Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-52

ÎM Àz országgyűlés képviselőházának M, nem olyan kiadósak, mint például a texasi ku­tak, akol némelyik kút heteken át mindennap 6000 vágón olajat is szolgáltat. A mi kútjaink 2—3—5 vagon teljesítőképességűek és ha ezeket túlgyorsan vennők igénybe, akkor hamarább apadna ki az olajtartalék és ezzel elromlana az egész olajmező. Ez az oka annak, hogy ezidőszerint még imindig behozatalra szoru­lunk és minden munkánk odairányul, hogy újabb olajterületeket találjunk. Ha sikerül még egy olajterületet találnunk, akikor átállít­hatjuk gazdasági életünket az erőteljes moto­rizációra és akkor szó lehet arról, hogy egyes . olaj párlat okát külföldre is szállítsunk. (Helyes­lés jobbefelől.) Az állami ércbányászat recski üzeme egész éven át zavartalanul működött és évi mérlegét felesleggel zárta. A bányászott ércből évenként mintegy 160 kg. arany, 1500 kg. ezüst, 33 vágón réz és 200 vágón kén termelhető. A* 1 hazatért Felvidékkel együtt jutott vissza a Rozsnyó mellett fekvő csucsomi antimon- és arany­bánya. Ennek termelése már megkezdődött. Az ércek hódítása egyelőre bérkohósítás alakjá­ban, a fémek visszaszolgáltatásának kötelezett­sége mellett Szlovákiáiban folyik. Az évi ter­melés mintegy 50 kilogramm aranyat és 80 vágón antimónt fog kitenni. Ennek az antimón­fémnek tekintélyes hányadát nemes devizát szolgáltató piacon értékesíthetjük. Ércbányáink örvendetesen fellendült (termelése az elmúlt esztendőben fokozódott. A vasérctermelésben a múlt év december havától kezdve részt vettek már a felvidéki bányák is. A bauxittermelés az előző évi 45,000 vagonról 54.000 vagonra növe­kedett, csak a magánéirc termelésében állott elő csekély csökkenés. Vas ércbehozat álunk a ha­tárzárlat miatt 48.000 vagonról 42.000 vagonra esett vissza és ugyancsak a határzárlat miatt csökkent az aránylag csekély vasérckivitelünk is. Ny er s vastermelésünk a múlt év politikai eseményei következtében aránylag csak ki­csiny értékkel esett vissza az elmúlt költség­vetési év folyamán. Széntermelésünk elleniben hatalmas airányban növekedett az 1937. évi 897.000 vagonról 936.000 vagonra. Ennek meg­felelően a szénbányászatban alkalmazott mun­kásság létszáma 36.000 főről 39.600 főre na­gyobbodott. Nyersanyaggazdálkodásunk helyzetképé­nek ismertetése során meg kell említenem a gyapjútermelés érdekében tett intézkedéseket is. A hazai gyapjútermelés előmozdítása érde­kében az iparügyi kormányzat a gyapjú árát a világpiaci árnál magasabban állapította meg, az elmúlt költségvetési évben például az 1 pengő 36 filléres világpiaci irányár helyett 1 pengő 81 fillérben. Ez az ármegállapítás kö­rülbelül hárommillió pengő többletjövedelmet jelentett a mezőgazdaság számára. Ennek az intézkedésnek a mai időkben különösen nagy a jelentősége, mert a gyapjúbehozatal ele nemcsak devizális szempontból, hanem az al­talános nyersanyagkorlátozás miatt is igen nagy nehézségek haramiának. A hazai nyers­anyagellátás érdekében hathatósan igyekszem előmozdítani a Csepelen épülő cellulózegyar mielőbbi üzembehelyezését, mert ez a gyárte­lep a Felvidékkel visszakerült özörényi cellu­lózegyárral együtt a hazai fogyasztás igen te­kintélyes hányadát fogja fedezni. A p mezőgaz­dasági hulladékanyagoknak celulózzá való fel­dolgozására eddig több irányban folytatott kísérleteket