Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.
Ülésnapok - 1939-52
Az országgyűlés képviselőházának 52. hogy a kisipar és a nagyipar arányosan részesedjék ebben, hogy az egyik termelését éppúgy előmozdítsák, mint a másikét. De ha úgy lesz, mint a múltban, hogy inkább a nagyipar exportjának támogatására fordítják ezt az öszszeget, akkor édeskevés marad a kisiparnak. Nagyon helyeslem, hogy a miniszter úr folytatja a nyersanyagkutatásokat, mert ha valaha, úgy erre ma különösen nagy szükség Van. Az olaj, a bauxit és a többi anyagok, hála Istennek, már országunkban is feltalálhatók. Fontos, hogy ezek minél nagyobb mennyiségben álljanak rendelkezésünkre, azért, hogy ne szoruljunk behozatalra. Mint említettem, az anyagellátás a mai időkben az egyik legsúlyosabb feladat. Az iparrosszervezetek már kérik, hogy bizonyos anyagbeszerző és elosztó központ, ha máskor nem, legalább most az átmeneti időre rendelkezésre álljon, azért, hogy a kis- és középiparosok is tudjanak nyersanyaghoz jutni. Azt hiszem, mindenki helyesli, hogy a miniszter úr kilátásba helyezte a kisipar hathatósabb támogatását. Ezt pedig megjelölte gépekkel, szerszámokkal, segélyekkel való támogatásban, a kiállítások támogatásában, az iparostovábbképzésben, az ipartestületi jegyzők tanfolyamában és egyéb alkotásokban, amelyek mind a kisipar ügyét mozdítják elő. Szó van a jelentésben ipartestületi székházkölcsönökről is. Itt meg kell említenem, hogy tényleg a minisztérium már a múltban iparkodott ezt a nehéz terhet azoknak az iparosoknak a vállairól levenni, akik jó időben, abban a reményben, hogy a keresetük miiidig olyan nívón fog maradni, jótállottak az ipartestületek székházainak építkezéseiért és bizony, nagyon sokan nehéz helyzetbe kerültek. Ennek az annuitása 8-5%-ot tett ki. Most már 3%-ra csökkent, a többit átvállalta a minisztérium. Most az iparosság azt kéri, hogy tekintettel a nehéz időkre, ezt a 3%-ot is vállalja át a kormány, mert azok az érdekeltek, akik itt garanciát vállaltak, nagyon nehéz helyzetben vannak, nem szólva arról, hogy a kisiparnak egyik legfontosabb témája a munkaalkalmak nyújtása, hogy munkaalkalmakban részesedjenek és hogy iW.i il. százalékos arány, amely a közmunkák kiadásánál a múltban fennállott, a kisipar javára tolódjék el. Méltóztatnak tudni, hogy vannak egyes állami intézmények, mint a posta és az államvasút, ahol, amint már említettem, 70%-ban részesül a kisipar azokból a munkákból, amelyek kimondottan kézműipari jellegűek, ellenben úgy a honvédségi munkáknál, mint egyéb más területeken csak 50—50 százalékban és, sajnos, a kisipar rovására itt is meglehetős eltolódások történtek. Ezért kéri a kisipar ennek a százaléknak a felemelését a kimondottan kézműipari munkáknál, illetőleg, hogy ha lehet, ezeket a munkákat száz százalékig a kisipar részére juttassák. Az előttem szólott képviselőtársam beszélt a munkaközvetítésről. Magam is azt mondom, hogy a termelés egyik fontos eszköze az, hogy helyes és szakszerű munkaközvetítés álljon rendelkezésünkre. Ma szervezetek és magánszemélyek végzik ezt a közvetítést, amit szerintem az államnak kellene szakszerű közvetítés útján elvégeznie. (Helyeslés a középen.) A munkaadónak is fontos, hogy olyan munkást kapDon, amilyenre szüksége van, viszont a munkásnak is fontos, hogy képességeinek megfelelő helyre tudjon jutni. Ez, a termelés fokozását is előmozdítaná, de másrészt nem tenné a munkást leköïilése 1939 november 16-án, csütörtökön. 