Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-55

Az országgyűlés képviselőházának 55. ülése 1939 november 22-én, szerdán. 331 október. 14-én jegyzett be e tárgyban interpel­lációt, amelyet később el is mondott. Én ezt az interpellációmat november 7-én jegyeztem be, abban a hiszembcn és meggyőződésben, •hogy a belügyminiszter úrnál már ez a bejegy­zés maga olyan érdeklődést vált ki, amelynek következtében ő bizonyára legalább is megkér­dezi a hatósági közegeiket odalent, hogy váj­jon történt-e tényleg valami vagy nem. (Egy hang a jobboldalon: Nlaiv fiú! — Rainiss Fe­renc: Szóval csalódtál!) Ügy van. A vissza­élések ennek dacára folytatódnak. Ami a me­zőkövesdi petíció alkalmával történt: Király Béla és felesége letartóztatása, majd pedig in­ternálása, Ostoros község lakosságának be­idéztetése és egy jó pár órán keresztül való fogvatartása, adóíelemeléssel való fenyegtőd­zés, majd Csolto Ferenc odavaló derék gazdá­inak öngyilkossága, amely ezzel összefüggésben állott, — É távolról sem elszigetelt jelenségek. Ezek majdnem mindenütt, ahol petíció volt, felütötték hasonló módon a fejüket. T. Ház! A marcali kerületben elkövetett törvénysértéseket is szóvátettem. Az ottani választók pedig a Közigazgatási Bíróságot kérdezték meg egy-két furcsaságra és, egy-két érthetetlen dologra nézve. Megkérdezték egye­bek között azt, hogy miképpen lehet nyílt sza­vazófülkékben titkosan szavazni. Megkérdez­ték a Közigazgatási Bíróságot arra nézve, hogy vájjon szabad-e a szavazatszedő^küldött­ségi elnöknek bevonulnia a fülkébe és négy­szem között megadni azt a 'bizonyos közjogi felvilágosítást a szavazópolgároknak, továbbá kíváncsiak voltak arra, hogyan lehet 482 sza­vazattal több az urnában, mint amennyi a .sza­vazók száma volt. Ezeknek a rejtélyeknek ki­kutatására beadták petíciójukat, és éppen eb­ben a petícióban hirdetett a mai napon ítéle­tet a Közig-azgatási Bíróság, amelyben meg­semmisítette az egyik kormánypárti képviselő­társunk mandátumát. Azonban, mondom, ez nemcsak egy-két helyen, hanem több helyen is előfordul. Pusz­takovácsiban azzal vette rá a főjegyző a pe­ticíonálókat, hogy vonják vissza a panaszt éppen a marcali kerületben, hogy a petíció­val súlyosan meg vau támadva becsületében, és ezért, ha nem vonják vissza, mérhetetlen kára származik ebből, az ő személyére való tekintettel tehát vonják vissza a panaszt. .Marcaliban a hatósági közegek és a MÉP. él­harcosai házról-házra jártak és megfenyeget­ték a választókat, hogy a költség pedig 9000 pengő lesz és a költség miatt el fogják őket árverezni. Azután Bizán Ipsios József vezető­Jegyző és két tanító a községházára összehív­ták a peticíonálókat, a petíciót aláíró panasz­lókat és azzal fenyegették meg őket, hogy nagy összegeket kell fizetmök pervesztés ese­tén, ezenkívül, ha mégse vonják vissza a pa­naszt, csendőrök fogják házról-házra járva összeírni, a különféle kihágásra alkalmat szol­gáltató jelenségeket. Ez meg is történt. Ható­sági emberek és csendőrök összeírták őket, ennekkövetkezíében természetesen a peticio­nálók jórésze kénytelen, volt visszavonni a petíciót. Horváth Lajos főszolgabírói iroda­tiszt Radies Antalt orvvadászattal gyanúsí­totta meg azért, mert nem vonta vissza kéré­sére a petíciót. Mesztegnyő községben a köz­ségi bíró a jegyzői irodába terelte a peticío­nálókat és aláíratott