Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-54

228 Az országgyűlés képviselőházának 54, ben, amely áthághatatlan lesz, mert tisztán kell látni azt, hogy a 180 milliós orosz tömeggel szemben csak a 80 milliós intelligens német tömeget, a kommunizmussal szemben csak a nemzeti szocializmust lehet szembeállítani. (Rajniss Ferenc: Ez igaz!) Ez az egyedüli megoldás és Angliának ha nem az apró egyéni érdekeket nézi, ezeket a kérdéseket lisztán iatva. az egész európai civilizáció érdekében ezt az utat kellene járnia. (Helyeslés a baloldalon.) Meg vagyok róla győződve, hogy Németországot most nem megtörni, megtiporni kellene, hanem ha gyengének mutatkozik, egyesült erővel megerősítene hogy ezt a nemes hivatását betölthesse, hiszen ez volt a nemzeti szocializmus küldetése, ezt kellene most érvényesíteni, (vitéz Csicsery-Rónaí István: Ki hozta be őket? — Baky László: Egész biztos, hogy nem a németek hozták be! Talán a kényszerhelyzet. — Zaj. — Elnök csenget.) T. Ház! Erre a kérdésre is válaszolni kell. A magyar társadalom egy részének az a véleménye, amelynek kifejezést adott közbeszóló t. képviselőtársam, aki azt mondja, hogy a németeket terheli a felelősség a szovjethatalom felszabadításáért, (vitéz Csicsery-Rónay István: Nem mondja senki!) a legrosszabb és legsúlyosabb hang. Vegyék tudomásul, hogy őket beletaszították ezekbe a dolgokba, (Rajniss Ferenc: Ez tény!) nem pedig ők hozták Európa nyakára a szovjethatalmat. Ez az a veszélyes hang, amely a magyar társadalmat mételyezi és minket, akik szélsőjobboldali nemzeti harcot vívunk, egyszerűen csak kommunista-barátoknak kíván elkönyvelni. Amikor az orosz kérdést a világpolitika horizontjából vázolom, világosan kell látni azt is, hogy ez a németek részére kényszerhelyzet volt, mert én, aki nem kormány oldalán állok, hanem vele szemben és így függetlenül megmondhatom a véleményemet, meg is mondom nyugodtan, hogy a német nemzeti szocializmusnak és a német népnek semmi közössége nincs az orosz bolsevizmussal és néppel. (Rajniss Ferenc: Ez valószínű!) Semmi egyéb ez, mint egy kínos kényszerhelyzetben való egymásra találás és az a tapasztalat, hogy nem annyira a németek támogatása, mint a saját külön orosz számlára való dolgozás a célja az orosz szovjetkormányzatnak. T. Ház! Ezeket a tényeket tisztán kell látni és am'kor azt hangsúlyozom, hogy Németországnak és a német népnek a dunai és Balkán államokkal karöltve, lenne feladata^ e nagy kérdés megoldása, természetesen ezen államok féltve őrzött függetlenségének a biztosítása mellett: szerintem ez lenne az egyedüli lehetőség arra, hogy ezt a nagy veszélyt Európa nyakáról elhárítsuk. Sajnálattal kell azonban megállapítani, hogy mindezen gondolatok keresztülvitele nem rajtunk múlik és bizony a magyarság és a magyar faj sorsa hányódik e. világpolitikai események tengerének hullámain. Ady szavai jutnak az ember eszébe: »Csak azt nem tudjuk, hogy melyik fal felé«, csak a véletlen fogja megmondani, hogy a magyarsággal mi történik a Dunamedencében. Az orosz kérdéssel kapcsolatban van ennek a problémának egy magyar vonatkozása is és ezt szeretném élénken az ország színe elé tárni, mert szerintem erről hallgatni nem szabad. Az a körülmény, hogy Oroszország megmozdult es világpolitikai, világhatalmi . törekvései utján indult meg, azt eredményezi, — és ezt tisztán ülése 19S9 november 21-én, kedden. kell látnunk — hogy az északi