Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-55

328 Az országgyűlés képviselőházának 55 T. Ház! A napirendi tárgyalására megálla­pított idő letelt, ezért a vitát félbeszakítom. Javaslatot teszek ara vonatkozólag, hogy leg­közelebbi ülésünket holnap é. e. 10 órakor tart­suk és annak napirendjére tűzzük ki az állami költségvetés egyes tárcáinak folytatólagos tár­gyalását. Méltóztatnak napirendi javaslatom­hoz hozzájárulni? (Igen.) A Ház az elnök napi­rendi javaslatát magáévá teszi. Mielőtt az interpellációkra áttérnénk, azo­kat megelőzőleg két írásbeli miniszteri választ fogok felolvastatni. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a föld­mívelésügyi miniszter úrnak Palló Imre kép­viselő úr részér© adott válaszát felolvasni. Boczonádi Szabó Imre jegyző (olvassa): »lisztéit Képviselőház! Palló Imre országgyű­lési képviselő űr 1939. évi szeptember 27-én in­terpellációt intézett az összkormányhoz az ál­lami erdőmérnöki kar tarthatatlan helyzetének sürgős orvoslása ügyében. Tekintettel arra, hogy a szóbanforgó interpelláció a vezetésem alatt álló minisztérium ügykörét érinti, a mi­niszterelnök úr annak másolatát azzal a ké­réssel küldötte meg hozzám, hogy a választ én adjam meg. Az interpellációban felvetett kér­désekre válaszom a következő: r Az állami erdőmérnökök 222 főből álló lét­száma az 1931. évben végrehajtott létszámcsök­kentés során 180 főben állapíttatott meg, amely létszám később 178 főben állapodott meg. E nagyarányú létszámcsökkentés termé­szetszerűen maga után vonta az utánpótlás megakadását és azt, hogy az alacsonyabb fize­tési osztályokban eltöltött átlagos szolgálati idő aránytalanul megnövekedett. Az állami erdőmérnöki kar nehéz helyzete, illetőleg az előléptetési lehetőségeik csökkené­sével beállott kedvezőtlen viszonyok a kor­mány előtt ismeretesek és a kormányban ed­dig is megvolt a jószándék, hogy ezen a hely­zeten segítsen. A legutolsó két költségvetési évben 14 új állás rendszeresítése némi javulást eredmé­nyezett. A létszámnak a felvidéki és a kár­pátaljai területek visszacsatolása következté­ben 400 főre történt felemelése pedig lehetősé­get nyújt olyan létszámrendezésre, amely ezt a kérdést nyugvópontra juttatja. A létszámnak felemelésénél azonban még nem volt lehetőség 1 az új állásokat az egyes fizetési osztályok között arányosan szétosztani, azonhan a helyzet gyökeres javulására nyosítás fokozatos keresztülvitele mellett is kilátás van, amelynek imielőhibi biztosítása ér­dekében a kormány f a kérdést állandóan fi­gyelemmel fogja kísérni. Kérem a t. Házat, hogy írásbeli válaszo­mat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1939. november 14. v. Teleki Mihály s. k.« Elnök: Méltóztatnak a miniszteri választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tu­domásul vette. Kérem a pénzügyminiszter úrnak Reibel Mihály képviselő úr részére adott válaszát fel­olvasni. Boczonádi Szabó Imre jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőházi A képviselő úr pa­nasz tárgyává teszi, hogy az ínségbe jutott méhek etetésére szánt cukor kiutalása késedel­mesen s nem oly mértékben történik, mint ahogy azt az Országos Magyar Méhészeti Egyesület kívánja. A kérdéssel kapcsolatban a következőket nozom a t. Képviselőház tduomására: ( Az ínségbe jutott méhcsaládok téli elelme­. ülése 1939 november 22-én, szerdán. zését a múltban úgy biztosítottuk, hogy abban az esetben, ha a körülmények azt indokolttá tennék, a méhcsalád tulajdonosok résziére a 'földmívelésügyi minisztériummal történt elő­zetes megállapodás alapján adómentes denatu­rált kristálycukrot utaltunk ki az Országos Magyar Méhészeti Egyesületnek. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület folyó évi augusz­tus havában ismét kérelemmel fordult a föld­mívelésügyi miniszter úrhoz, melyben az or­szág ínségbe jutott méhcsaládjai számúra (H> vágón denaturált méhetető kristálycukor ki­utalását kiérte. Az Országos Méhészeti Egyesület kérelmé­nek előterjesztése után a vezetésem alatt álló minisztérium, illetékes ügyosztálya tárgyaláso­kat kezdett a földmívelésügyi minisztérium szakreferenseivel e tekintetben, hogy az ország akkori cukor helyzetére és a korábbi méhetető cukor kiutalások alkalmával szerzett tapaszta­latokra való figyelemmel, az előterjesztett ké­relem mily méi'tékben volna teljesíthető. A le­folytatott tárgyalások során megállapítást nyert, hogy az Országos Magyar Méhlétszeti Egyesület által kért jelentős mennyiségű cukor kiutalását a tapasztalatok nem indokolják. A cukornak a múlthoz hasonló mérvben való feletetése a méz minőségének nagyarányú rosszabbodásához vezetett is ismételten súlyos rendőrbírói ítéletekkel kellett sújtani egyes méhészeket azért, mert a kincstár által az Ín­ségben lévő méhcsaládok megmentéséire ki­utalt denaturált cukrot olyan méhcsaládokkal etették fel, melyek etetésre nem szorultak s­így nyert mézet kipergették, forgalomba hbz­ták s ezzel nemcsak élelmiszerhamjsítást kö­vettek el, hanem a magyar méz jóhírnevén csorbát ejtve, a kincstárt is tetemesen meg­károsították. Ily körülmények között az Országos Ma­gyar Méhészeti Egyesület által kért 60 vágón cukor kiutalását indokoltnak és teljesíthető­nek nem találtam és ezért — minden számba veendő körülményt mérlegelve — összesen 15 vágón cukrot bocsátottam nevezett egyesü­let rendelkezésére. Kérve, hogy válaszomat tudomásulvenni méltóztassék. Budapest, 1939. évi űovember hó 12-én. Beményi-Schneller Lajos sk. m. kir. pénzügyminiszter.« Elnök: Méltóztatnak a miniszteri választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tu­domásul vette. Áttérünk az interpellációkra. Jeleaitem, hogy az interpellációs jegyzék 1—7. sorszámai alatt feltüntetett interpellációikat Rátz Kál­mán» Kóródy Tibor, Nyireő Andor, if j. Zim : mer Ferenc, Széchenyi Lajos gróf, Mosonyi Kálmán és Keck Antal képviselő urak töröl­ték. Az első interpelláció tehát Szeder Eerenc képviselő úr interpellációja lesz a földmívelés­ügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék ennek 'az interpellációnak a szövegét felolvasni Boczonádi Szabó Imre jegyző (olvassa): »Interpelláció a földmívelésügyi miniszter úrhoz. Van-e tudomása a földmívelésügyi minisz­ter úrnak arról, hogy Bátaszéken a tagosítás­sal kapcsolatiban a község mellett fekvő s a cél­nak teljesen megfelelő legelő tekintélyes részét csere útján ki akarják telepíteni a határ külső részére, jórészt használhatatlan területre? Miután ennek a tervnek keresztülvitele a község kisembereinek rendkívül fontos állat-

Next

/
Thumbnails
Contents