velük ott egv nyilatko­zatot, amelyről^ csak később mondotta meg, nogy ez a petíció visszavonását tartalmazza. Szenyér községben egy elöljáró és két képviselőtestületi tag, nyilvánvalóan az ot­tani jegyző befolyására, azzal invitálták bo az aláírókat és házaltak házról-házra. hogy _ _ a községi jegyző a panasziratban foglalt ki je­lenté sok miatt becsületsértésért és rágalma­zásért feljelenti a panaszlókat és csak azok­nak kegyelmez meg, akik visszavonják a pa­naszt. (Az elnöki széket Törs Tibor foglalja el.) Somogyszentpál községben pedig a peti­cíonálókat hivatalos idézéssel idézte be a jegyző. Itt van a kezemben egy ilyen idézés, rendes sorszámmal ellátva, Azt tartalmazna, hogy a jegyzői irodában Hosszú Ignác, stb., stb. kihallgatása „végett törvényes következ­mények terhe mellett jelenjék meg. Itt a pe­csét és itt van a jegyző aláírása: leteszem majd a Ház asztalára. Ilyen idézést 100 dara­bot küldtek szét abba a községbe. Maga ez az idézés, amely a hatóságtól érkezik és kihall­gatásra vonatkozik, önmagában véve megfé­lemlítő ténykörülmény. Ehhez 'még azt adtaik elő a megjelenteknek, hogy be fogják perelni a peticíonálókat, ezenkívül pedig, hogy a kö­zeli földosztásban nem lesz részük, abból ki lesznek zárva, ha nem fogják visszavonni a petíciót. A belügyminiszter úr a minap a belügyi tárca költségvetésének tárgyalásánál azt mon­dotta, hogy a jegyzők túlságosan túl vannak terhelve munkával. Én magam is^ azt mondom, hogy ez valóban így van, de ha így van, váj­jon miért kényszerítjük a derék, kiváló és a népet a legtöbb helyen igazán szerető embe­reket arra, hogy még ilyen túlmunkákat is végezzenek, mert egészen bizonyosan nem jó­szántukból, hanem parancsra teljesítették és csinálták ezeket a vexatúrákat és beirlézése­ket. Magát a jelöltet. Erdős Jánost pedis: in­ternálással fenyegették meg, ha a községbe ki mer menni. De nem marad el az ilyen visszaélések tekintetében a lengyeltóti iárás hatósága sem. A múltkoriban voltam bátor szólni arról, bogy Ormos Ferenc, vitéz Harmat Ferenc, Harmat Lajos és Tardi Laio^ balaitofti­boglári lakosokat, tehát nésy embert, 20 napra ítéltek el a válasz tájs alkalmá­val azért, mert négyen összegyülekeztek és állítólag tiltott gyűlést tartottak — négyen! Most a választásnak véore van, a főszolgabíró úr megenyhült és kiadott egy végzést, amely­ben az áll. bosy a kegyelmi rendelet értelmé­ben eltörli, illetőleg felfüggeszti ezt a 20 na­pot, tehát 0 7,t nem kell leüln*. (Egy hana b«l­felől: Gavallér volt!) Ez azonban nem tartott (sokáóg, mert utána az alispán úr meghozta határozatát, amelyben kimondja, hogy nin­csen kegyelem ezek számára, téves volt a fő­szolgabírói határozat. Itt van azután egy másik peticiós eset. Huszovszky Lajos ellen petíciót adtak be Zala megyében. Itt Arató Sándor főjegyző Zala­apáti és Esztergály községeket^ járja házról­házra és megfélemlítésekkel, ígérgetésekkel, megvesztegetésekkel igyekszik a peticiós alá­írásokat visszavonatni. Nasryon sok aláíróval sikerült is ezt megtennie. Ez ellen a főjegyző ellen pártom kellő időben feljelentést tett a belügy minis zrter úrhoz, az eredmény azonban — amint méltóztatnak látni — nagyon kevés. Ueryancsak Esztergály községben megjelent^ a főjegyző iir és azt mondotta, hogy a zalavári apátságtól csak abban az esetben fogják meg­44*

Next

/
Thumbnails
Contents