Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-55

Az országgyűlés képviselőházának 55. ülése 1939 november 22-én, szerdán. 303 plántálni, alap nélkül akar építeni, ezért ez a munkája eredménytelen. De egyúttal megtöri lassankint az öntudatlanul védekező falukul túrának, a mélykultúrának az ellenállását is, így annak elpáncélozottsága egyre több ponton szakad át és enged utat az igazi magyar szellemet, a nemzeti szellemet megmérgező idegen, hibrid hatásoknak. Hasonló tapasztalatokra jutunk akkor is, lia tekintetbe vesszük, hogy a kultúrán belül világosan megfigyelhetjük a következő folyamatot. Minden nemzeti kultúrában vannak új alkotások, vannak adopeiós folyamatok, tehát elsajátításig kölcsönvevési, egyúttal átformálási, átalakítási folyamatok, de megfigyelhetjük a kultúra bizonyos javainak kiesését is. A magyar nemzettest úgy a mély-, miut a magaskultúrában mindhárom tekintetben igen nagy értéket mutat fel. Rendkívül nagy a magyar nemzettestben a termelő, az alkotó, az új alkotásokat létrehozó folyamat. Ezt xígy szokták hétköznapi nyelven mondani, hogy a magyar nagyon tehetséges nemzet. (Egy hang jobbfelől: Ügy is van!) Istennek hála, ez így is van. Feltalálóinknak, művészeinknek, tudósainknak hosszú sora és ha utolsónak említjük is, de nem utolsó értéknek szántuk, őstehetségeinknek ismeretes és ismeret nélkül maradó nagy száma bizonysága annak, hogy a magyar nemzettestben a kultúrának ez az alkotó folyamata rendkívül erős. Tény, hogy erős adopeiós hajlamunk is van, mégpedig hogyha ez nem jótékony irányban épül ki, akkor érvényesül majd kártékony irányban. Ha mi nem tudunk magyar népünk számára idejében, kellő menynyiségben, hozzáformált módon állandó ilyen adopeiós anyagot adni, akkor ez az erős adopeiós ösztön majd kártékony irányokban elégül ki és ez a folyamat annál inkább erős, mert az egyes életkorok szerint az adopeiós hajlam is különböző: a fiataloknál a legnagyobb, a konzervatívabb öregeknél a leggyengébb. Ezzel magyarázhatjuk azt, hogy a falu fiatalságát is szinte teljesen elborította — hogy a legnépszerűbb adopeiós területeket említsük — a magyartól idegen, városi, kozmopolita divatnak, táncnak, éneknek és zenének az áradata. (Ügy van! Úgy van! — Egy hang jobbfelől: Ezt meg kell akadályozni!) T. Ház! fezeknek a kérdéseknek felvetésére, — bizonyos mértékben elvi tisztázására — azért volt szükség, mert véleményem szerint a mindenkori magyar kultúrpolitikának ezekéit a kérdéseket nagyon élesen és öntudatosan látnia kell. (Úgy van! jobbfelől.) A mindenkori magyar kultúrpolitikának tisztában kell lennie a mely- és magaskultúra tevékenységével, kell, hogy irányító befolyást tudjon reá gyakorolni és lajstromozva tartsa azokat az értékeket, amelyeket fokozott adopció tárgyává kell tennie, hogy a nemzettest hallatlanul nagy képességeit mindenkor a nemzet egészének javára tudja használni. Mindez — hisszük — jórészt neun ismeretlen a magyar kultúrpolitika előtt és nem ismeretlen főleg a kultuszminiszter xír előtt. Tudjuk, hogy a miniszter úr tiltakoznék ellenie a legjobban, ha a kultusztárca költségvetésének tárgyalását az ő személyi kultuszává akarnók tenni, de annyit el kell mondanunk, hogy őt a magyar magaskultúra egyik kiemelkedő értékének tartjuk. írásaiban, beszédeiben jólesett látnunk azt, hogy a mély kultúra iránt is nagy megértés és éles érzék van benne, hiszen ebben a