kisállamok megszerzése vagy lenyelése után igenis meg fog indulni dél felé, {Ügy van! balfelól) mert Romániát illetőleg besszarábiai követelését valóra fogja váltani. Ránk nézve semmit sem jelentenek s nekünk semmit sem mondanak azok a nagyszerű kormánynyilatkozatok, amelyek akár Moszkvában, akár Berlinben hangzanak el. Ezek a pillanatnyi zavarok tussolására valók, de egy nép lelkében levő törekvéseket egyáltalában nem mutatják. Abban a pillanatban, amikor az orosz hadsereg megindult Besszarábia felé és a román határt átlépte, a dunai államok és a Balkán is háborús lángokba csapnak át. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a magyar honvédségnek is meg kell akkor indulnia, mert azt nem nézhetnők, hogy az orosz szovjetesapatok Nagyváradig vonuljanak fel a magyar Erdélyben, (ügy van! ügy van!) Ilyen veszélyeket rejteget tehát az orosz probléma a magyarság számára, a magyar jövő szempontjából. Amikor ennek a kérdésnek a jövőbeli kontúrjait rajzoljuk meg, meg kellene gondolnunk azokat a súlyos veszedelmeket, amelyek az orosz közelségből már ma is haramiának i erre az országra és a magyarság jövőjére (ügy van! half élei.), mert 150 kilométeres orosz szomszédság nagyon súlyos szomszédság. Kárpátalja visszatérésével jutottunk ebbe a helyzetbe, annak a Kárpátaljának visszatérésével, ahol az orosz szovjet máris megkezdte törekvéseinek érvényesítését. (Baky Liszló: A propaganda már folyik!) Szomorúan, tapasztaltam kárpátaljai utam alkalmával ilyen jelenségeket. Hoztam magammal egy orosz; röpcédulát, amelyet százezerszámra szórtak szét a kárpátaljai falvakban. Ennek a röpcédulának szószerinti, nem stilizált fordítása a következőiképpen hangzik (Halljuk! Halljuk! — Olvassa): »A megölt Kárpátalja orosz népe! Eljött az idő, amikor te, meggyötört orosz nép. köteles vagy lerázni az ezeréves magyar jármot. Eljött az idő szabad lélegzésre, itt van az idő leszámolni egyszer s mindenkorra a szívtelen magyar rablósággal. Eljött a 12-ik óra, orosz, fogadd meg a dolog velejét. Ki kaszával, ki kapával, ki fegyverrel és pisztollyal, üsd és hajtsd ki az el'enséget a mi földünkről. Ne félj, nem vagyunk egyedül. A hátad mögött áll őrt a te régi barátod, SSSR — Sz^viet-Oroszorszéig. Ört áll a mi magas Kárpátunkon,! várja a pillanatot, amikor te felemeled a feíed, hogy segítségedre le°"yen az ellenségedet a kos szarvára csavarni. Munkás

1 orosz nép; emlékezzél, bogy rövid időn belül te az új államban, a SSSR-ben — Szovjet-Oroszországban — érzed magad. Ne félj, éljen Molotov elvtárs. Ne félj. velünk a va«kezü Sztálin. Bennünket a győzelemben vezet Vorosilov.« T. Ház! Ilyen röpcédulákkal dolgoznak a Kárpátalján és ma, amikor már nem is tudjuk megállapítani az ilyen röpcédulák hatásának politikai méretét, ugyanakkor a szomszédos barátság folytán nekünk oroszellenes és szovjetellenes propagandát űznünk nem lehet. Fel tudom mutatni azokat az újságcikkeket, amelyeket a cenzúra a legkegyetlenebbül kihúz azért, mert mi azokban élesen támadjuk az orosz kommunizmust és a szovjetet. Lehet, hogy a kormányzat kínos és súlyos külpotitikai helyzetében nem tehet mást, mint amit tesz. de engedtessék meg nekünk, akiknek semmiféle kötöttségünk sincsen, hogy mi élessn harcolhassunk és szembeszálljunk az orosz szovjettel és kommunizmussal, mert hovatovább oda jutunk, hogy a magyar tömegek lelkében érthetetlenül egy áthasonlás vagy átállás következik be,