egységesíteni fogom és utasítást adtam, hogy azokat a lehető legrövidebb idő illése îSêê november î6-àn, esûioriohon. alatt fejezzék be. Devizapolitikai okokból haj­landó vagyok keverési kényszerrel elősegíteni a mezőgazdasági hulladékanyagokból előállí­tott pamutpótlóanyag felhasználását is. A hazai nyersanyagokkal való gazdálko­dás mellett tekintettel kell lenni a hazai ener­giaforrásokra is. Az 1938. és 1939. év folyamán a villamosítás további fejlődéséről számol­hatok be. Az év végéig mintegy 100 község villamosítása fejeződik be, közel négymillió pengő tőkével. Említést érdemel, hogy a Fel­vidék és Kárpátalja községeinek összesen 19 százaléka volt villamosítva 1938-ban, ugyanak­kor, amikor a csonka ország községeinek 36 százaléka volt már villamosítva. Községeink­nek tehát most átlagosan 31 százaléka van vil­lamosítva. Ez a nyugati államokkal szemben még alacsony arányszám és azt a kötelessé­get hárítja a kormányzatra, hogy a községek Villamosítását minden erejével előmozdítsa. Erre a célra a pénzügyminiszter úr ebben az esztendőben is igen jelentős segítséget adott az iparügyi kormányzat számára. (Helyeslés.) Az ország villamosításához azonban a mostani számítások szerint körülbelül 140—150 millió pengő tőke szükséges. Ilyen hatalmas össze­get — nem is szólva az anyaghiányról — csak tervszerűen kiépített községi villanyfejlesztési politikával lehet a nemzet érdekében invesz­tálni. Megnehezíti a községek villamosítását az a tény, hogy a jövedelmező villamosításokat már elvégezték a magánvállalatok. Ahol nem kifizetődő a villamosítás, ott az állam segítse; gével akarják ezt megvalósítani. (Szőllősi JenŐ: Államosítani kell az energiagazdálko­dást!) amennyiben azt fogom észrevenni, hogy a községek villamosítása nem fejlődhetik azzal az ütemmel, mint. aminővel kívánatos, akkor tervezettel fogok jönni a meglévő villamossági törvény módosítása iránt, amely módosítással lehetővé fog válni az, hogy a szegényebb köz­ségek is hozzájuthassanak a villanyfény áldá­saihoz. (Elénk helyeslés és taps-) Ezzel a tör­vénnyel egyúttal azokat a jogszabályokat is meg óhajtom változtatni, amelyek annyira megnehezítik bürokratikusán a községek villa­mosítását. (Elénk helyeslés.) A székesfőváros energiaszükségletének fe­dezése a közeli jövőben egy nagyobb energia­centrale megépítését teszi szükségessé. Az en­nek megépítésére vonatkozó tanulmányok most vannak folyamatban és valószínű, hogy már a napokban végleges kialakulás elé lehet vinni ennek^ a centrálénak ügyét, amelyet, ha túl­nyomórészt Budapest áramellátására szolgál is, olyan helyre kell telepíteni, ahol elsősorban az ország, másodsorban az Alföld villamosítási és energiagazdasági érdekeit szolgálhatja. (He­lyeslés.) Kárpátalja visszacsatolásával — amint már ismeretes — Ungvár mellet?- egy 5000 ló­erő teljesítőképességű félbemaradt vízi erő­telepépítést kaptunk a megszállás elmúlta után, amelynek befejezési munkálatai 3 millió pengőbe kerülnek. Az ehhez szükséges összeget is a pénzügyminiszter úr — kérésemre — ren­delkezésre fogja bocsátani. (Éljenzés és taps jobbfelől.) A meglévő telepek jobb kihaszná­lása és az ^energiaellátás fokozottabb biztosí­tása érdekében elsőrendű fontosságúnak tar­tom a villamos-művek közötti kooperációk ki­építését. Az energiagazdálkodás másik fejezetébe a

Next

/
Thumbnails
Contents