Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.
Ülésnapok - 1939-55
332 Az országgyűlés képviselőházának 55. ülése 1939 november 22-én, szerdán. kapni a régen áhított legelőt, ha visszavonják Huszovszky Lajos ellen beadott petíciójukat. Ugyanebben a községben azután kisbíróval kidoboltatta azt, hogy gyűlésre jöjjenek, össze a peticionálók. Ez megtörtént és akkor ott megjelent vele együtt a főispán úr megbízottja, aki formális gyűlésen beszédben rábeszélte a panaszlókat arra, hogy vonják vissza a peticiót és arra az esetre, ha ezt nem teszik meg, bizonyos fenyegető dolgokat helyezett kilátásba. (Spett Ernő: És amikor aláiratták velük a peticiót, akkor ki beszélte rá őket? Akkor ezt is a Ház elé kellene hozni! —i Mozgás.) Módja van igen t. képviselőtársamnak felállani és interpellációban elmondani, ha ilyen esetekről tud. A mai napon elhangzott a közigazgatási bíróság döntése: Csorba. Sándortól a mandátumot megvonták. A közigazgatási bíróság' megállapította, hogy flagránsan tizenhét községben sértették meg a titkosságot a legnagyobb mértékben a kormánypárt javára. Ki kell azonban jelentenem, hogy csak kicsi híján múlott, hogy a közigazgatási bíróságnak módjában állott ezt az ítéletet meghoznia és megbélyegezni ezt a választási visszaélést, azért, mert Csorba Sándor igen t. volt képviselőtársunknak a zsebében volt már 300 visszavonó aláírás és csak azon múlott, hogy nem tudta beadni, mert^ jogi tudatlanságból ügyvédi ellenjegyzés nélkül akarta ezeket az aláírásokat benyújtani. Méltóztatnak tehát látni: egy ilyen kis jogi narancshéjon csúszik el az eset és történik meg az, hogy a közigazgatási bíróságnak mégis módjában áll néha ítéletet hozni a választási visszaélésekben, és ilyen újabb törvénytelenségen csorbult ki Csorba Sándor képviselőtársunk mandátuma. T. Ház! A petició tulajdonképpen nem más, mint prolongált, állandósított választási küzdelem. Az összes községekben éppen olyan megfélemlítés alatt állanak a peticionálók, mint amilyen megfélemlítés és terror alatt állanak legtöbbször a választást megelőző utolsó napokban, a csendes hét napjaiban. Mindez miért? Azért, mert ezek a választópolgárok merészelnek élni a törvényben biztosított jogukkal, merészelnek panaszukkal a közigazgatási bírósághoz fordulni és merészelik elmondani azokat a választási visszaéléseket, amelyeknek ők maguk ki voltak téve. Ha n petició valóban a legfelsőbb bírósághoz való folyamodás, ha biztosító szelepe a választáson túlfűtött temperamentumoknak és a választási visszaéléseknek, ha a közigazgatási bíróság őrzője a választójogi törvénynek és ha alkotmányjogi garancia a petició, akkor azt kérdezem, vájjon lehetséges-e az, hogy a magyar királyi kormány a választópolgárokat nem hajlandó megvédelmezni akkor., amikor polgári jogaikkal élnek? (Mozgás a közéspen.) Ez leheti egy-két képviselőtársamra nézve mulatságos dolog, a peticionálók számára azonban nem mulatságos. Ha önök úgy gondolják, hogy nincsen szükség peticionális jogra, méltóztassanak benyújtani egy egyszakaszos törvényjavaslatot, méltóztassanak kivenni a választójogi törvényből a peticiót azzal, hogy nincsen rá szükség, és akkor rendben van^ mi is azt mondjuk: helyes, nem kell garancia a választási törvénynél, tessék a törvénytelenségeknek nyugodtan folyniok; de ameddig a törvényben benne van a petició, addig méltóztassék a kormánynak figyelmeztetni ott lévő hatósági közegeit és saját párthíveit arra, hogy a törvény nemcsak egyesekre, nemcsak egyes pártokra, hanem minden magyar pártra egyformán vonatkozó törvény és azt mindenkinek egyformán kötelessége megtartani. (Közbeszólás a balközépen.) Igen, jól tudom t, képviselőtársam, hogy megválasztási cselekmények miatt nálunk senkit meg nem büntettek. (Felkiáltások a jobboldalon: Dehogy nem! De még mennyire megbüntettek!) T. Ház! Láttuk azt, hogy egyes képviselőtársaink ia zsidók elleni izgatás miatt — ami már elavult dolog — mandátumoktól már hónapok óta meg vannak fosztva. Ugyanakkor miképpen lehet az, hogy egyes képviselőtársaink további törvénytelenségekkel tudják mandátumukat továbbra is biztosítani? T. Ház! A miniszterelnök úr tegnapi beszédében azt mondotta, hogy ő azt szeretné, ha a köztisztviselők nem politizálnának, vagy legalábbis soha nem éreztetnék a választópolgárokkal azt, hogy ők milyen párthoz tartoznak. Elnök: Kérem képviselő úr beszédideje lejárt, méltóztassék beszédét befejezni! Maróthy Károly: Eögtön befejezem. Azt kérdezem, nem érzi-e a miniszterelnök úr azt, hogy az ő elméleti kijelentése és kívánsága, között, valamint a való élet között olyan nagy vagy még nagyobb a differencia, mint Makó és Jeruzsálem között? Elnök: Az interpelláció kiadatik a miniszterelnök úrnak. Következnék Maró thy Károly képviselő úr második interpellációja a belügy-, pénzügyes igazságügyminiszter urakhoz. A képviselő úr interpellációjának elmondására halasztást kért. Kérdem t. Ház, méltóztatnak-e a halasztást megadni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. Következnének ifj. Tatár Imre és Korláth Endre képviselő urak interpellációi. A képviselő urak törölték interpellációjukat. Következik Jandl Lajos képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék az interpellációt i'el-olvasni. (Felkiállások: Nincs itt!) Boczonádi Szabó Imre jegyző (olvassa): ^Interpelláció a m. kir. miniszterelnök úrhoz a lengyel szökevény katonák beszállásolása körül tapasztalható és a lakosságot anyagilag súlyosan érintő szabálytalanságok tárgyában. A határról annakidején Magyarország területére szökött lengyel katonai személyek elszállásolása egyes üdülőhelyeken és községek magánlakásaiban történt- A beszállásolás a lakosságot nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is nagymértékben sutja. Milyen alapon kényszerít a kormány magyar adófizető polgárokat arra, hogy idegen katonaságot kényszerüljenek befogadni házaikba? Hajlandó-e ennek az állapotnak a kormány véget vetni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. (Felkiáltások: Nincs itt!) A képviselő úr nincs jelen; interpellációja töröltetik. Következnék Keck Antal interpellációja. A képviselő úr interpellációját törölte. Következik Kajniss Ferenc képviselő^ úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz. Kérem az interpelláció szövegének felolvasását. Boczonádi Szabó Imre jegyző ( olvassa):»Interpelláció »Az Est« megszüntetése tárgyában. 1. Van-e tudomása a miniszterelnök úrnak Az Est folyó hó 13-i számában megjelent nyílt levél tartalmáról, amelyben a lap szerkesztősége Az Est régi szellemének követését ígéri?