tekintetben egyik elsőrendű követelmény a népismeret, a népismeretnek pedig egyik elsőrendű követelménye a né]) történetének ismerete. Mégis szeretnők azonban, ha még öntudatcsabb lenne ezen a téren az egész magyar kultúrpolitika. Nem kívánunk itt mélyreható szervezeti reformokat, hanem azt a szellemet kívánjuk, amely képes arra, hogy bármilyen szervezetet áthasson, átformáljon és a maga hordozójává tudjon tenni. T. Ház! Amikor áttérek a népművelés kérdésére, nem, sietek aggály nélküli és vitathatatlan nyereségnek elkönyvelni a nyolcosztályos elemi iskola tervét. Önmagammal ketrülnék ellentétbe, ha nem vallanám én is elérendő és megvalósítandó célnak a nyolcosztályos elemi iskolát, de kérdés,, nem kell-e ezt esetleg más és még sürgősebb feladatoknak megelőzniök? Ilyen feladatnak tartjuk azt, hogy először a hatosztályos elemi iskolába való beiskolázás is építtessék ki teljes mértékben, még jobban sziolíttassék le ennek bizonyságául az analfabéták százalékszáma, szóval, hogy először a mai elemi iskolai oktatás teljes és eredményes keresztülvitele biztosíttassék. Szerintünk ugyancsak a minél előbb megvalósítandó feladatok közé tartozik az eddigi hatosztályos elemi iskolai nevelés egy bizonyos fajtájú betetőzése, amely egyúttal az iskolánkívüli népművelés súlypontjának a felnőttekről az if jakra való áttolódását is jelentené. Ez a két követelmény, tehát az elemi iskolai oktatás betetőzése és a népművelés súlypontjának az ifjabb életkorúakra való áttolása szerintünk szerencsésen kapcsolódnék össze a népfőiskolai rendszer kiépítésében. Ha nem ilyen időket élnénk, nem riadnék vissza annak indítványozásától, hogy a Ház egy pártközi bizottságot küldene ki ennek az intézménynek a helyszínen való tanulmányozására. Dániában és főleg a rokon finneknél, a 42 népfőiskola, munkájának — merjük állítani — oroszlánrésze van a finn nemzeti szellem heroikus

1 megnyilatkozásában. Azokat a meglátásokat, amelyek a népfőiskola gondolatát és megszületését létrehozták, nem akarom itt kellő idő hiányában részletezni, csak arra szeretnék még rámutatni, hogy ez a munka éppen a mély kultúrához való teljes hozzákapcsoltsága révén mindenütt a nemzeti szellemhez szorosan hozzásímulóvá tudott válni és jól esik megemlíteni, hogy az első kísérleteket, az első tapogatózó lépéseket mi is megpróbáltuk ebben az irányban és ennek csodálatosan szép eredménye is mutatkozott. Csak egyet említek meg. Épp tegnap volt szó arról, hogy a főiskolákon meg kellene tanítani a statisztika helyes használatára a főiskolás és középiskolás diákságot. Mi mertük a kéthónapos népfőiskolai tanfolyamon az elmúlt esztendőben Sárospatakon statisztikára tanítani a paraszt fiúkat és nem vallottunk vele szégyent. Mindnyájan hazavitték ajándékként a statisztikai zsebk^ny^ vet és a Statisztikai Közlönynek a felvidéki számát és bizonyítékaink vannak arra, hogy eredménnyel használták. T. Ház! A népfőiskolai rendszernek a kiépítése egyúttal a felnőttek iskolánkívüli népmüvelésének fontos és szükséges alapépítménye is lenne. Ebben az iskolánkívüli népművelésben érvényesíttetve szeretnénk látni mindazokat* amelyeket a mély és magas kultúrának viszonyairól elmondottunk. A selejtes városi civilizációt csak egy ilyen megalapozott népművelés állíthatja meg a falura való áramlásában. Nagyon szeretem a népvéleményeket meghallgatni, néha nagy böics-eség van bennük. Gazda-