Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-55

332 Az országgyűlés képviselőházának 55. ülése 1939 november 22-én, szerdán. kapni a régen áhított legelőt, ha visszavonják Huszovszky Lajos ellen beadott petíciójukat. Ugyanebben a községben azután kisbíróval ki­doboltatta azt, hogy gyűlésre jöjjenek, össze a peticionálók. Ez megtörtént és akkor ott meg­jelent vele együtt a főispán úr megbízottja, aki formális gyűlésen beszédben rábeszélte a panaszlókat arra, hogy vonják vissza a peticiót és arra az esetre, ha ezt nem teszik meg, bizonyos fenyegető dolgokat helyezett kilátásba. (Spett Ernő: És amikor aláiratták velük a peticiót, akkor ki beszélte rá őket? Akkor ezt is a Ház elé kellene hozni! —i Moz­gás.) Módja van igen t. képviselőtársamnak felállani és interpellációban elmondani, ha ilyen esetekről tud. A mai napon elhangzott a közigazgatási bíróság döntése: Csorba. Sándortól a mandá­tumot megvonták. A közigazgatási bíróság' megállapította, hogy flagránsan tizenhét köz­ségben sértették meg a titkosságot a leg­nagyobb mértékben a kormánypárt javára. Ki kell azonban jelentenem, hogy csak kicsi híján múlott, hogy a közigazgatási bíróságnak mód­jában állott ezt az ítéletet meghoznia és meg­bélyegezni ezt a választási visszaélést, azért, mert Csorba Sándor igen t. volt képviselő­társunknak a zsebében volt már 300 vissza­vonó aláírás és csak azon múlott, hogy nem tudta beadni, mert^ jogi tudatlanságból ügy­védi ellenjegyzés nélkül akarta ezeket az alá­írásokat benyújtani. Méltóztatnak tehát látni: egy ilyen kis jogi narancshéjon csúszik el az eset és történik meg az, hogy a közigazgatási bíróságnak mégis módjában áll néha ítéletet hozni a választási visszaélésekben, és ilyen újabb törvénytelenségen csorbult ki Csorba Sándor képviselőtársunk mandátuma. T. Ház! A petició tulajdonképpen nem más, mint prolongált, állandósított választási küzdelem. Az összes községekben éppen olyan megfélemlítés alatt állanak a peticionálók, mint amilyen megfélemlítés és terror alatt ál­lanak legtöbbször a választást megelőző utolsó napokban, a csendes hét napjaiban. Mindez miért? Azért, mert ezek a választópol­gárok merészelnek élni a törvényben biztosí­tott jogukkal, merészelnek panaszukkal a közigazgatási bírósághoz fordulni és merésze­lik elmondani azokat a választási visszaélése­ket, amelyeknek ők maguk ki voltak téve. Ha n petició valóban a legfelsőbb bírósághoz való folyamodás, ha biztosító szelepe a vá­lasztáson túlfűtött temperamentumoknak és a választási visszaéléseknek, ha a közigazgatási bíróság őrzője a választójogi törvénynek és ha alkotmányjogi garancia a petició, akkor azt kérdezem, vájjon lehetséges-e az, hogy a magyar királyi kormány a választópolgáro­kat nem hajlandó megvédelmezni akkor., ami­kor polgári jogaikkal élnek? (Mozgás a közé­spen.) Ez leheti egy-két képviselőtársamra nézve mulatságos dolog, a peticionálók szá­mára azonban nem mulatságos. Ha önök úgy gondolják, hogy nincsen szükség peticionális jogra, méltóztassanak benyújtani egy egysza­kaszos törvényjavaslatot, méltóztassanak ki­venni a választójogi törvényből a peticiót az­zal, hogy nincsen rá szükség, és akkor rend­ben van^ mi is azt mondjuk: helyes, nem kell garancia a választási törvénynél, tessék a törvénytelenségeknek nyugodtan folyniok; de ameddig a törvényben benne van a petició, addig méltóztassék a kormánynak figyelmez­tetni ott lévő hatósági közegeit és saját párt­híveit arra, hogy a törvény nemcsak egye­sekre, nemcsak egyes pártokra, hanem min­den magyar pártra egyformán vonatkozó tör­vény és azt mindenkinek egyformán köteles­sége megtartani. (Közbeszólás a balközépen.) Igen, jól tudom t, képviselőtársam, hogy meg­választási cselekmények miatt nálunk senkit meg nem büntettek. (Felkiáltások a jobbolda­lon: Dehogy nem! De még mennyire meg­büntettek!) T. Ház! Láttuk azt, hogy egyes képviselő­társaink ia zsidók elleni izgatás miatt — ami már elavult dolog — mandátumoktól már hó­napok óta meg vannak fosztva. Ugyanakkor miképpen lehet az, hogy egyes képviselőtár­saink további törvénytelenségekkel tudják mandátumukat továbbra is biztosítani? T. Ház! A miniszterelnök úr tegnapi be­szédében azt mondotta, hogy ő azt szeretné, ha a köztisztviselők nem politizálnának, vagy legalábbis soha nem éreztetnék a vá­lasztópolgárokkal azt, hogy ők milyen párt­hoz tartoznak. Elnök: Kérem képviselő úr beszédideje lejárt, méltóztassék beszédét befejezni! Maróthy Károly: Eögtön befejezem. Azt kérdezem, nem érzi-e a miniszterelnök úr azt, hogy az ő elméleti kijelentése és kívánsága, között, valamint a való élet között olyan nagy vagy még nagyobb a differencia, mint Makó és Jeruzsálem között? Elnök: Az interpelláció kiadatik a minisz­terelnök úrnak. Következnék Maró thy Károly képviselő úr második interpellációja a belügy-, pénzügy­es igazságügyminiszter urakhoz. A képviselő úr interpellációjának elmondására halasztást kért. Kérdem t. Ház, méltóztatnak-e a halasz­tást megadni? (Igen!) A Ház a halasztást meg­adja. Következnének ifj. Tatár Imre és Korláth Endre képviselő urak interpellációi. A képvi­selő urak törölték interpellációjukat. Következik Jandl Lajos képviselő úr inter­pellációja a miniszterelnök úrhoz. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék az interpellációt i'el-­olvasni. (Felkiállások: Nincs itt!) Boczonádi Szabó Imre jegyző (olvassa): ^Interpelláció a m. kir. miniszterelnök úrhoz a lengyel szökevény katonák beszállásolása kö­rül tapasztalható és a lakosságot anyagilag sú­lyosan érintő szabálytalanságok tárgyában. A határról annakidején Magyarország te­rületére szökött lengyel katonai személyek el­szállásolása egyes üdülőhelyeken és községek magánlakásaiban történt- A beszállásolás a la­kosságot nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is nagymértékben sutja. Milyen alapon kénysze­rít a kormány magyar adófizető polgárokat arra, hogy idegen katonaságot kényszerülje­nek befogadni házaikba? Hajlandó-e ennek az állapotnak a kormány véget vetni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. (Felkiáltások: Nincs itt!) A képviselő úr nincs jelen; interpellációja töröltetik. Következnék Keck Antal interpellációja. A képviselő úr interpellációját törölte. Következik Kajniss Ferenc képviselő^ úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz. Kérem az interpelláció szövegének felolvasását. Boczonádi Szabó Imre jegyző ( olvassa):­»Interpelláció »Az Est« megszüntetése tárgyá­ban. 1. Van-e tudomása a miniszterelnök úrnak Az Est folyó hó 13-i számában megjelent nyílt levél tartalmáról, amelyben a lap szerkesztő­sége Az Est régi szellemének követését ígéri?

Next

/
Thumbnails
Contents