125 telezetté sokszor meggyőződése ellenére. Az előttem szólott képviselőtársam is azt mondotta, hogy azt szeretné, ha a magyar munkásokat ki tudnánk szabadítani a szociáldemokrata szakszervezetek karjaiból. (Helyeslés a jobboldalon.) Azt hiszem, mindnyájan ezt szeretnénk, (Úgv van! Jobb felől.) mert valahogy a nemzetközi szociáldemokraták ideológiáját szeretnénk már a lomtárba helyezni (Úgy van! a jobboldalon.) és nem szeretnénk, ha a jelenben vagy a jövőben is akadnának emberek, akiket így félre tudnak vezetni, mert csakis a félrevezetettségrévén tudják megnyerni az embereket, hogy az ő szakszervezetükben maradjanak. (Úgy van! a jobboldalon.) A magyar ember nemzetiérzéstől van áthatva, a magyar munkásságról ezt el lehet és el kell mondani, tehát ezeket a magyar embereket nem szabad másutt, mint nemzeti alapon álló szervezetekben látni, nem szabad másutt látni, mint ott, ahol az ő erkölcsi és vallásos meggyőződésüknek megfelelően élhetik társadalmi és szervezeti életüket is. (Helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) T. Ház! Hogy a munkaközvetítés milyen nagy eszköz volt a múltban a szociáldemokraták kezében, bizonyítani lehet azzal, hogy a munkaközvetítésen keresztül sztrájkokat irányítottak, a munkást akarata ellenére kiemelték állásából, büntethették a nekik nem tetsző munkaadót, mert nem olyan munkást közvetítettek, amilyent azi akart, vagy egyáltalán nem közvetítettek munkást, ha az a munkaadó nekik szociáldemokrata szempontból nem tetszett. Meg kell tehát védeni a gazdasági szabadságot ús sürgősen kell intézkedni állami munkaközvetítő intézmény felállításáról. A másik fontos kérdés az ipari termelésnek és a kisipari hitelnek a kérdése, hogy a termeléshez megfelelő hitelek álljanak rendelkezésre. A kisiparosságot ezidőszerint két hitelintézet, két bankszerű hitelintézet látja el hitelekkel: az egyik a Budapesti Kisipari Hitelintézet, a másik az Iparosok Országos Központi Szövetkezete. Többféle ipari hitel van: van kisipari hitel, középipari hitel, termelési hitel, munkahitel — amire később rátérek — és a legkisebb iparosok részére van fedezetnélküli kisipari hitel. Sokan tudják azt, hogy a Budapesti Kisipari Hitelintézet húsz éve áll fenn és eddig több mint 53 millió pengőt folyósított apró kis tételekben a fővárosi kisiparosság számára. Ha csak az elmúlt évi statisztikát nézzük, azt látjuk, hogy 4238 tételben — tehát ilyen apró tételekkel dolgozik — újabb 6 millió pengőt folyósított és ezidőszerint 14"5 millió pengőt tesz ki az a hitelkeret, amelyet a Budapesti Kisipari Hitelintézet a főváros iparosainak nyújtott. A másik ilyen hitelintézet az Iparosok Országos Központi Szövetkezete, amely a vidéki iparosok és szövetkezetek hitellel való ellátását szolgálja. Ez a Központi Szövetkezet az elmúlt évben 8,755.000 pengős forgalmat ért el és ebből a legfontosabb tétel 3'5 millió pengőnek munkahitelre történt folyósítása. Miből áll ez? Ezt az egyik legfontosabb termelési hitelnek tartom. Az az iparos, aki valahonnan valami munkát kapott, akár közülettől, akár magánostól, egyszerűen cedálja az intézetre a megrendelés értékét és erre az intézet folyósít