezzük magiun­kat ebben a hazában. Amidőn általunk a szlovákság politikai képviselete bevonult a pesti országházba, egy új húszéves keserű iskolát megjárt tapaszta­lattal gazdagabb politikai csoport jelent meg. Minket nem a pánszlávizmus tüze fűt, nem katasztrófához vezető Juriga-féle politikát .akarunk csinálni, hanem becsületesen törek­szünk arra, hogy itt élő szlovák népünk apái­hoz méltóan hűséggel ellhessen ezen a földön. A következőkben a pénzügyminiszter úr nagyméltóságának tudomásaira szeretnék hoz­ni oly dolgokat, melyek az ő intézkedését vásrjájk. 1. A csehek nagyon sok esetben ma­.gukkal vitték a telekkönyveket, illetve a katasz­teri birtokíveket. Ilyen helyeken aztán előfor­dul, hogy az adófizetés nem pontos adatok alapján történt. Hogy ebből milyen bajok ég a nem magyar anyanyelvűek között milyen félreértéseik származhatnak, azt nem kell kü­lön ecsetelni. Tisztelettel kérem a pénzügymi­niszter urat, olyan értelmű intézkedés kiadá­sára, amely ezeket a dolgokat megszünteti. A másik ügy, melyben a pénzügyminiszter urat intézkedésre kérem fel, a következő. Na­gyon sok pozsony—nyitramegyiei kisgazdának még a tavalyi cukoirrépakampányból kifolyó­lag nagyösszegű követelése van a nagyszom­bati cukorgyártól. Ezek a kisgazdák ezen pénz­követelésükhöz hozzájutni nem tudnak. Az adó­behajtó közegek pedig természetesen szorgal­mazzák az adófizetést. Ezek az emberek önhi­bájukon kívül nem tudnak eleget tenni adó­fizetési kötelezettségüknek, azért tisztelettel ülése 1939 november 22-én, szerdán. 333 kérem a pénzügyminiszter urat, hasson oda, hogy valami mód találtass ék, hogy ezen embe­rek sorsán könnyíttessék. Ez a szlovák nép, amely a Rákóczi fejedel­münk alatt megmutatta, hogy tudja köteles­ségét azzal a hazával szemben, amely egyforma gyermekként kezeli az itt lakó népeket, most is meg fogja mutatni, hogy nem tért le ősei útjáról. Mély tisztelettel kérem a pénzügymi­niszter urat, hogy megértő intézkedésével ér­tesse meg az itt élő szlováksággal azt, hogy ez a haza az ő hazájuk.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat il­leti a szó. Prokopecz József: T. Ház! Igazán megle­pődtem, amikor megérkezett hozzám a képvi­selői meghívás. Amikor a magyar kormány megértően gondoskodott arról, hogy a magyar parlamentiben a szlovákok is képviselve legye­nek, kötelességemnek tartom, hogy köszönetet mondjak elsősorban a miniszterelnök úrnak, azután vitéz Jaross miniszter úrnak és az or­szággyűlés két Házának. T. Ház! Amikor beléptem ebbe a Házba, nem abban a szellemben és nem azzal a tudat­tal tettem, mint Juriga és a pánszlávok, ha­nem mint magyar érzelmű szlovák, (Élénk él­jenzés és taps.) aki hűségesen harcoltam a cseh impériuimi alatt a magyar iskolákért és a magyar igazságért. Több községben jártam, t. Ház és mindenütt csak panaszt hallottam. Miért? A téves adókivetés miatt: mert olyan adókat követelnek rajtunk, amilyeneket még a cseheknek sem voltunk hajlandók fizetni. A földadót tévesen vetik ki egyes adóügyi jegyzők. Például, hogy csak a magam esetet említsem, augusztusban 273 pengő adót fizet­tem 10 hold föld után. Most végrehajtottak nálam és még 170 pengőt követelnek. Amikor azt kérdeztem az adóügyi jegyzőtől, hogy: uram, miért van ez, hány hold föld után? azt mondotta: nem tudom, anert a csehek elvitték az összes kataszteri birtokíveket. Hogy lehet adót kivetni föld után, ha nincs meg a kataszteri birtokív? Miből tudjon az a kisgazda olyan nagy adót fizetni, amikor már a második cukorrépa-kampány is elmúlt és az előző cukorrépa-kaanpányról is minden gazdának ott van a pénze a nagyszombati cu­korgyárnál és más felvidéki cukorgyáraknál? A cukorrépa utáni járandóságot lefoglalták adóba; miiből tudja akkor fizetni az a szegény kisgazda a kovácsot, a bognárt és mindennapi kiadásait? Kénytelen így az a kisgaadatársa­dalom abbahagyni a cukorrépa-termelést, mert pénzt vett föl a cukorrépa termelésére, ez után kamatot fizet, ő pedig nem kapott semmit ^s így kénytelen rövidesen gazdaságának felét eladni. Nálunk a Felvidéken ugyanis csak akkor van pénze a gazdának, ha a cukorrépatermés­ből van bevétele; mi nem konkurrálhatunk az Alfölddel búzatermelésben; nekünk ragaszkod­nunk kell a cukorrépa termeléshez, mert csak ebből van pénzünk. Nagyon kérem a pénzügyminiszter urat, hasson oda valamiképpen, hogy ezt a pénzt, amely odaát van, feliszabadítsák. Mert tessék csak elképzelni, micsoda haszna van annak a gyárnak abból, hogy annak a sokezer kisgazdá­nak az áruja ott van már egy éve és az a sok­ezer csehszlovák korona — én koronáról beszé­lek — már csak kamatban is micsoda hasznot jelent neki' azért, mert azt a pénzt nem fizet-

Next

/
Thumbnails
Contents